
Archív
Fotó: Veres Nándor
Bizonytalanná vált a 2018/2019-es tanévben használandó tankönyvek sorsa, miután alkotmányellenesnek nyilvánították az állami kiadó átalakítására vonatkozó rendeletet. A szaktárcának ezek után két lehetősége maradt.
2018. április 27., 11:072018. április 27., 11:07
Könnyen elképzelhető, hogy ezúttal sem készülnek el határidőre, a 2018/2019-es tanév elejére a tankönyvek, miután az alkotmánybíróság az alaptörvénnyel ellentmondónak találta az állami tankönyvkiadó létrehozására vonatkozó rendeletet, ezzel pedig teljesen áthúzta a kormány számításait.
Az Adevărulnak nyilatkozó szakemberek szerint a Valentin Popa vezette oktatási minisztériumnak ezek után két lehetősége van:
A határozat azért jelenthet megoldást, mert a taláros testület azt találta alaptörvény-ellenesnek, hogy a Didaktikai és Pedagógiai Kiadót sürgősségi kormányrendelettel akarták átszervezni, a kormányhatározatot azonban ugyancsak megtámadhatják a bíróságon, ez pedig további csúszást eredményezne.
Ştefan Vlaston, az EDU CER (Oktatási és Kutatási) Egyesület elnöke rámutatott:
hiszen minden utólagos jogi eljárást az immár alkotmányellenes 2017/76-os sürgősségi kormányrendelet alapján indítottak el. „Nehéz megmondani, hogy most mi következik. A legfontosabb kérdés, hogy vajon van-e elég idő arra, hogy a tankönyvek elkészüljenek a tanévkezdésre. Szerintem nincs már elég idő” – fogalmazott a szakértő.
Gabriel Ispas volt oktatási államtitkár, aki a szaktárca jogi osztályát irányította, úgy vélte:
Ispas arról is beszámolt, hogy az állami tankönyvkiadó átalakításáról rengeteget tárgyaltak a különböző szakbizottságokban, az ügyben az igazságügyi minisztérium is megfogalmazott javaslatokat. A volt államtitkár ugyanakkor nem tudott magyarázatot adni arra, hogy az oktatási tárca végül miért sürgősségi rendelettel intézkedett.
Daniela Vişoianu, a Koalíció az Oktatásért Föderáció elnöke arról beszélt: nem lehet szó nélkül elmenni amellett, hogy az oktatási minisztérium a politikai nyomás miatt rendszeresen elnagyolja a hivatalos dokumentumok elfogadását megelőző vitát és utánajárást. Szerinte Liviu Pop volt tárcavezetőnek – aki szívügyének tartotta és kezdeményezte a tankönyvkiadás államosítását – számot kell adnia arról, hogy kapott-e az alkotmányellenesség lehetőségére vonatkozó figyelmeztetést.
Polixeniu Anghel, a romániai kiadókat tömörítő szövetség ügyvezető elnöke eközben arról számolt be:
hiszen a kerettanterveket és az iskolai programokat időben kiadták, a magánkiadók pedig már október–novemberben nekiláttak volna ezek kidolgozásának. Anghel szerint a kiadás egységesítése egyértelmű visszaélés, ezt a taláros testület döntése is alátámasztja. „A diákok minden bizonnyal megint egy éjszaka alatt összeállított tankönyvpótló kiadványokat fognak kapni” – vélekedett az ügyvezető elnök.
Vasárnap avatják fel Petőfi Sándor egészalakos bronzszobrát Sepsiszentgyörgyön. Gergely Zoltán szobrászművész alkotása a székelyföldi város legújabb, a költőről elnevezett parkjában kap helyet.
Immár több mint 50 ezer utast regisztrált idén áprilisban a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér, ami a létesítmény történetének eddigi legforgalmasabb hónapját jelenti.
Megkezdődött a Hargita megyei Küsmöd református templomának teljes körű felújítása – közölte a Teleki László Alapítvány csütörtökön.
A Kovászna megyei önkormányzat elnöke, Tamás Sándor szerint nincs rendjén, hogy a megyei hatóságoknak katonai létesítmények őrzését kell finanszírozniuk.
Nem szervezik meg ebben az évben a Szent László Napokat Nagyváradon, mindezt a szervezők jelentették be csütörtökön. A Szent László Egyesület forráshiánnyal indokolja a tizenhárom kiadást megélt fesztivál elmaradását.
Visszaélésekkel és szabálytalanságokkal vádolja az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom az RMDSZ-t a magyar országgyűlési választáson, mindenekelőtt a levélszavazatok összegyűjtésében betöltött szerepe miatt.
Több mint tízmillió lejes uniós forrásból újulhat meg a Bonchidához tartozó, mindössze 161 lakosú Gyulatelek barokk műemléke, a jelenleg romos állapotban lévő Dujardin-kúria, amely a kegyetlenségéről elhíresült Kolozs megyei báró rezidenciája volt.
Egyre több gazda nehezményezi az Arad megyei Sikula községben, hogy nem tud áthaladni mezőgazdasági gépeivel a település hídján a Fehér-Körös felett, mert a felújítás során túl szűkre tervezték a létesítmény hasznos felületét.
Már 42 százalékosban elkészült az észak-erdélyi autópálya Bihar és Bisztraterebes közötti szakasza, ami 8%-os előrelépést jelent a múlt havi jelentéshez képest – jelentette be az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR) szerdán.
A Tisza a magyar nemzet egységéért és a megbékélésért dolgozik, semmilyen új, határon túli párt alapításában nem vállal szerepet, és nem támogat olyan kezdeményezéseket, amelyek a közösség megosztására lennének alkalmasak – szögezte le Tarr Zoltán.
szóljon hozzá!