
Bár Klaus Johannis államfő tanévkezdéskor nemzeti szégyennek nevezte, hogy a romániai iskolák mintegy 20 százaléka nem rendelkezik működési engedéllyel, és a probléma megoldását célzó hároméves terv kidolgozására szólította fel a kormányt, mint kiderült, az érintett települések tanintézetei forráshiány miatt egyelőre tehetetlenül állnak a helyzet előtt.
2015. szeptember 16., 12:232015. szeptember 16., 12:23
Az oktatási tárca úgy tudja, ezen iskolák több mint 80 százalékában ugyanis vagy víz nincs, vagy nincsenek közművesítve. Király András, az oktatási minisztérium államtitkára a Krónikának elmondta, 2011-ig kormányhatározattal különítették el a támogatást a támogatást a tanintézeteket adminisztráló önkormányzatok számára, ezt azonban a Ponta-kormány egy évvel később megváltoztatta, és ezeket a szuvenciókat ezentúl a vidékfejlesztési tárca kezeli.
„Ma már nem jelent olyan nagy beruházást egy épület vízellátásának és csatornázásának a megoldása, annál is inkább, hogy rengeteg vidékfejlesztési program volt ezek kiépítésére, a helyi önkormányzatoknak ezeket kellett volna kihasználniuk, de akár önerőből is meg lehet ásatni egy kutat, vagy egy ülepítőt” – magyarázta az államtitkár.
Király András úgy véli, amennyiben lesz rá politikai akarat, és az oktatási, vidékfejlesztési és egészségügyi minisztérium közös stratégiát dolgoz ki ezekre a fejlesztésekre, meg lehet vizsgálni, hogy helyi erőforrásokat hol lehet bevonni, mozgósítani. „Ily módon két-három év alatt az egész országban meg lehetne oldani, hogy minden tanintézetben megfelelő körülményeket biztosítsanak, a tanintézetek mind megkapják a működési engedélyt. Akcióterv hiányában azonban minden marad a régiben” – jegyezte meg.
Terepen a helyzet változatlan
„A közművesítés hiányával kezdődik a probléma, mert egy olyan településen, ahol nincs kanalizálás, nincs vízhálózat, a tanintézetekben sem változhat a helyzet” – állapította meg Kéry Hajnal, a Bihar megyei főtanfelügyelő-helyettes. A Krónika érdeklődésére elmondta, a megyében nagyjából húsz százalék körül van az egészségügyi engedély nélkül működő tanintézetek száma, az elmúlt években a prefektúrával és a közegészségügyi hivatallal közösen végzett ellenőrzések azonban enyhe javulást mutatnak. „Kértük, hogy a lehetőségekhez mérten tegyenek lépéseket a körülmények javítása érdekében” – magyarázta.
Ennél többet viszont a tanfelügyelőség nem tehet, az egészségügyi engedély nélkül működtető tanintézetek korszerűsítése már a minisztérium, illetve a helyi önkormányzatok hatáskörébe tartozik. A szakember rámutatott, a probléma főleg falvakon tapasztalható – Bihar megye városaiban ugyanis nincs egészségügyi engedély nélkül működő iskola –, és rendszerint a pénzhiány a kiváltó ok. „Lehet, hogy lesznek erre a célra elkülönített források vagy pályázatok, amelyek révén három év alatt kivitelezni lehet az iskolahálózatok korszerűsítését. Ez viszont nem a tanfelügyelőségek kompetenciája és nem tudnám megmondani, hogy megvalósul-e 2018-ig” – szögezte le Kéry.
Hiába várták a kormánytámogatást
Kovászna megyében évek óta ugyanazzal a hat iskolával és óvodával van gond. Ezekben a tanintézetekben az ivóvízellátást nem tudják megoldani, vagy az ivóvíz minősége nem megfelelő. Idén négy háromszéki településen hat tanintézet kezdte működési engedély nélkül az új tanévet. „A maksai, miklósvári, felsőrákosi és bölöni óvodák, valamint a miklósvári és felsőrákosi általános iskolákról van szó – tájékoztatott Kiss Imre főtanfelügyelő, aki rámutatott: a kormánytól egy lejnyi sem kaptak, fejlesztésre, az önkormányzatok pedig évek óta nem találnak megoldást a hiányosságok orvoslására.
Tiltanák az extrém kinézetet
Törvénytervezetet nyújt be a képviselőház liberális frakciója, mely öltözködéssel kapcsolatos „esztétikai” elvárásokat írna elő a diákoknak. A tervezet megtiltaná a diákoknak a testékszer viseletét és arra kötelezné a tanulókat, hogy takarják el a tetoválásukat. A renitens diákok ellen fegyelmi eljárást indítanának, vagy éppen kizárnák a tanórákról – olvasható a tervezetben.
