Télen-nyáron jönnek-mennek a „vírushóemberek”. Egy éve még riadalmat okoztak, de ma már szinte senki nem lepődik meg, ha védőruhás mentősöket lát az utcán
Fotó: Beliczay László
Egy évvel a koronavírus hivatalos romániai megjelenése után sokkal tapasztaltabbak az orvosok, az egészségügyi alkalmazottak, de teljes körű rutinra nem tudtak szert tenni, hiszen továbbra is kiszámíthatatlan a betegség lefolyása. Röviden felidézzük az elmúlt év „vírustörténéseit”, és orvosokkal vesszük számba a tapasztalatokat.
2021. február 26., 08:062021. február 26., 08:06
2021. február 26., 09:112021. február 26., 09:11
Egy évvel ezelőtt, február 26-án azonosították az első koronavírus-fertőzöttet Romániában. Az első eset egy 20 éves Gorj megyei férfié, aki egy, az országba nem sokkal azelőtt beutazott olasz állampolgárral való kontaktust követően kapta el a fertőzést. A Covid–19-cen teljesen tünetmentesen esett át, március 2-án pedig el is hagyhatta a kórházat. Ezután fokozatosan emelkedett a fertőzöttek száma az országban,
Klaus Iohannis államfő tavaly március 16-án kihirdette a teljes lezárást feltételező szükségállapotot (amelynek idején napközben is csak munkavégzés, bevásárlás, kis ház körüli séta erejéig hagyhattuk el otthonunkat, igazolás vagy egyéni nyilatkozat felmutatásával), amit május 16-án veszélyhelyzet váltott fel. Ezt a rendkívüli állapotot hónapról hónapra meghosszabbítja a kormány (jelenleg március 10-éig érvényes), amely szerint
A rendkívüli helyzet idején szabadtéren és nyilvános zárt helyen kötelező a védőmaszk, tilos magánünnepségeket, társas összejöveteleket tartani, az üzleteknek 21 órakor be kell zárniuk, éjszaka 23 és 5 óra között pedig országos kijárási tilalom van érvényben. A településeken a fertőzési ráta alapján érvényesek a korlátozások: 1,5 ezrelék alatt kapacitásuk 50, 3 ezrelék alatt 30 százalékával üzemelhetnek az éttermek, mozik, színházak, e fölött nem nyithatnak ki.
Az elmúlt év során 791 971 személynél mutatták ki a koronavírus-fertőzést az országban (ugyanakkor 733 616-an kigyógyultak), és több mint 20 ezren vesztették életüket a Covid–19 szövődményei következtében. Tekintettel arra, hogy a december 27-én kezdődött oltási folyamat keretében eddig több mint 855 ezer polgárt oltottak be a koronavírus ellen, a 19 milliós Románia úgy vág neki a járvány harmadik hullámának, hogy közel 1,7 millióan immunitást szereztek.
Egy évvel a koronavírus romániai megjelenése után már sokkal tapasztaltabbak az orvosok, az egészségügyi alkalmazottak, de teljes körű rutinra nem tudtak szert tenni, hiszen
Nagy Réka infektológus szakorvos, aki a járvány kitörése óta kezeli a koronavírusos betegeket a sepsiszentgyörgyi kórház fertőző osztályán, lapunknak elmondta, sok tapasztalatra tettek szert, bátrabban állnak a betegek mellett, mint egy évvel korábban. De a tapasztalattal, az ismert kezelési sémákkal együtt sem egyértelmű a megfertőzöttek sorsa, annyira kiszámíthatatlan a betegség lefolyása – részletezte a szakorvos.
Az élet velejárója. Ma már a mindennapos öltözet része a maszk
Fotó: Haáz Vince
A járvány kitörése után minden fertőzöttet kötelezően kórházba utaltak, azonban az elmúlt hónapokban már csak a közép- és nagyon súlyos eseteket látják el a járványosztályon,
A legveszélyeztetettebb kategóriába továbbra is a túlsúlyos, a cukorbetegségben, szív-ér rendszeri megbetegedésben szenvedők tartoznak, illetve a hetven év feletti korosztály. A meglevő krónikus alapbetegségre rátevődik a légzési elégtelenséggel járó tüdőgyulladás, ami a kór súlyos lefolyását okozza. A fiatalabb korosztály képviselői közül gyakori, hogy az egyetlen társbetegség a krónikus túlsúly, de már ez esetben is súlyosabb lefolyású a betegség.