A négy érintett település közül kettő, Miklósvár és Felsőrákos a baróti önkormányzathoz tartozik. Lázár Kiss Barna polgármester lapunk megkeresésére elmondta, keresik a megoldást, hogy ezek a tanintézetek is megkapják a működési engedélyt. „Kormánytámogatásra hiába várunk, évek óta nem kaptunk egy lejt sem” – mondta az elöljáró. Felsőrákoson egyszerűbben tudják orvosolni a helyzetet, mert az jelent gondot, hogy kénes borvíz szivárog az ivóvíz- hálózatba, itt még ebben az évben új kutat ásatnak, és abban bíznak, hogy ezzel biztosítani tudják a megfelelő vízminőséget.
Miklósváron már bonyolultabb a helyzet, ott az épület a katolikus egyház tulajdonában van, így sem az önkormányzat, sem a kormány nem tud beruházásokat eszközölni. Lázár Kiss Barna szerint a megoldás az lenne, ha a faluban kormánytámogatással építenének egy új kétszobás ingatlant, ahova átköltöztethetnék a tucatnyi kisdiákot és óvodást.
Megtévesztő statisztikák
Hargita megyében is a közművesítés és az ivóvíz hiánya miatt akadnak gondok több iskolában. Görbe Péter, Hargita megyei főtanfelügyelőtől megtudtuk, egy-egy vidéki iskolaközpontnak adott esetben három, négy falusi iskola is a részét képezi, és ha ezek közül csak egy nem felel meg az előírásoknak, a nyilvántartásban akkor is az iskolaközpont jelenik meg.
„Ez megtévesztő lehet, mert leggyakrabban csak a községi iskolák legkisebb, legtávolabbi egységeiben szoktak gondok lenni, és előfordul olyan is, hogy vezetékes víz és angolvécé is van a tanintézetben, csak nem az előírásoknak megfelelő méretűek, azaz nem számítanak súlyos hiányosságnak a fennálló problémák – mutatott rá Görbe Péter. – Nem kívánom a döglött macskát átdobni a kerítésen, de az iskolaépületek fenntartása és korszerűsítése a polgármesteri hivatalok hatáskörébe tartozik, és az önkormányzatok lehetőségeikhez mérten próbálnak is eleget tenni a követelményeknek. Ennek az eredménye az, hogy elsőként rendszerint a nagyobb gyereklétszámú iskolákban végzik el a szükséges munkálatokat, a kisebb, távolabbi, falusi iskolák csak ezek után következnek”.
A problémák és hiányosságok dacára a Hargita megyei tanintézeteknek több mint a kilencven százaléka rendelkezik működési engedéllyel. Az országos 80 százalékhoz képest Hargita megyében 93 százalékos ez az arány – tudtuk meg a tanfelügyelőség technikai osztályán érdeklődve. Azt is közölték, hogy a közegészségügyi előírásoknak minden iskolaközpont megfelel, csak az ezek alárendeltségébe tartozó kisebb iskolaépületekben vannak problémák, de olyan súlyos gond sehol sincs, ami miatt ezekben hétfőn nem kezdődhetett volna el a tanítás.
Kolozs megyében is vannak iskolák, amelyek nem rendelkeznek egészségügyi engedéllyel, a Kolozs megye tanfelügyelőség szakértői jelenleg épp összeírják ezeket az intézményeket, jövő péntekig kell leadniuk a felmérést – tájékoztatta lapunkat Török Zoltán főtanfelügyelő-helyettes. Kérdésünkre elmondta: 2018-ig egész biztosan nem lehet megoldani, hogy valamennyi tanintézmény rendelkezzék egészségügyi engedéllyel.
„Egyszerű a képlet: ahol az önkormányzatoknak van pénze, ott nincsenek gondok e tekintetben, ellenben az elszigetelt hegyvidéki települések önkormányzatai a rendelkezésükre álló forrásokból az iskola karbantartását is alig tudják biztosítani” – mondta Török. Hozzáfűzte: szinte lehetetlen elérni, hogy ezek az iskolák belátható időn belül rendelkezzenek közegészségügyi engedéllyel, mert ezeken a településeken egész egyszerűen nincs elég ivóvíz, és a kanalizálás kiépítése is hatalmas munkát igényelne.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Hétfőtől újraindul Gyulafehérváron a június 17-én leállított közösségi közlekedés, miután a városi önkormányzat és a magánszolgáltató megállapodásra jutott.
Oláhszentgyörgy nagy múltú fürdőváros, egykori szállodái azonban vagy bezártak, vagy csak részben működnek. A helyi önkormányzat közberuházásokban látja az újjáéledés lehetőségét: korszerű gyógykezelő központot és wellnesskomplexumot hoznának létre.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.
Szeptembertől bezár és véglegesen megszűnik a kolozsvári Főtéren működő, közel 100 férőhelyes parkoló.
Megszólalt az 50 éves férfi, aki halálos balesetet okozott Brassó belvárosában.
Pénteken reggel használatba adták a nagyváradi körgyűrű legújabb felüljáróját – tudatta a beruházásért felelős Bihar megyei önkormányzat.
Évszázados hagyományból születnek új művek, amelyek a templomba nem járókat is megszólítják. Reneszánszát éli a magyar egyházzene? Mi dönti el, hogy a kortárs alkotások közül melyek válnak idővel maguk is hagyománnyá?
szóljon hozzá!