Nagy Réka arra is kitért, a komolyabb esetek 70-80 százalékánál súlyos szövődmények maradnak. Hosszú távon, féléves, egyéves távlatban még nincs tapasztalat a következményekről, de
Előfordulnak szív-ér rendszeri, a tüdőt érintő szövődmények, sőt neurológiai tünetek is jelentkeznek a koronavírus-fertőzés után. „A járóbeteg-rendelőben a kollégáim egyre gyakrabban találkoznak poszt-Covid-szindrómában szenvedő betegekkel. Ezen a téren még nincsenek hosszú távú tapasztalatok, de kijelenthető, hogy a fertőzésnek vannak szövődményei” – részletezte a szakorvos.
Minél többen szerzünk immunitást, annál nagyobb az esélye annak, hogy kikerülünk végre ebből a rémálomból; másrészt minél kevesebb a vírusra receptív személy, annál kisebb a valószínűsége, hogy a vírusnak további mutánsai alakuljanak ki – mutatott rá Nagy Réka.
Az aktív immunizálás azt jelenti, valaki úgy szerez védettséget, hogy átesett a fertőzésen, a passzív pedig az oltással szerzett. A könnyebb formája az oltással szerzett védettség, éppen a betegség kiszámíthatatlan lefolyása miatt.
A szakember mindenképpen azt javasolja: aki teheti, oltassa be magát, ez az immunizálás könnyebb formája, hiszen nincs garancia arra, hogy úgy esünk át a fertőzésen, mint egy egyszerű influenzán.
– tanácsolja Nagy Réka.
Alkalomhoz illően. Könczey Elemér karikatúrája
Fotó: Könczey Elemér
Nagyon nehéz tizenkét hónapja volt Katona Tanászi Saroltának, a segesvári városi kórház igazgatójának is. A fiatal menedzsernek több fronton is helyt kellett állnia: előbb intézményvezetőként a Covid-részleget kellett létrehoznia, bővítenie, átalakítania és hatékonyan működtetnie, majd páciensként kellett megküzdenie a betegséggel. Bár kigyógyulása után még mindig érzi a fertőzés utóhatásait, úgy véli, eddig jól teljesített, vette a kihívásokat, az akadályokat.
„A menedzsernek a kórházágyon is menedzsernek kell maradnia, még szerencse, hogy mindössze öt napot feküdtem, utána otthonról irányítottam az intézményt” – mondta el lapunknak Katona Tanászi Sarolta, akinek férje és mindkét gyermeke megfertőződött. Mint kifejtette, nem is baj, hogy kórházi kezelésre szorult, így legalább testközelből megtapasztalta azt, hogy az általa vezetett intézményben a személyzet miként kezeli a betegeket. Megyeszerte számos érintett – mentős, orvos, asszisztens, illetve páciens – arról beszélt, hogy a segesvári kórházban a betegséget is könnyebb elviselni, hiszen az egész személyzet sokkal nagyobb empátiával viszonyul a beutalt betegekhez, mint amilyenhez az adófizetőket az ország más kórházaiban szoktatták.
A pozitív visszajelzések örömmel és büszkeséggel töltik el az igazgatónőt. A statisztikák szerint közel egy év alatt a Küküllő menti város kórháza több mint hétszáz, SARS-CoV-2 vírussal fertőzött beteget látott el. A Monarchia idejében felhúzott épületegyüttes „régimódisága” ez esetben előnyt jelentett. A pavilonrendszer könnyen lehetővé tette a Covid-osztály kialakítását és teljes elkülönítését a többi szekciótól. Amikor meg szükség volt, ezen év közben is lehetett változtatni. Amikor 2020 késő őszén már sem a marosvásárhelyi, sem a környékbeli megyék nagykórházai nem győzték fogadni a betegeket, Segesváron, a páciensek összezsúfolása nélkül sikerült bővíteni a kapacitást.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Az Arad Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház kénytelen volt megduplázni a hepatitis A-val kezelt gyermekek számára rendelkezésre álló kórházi férőhelyek számát, miután az utóbbi hetekben jelentősen megszaporodtak a megbetegedések.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!