Dragnea Bálványosfürdőn: “Nem kizárt a magyar régió”

Dragneától a fórumot követő sajtóértekezleten azt kérdezték, lehetségesnek tartja-e, hogy – a történelmi Székelyföldet magába foglaló – Maros, Hargita és Kovászna megye önálló régiót alkosson. \"Nem tudom még megmondani, hogy a központi fejlesztési régióból egy vagy két közigazgatási régió lesz-e. Mindenhol elmondtam: én nem szoktam eleve elutasítani a változatokat, éppen ezért nem zárom ki ennek a lehetőségét sem\" – válaszolta a román miniszterelnök-helyettes.

A közigazgatási és regionális fejlesztési minisztérium az ország tucatnyi településén rendezett korábban a bálványosihoz hasonló nyilvános fórumot, a közigazgatási régiók megszervezéséről zajló közvita részeként.  A miniszterelnök-helyettes csütörtökön a nagyszebeni fórumon vetette fel először azt a lehetőséget, hogy a központi régiót kettéosszák, de nem Marossal, hanem Brassó megyével sorolná egy régióba a magyar többségű Hargita és Kovászna megyét.

Dragnea a székelyföldi fórumon is ismertette azt az eredeti tervet, miszerint Románia hét fejlesztési régiója kapna közigazgatási rangot. Kifejtette: a régiósítás nem jelenti azt, hogy Románia szövetségi állammá alakul. A kormány régióalakítási tervében fontos cél a decentralizáció, amit a fejlődés motorjának tekintenek, de az a közigazgatásra, nem pedig az állam nemzeti és oszthatatlan jellegére vonatkozik.

Lobogókkal, transzparensekkel fogadták Dragneát

A találkozó az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) háromszéki szervezetei képviselőinek kisebb akciójával indult, Székelyföld-feliratú táblával, illetve az önálló Székelyföld régiót követelő transzparensekkel fogadták a kormányfőhelyettest. Nem hiányzott ugyanakkor a székely zászló sem: a Sepsiszentgyörgytől Bálványosig tartó útszakasz mentén fekvő településeken mintegy kétszáz aranysávos-kék lobogó volt kitűzve magánházakra, illetve a polgármesteri hivatalokra.

A néppártiak azzal indokolták jelenlétüket, hogy szeretnék a maguk részéről is elmondani álláspontjukat, hiszen egy közvita során ehhez joguk van, és egyben tiltakozni is kívánnak a magyarság számára kedvezőtlennek ígérkező régiósítás kapcsán. Egyúttal hangsúlyozták, nem mondanak le az egységes székely régióról. Kisebb félreértés keletkezett annak kapcsán, hogy a tiltakozókat beengedjék-e vagy sem a közvitára, de végül a szervezőkkel való némi torzsalkodás után mindenki helyet foglalhatott.

Antal: Székelyföld nem sereghajtó

Az RMDSZ és egyben a székelyföldi elöljárók álláspontját Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere ismertette. Cáfolta, hogy a székelyföldi megyék lennének a sereghajtók, ami a nemzeti összterméket, az államkasszába való befizetéseket, és egyáltalán az életszínvonalat illeti, miközben a visszaosztás tekintetében komoly hátrányban vannak. Antal ugyanakkor felhívta a jelenlévők figyelmét arra, hogy a fejlesztési régiók működésképtelensége már bebizonyosodott, ezeknek közigazgatási hatáskörrel való felruházása csak egy rossz elképzelés bebetonozása lenne.

A városvezető külön kiemelte az uniós forrásokból való részesedés torzulását egy megarégió létrehozása esetében, összehasonlítva azt egy kisebb, jelen esetben a három megye – Hargita, Kovászna és Maros, amelynek Marosvásárhely legyen a székhelye – összeolvadásából létrejövő térségével. \"Nem természetes az, hogy a kisebb és gyengébb gazdasági potenciállal rendelkező térségeknek az erősebbekkel kelljen versengeniük, egyszerűen csak azért, mert egy régióba kerülnek\" – hangsúlyozta Antal, kijelentve, hogy az RMDSZ továbbra is kitart a parlamentbe már benyújtott elképzelése mellett, amely kisebb és ezáltal valóban működőképes régiókkal képzeli el a közigazgatási átszervezést. Végül az elöljáró kitért arra is, hogy a régiókialakítás során igen fontos, hogy a hatásköröket csak a minisztériumok adják át, a megyéktől és a településektől ne kerüljenek át, különben még súlyosabb központosítás veheti kezdetét.

Nyílt levél az SZNT-től

Bálványosfürdőn a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) képviselői nyílt levelet adtak át Liviu Dragneának. Ebben Izsák Balázs, az SZNT elnöke arra figyelmeztette a román politikust: az európai charták ratifikálásával és a magyar–román alapszerződés megkötésével Románia vállalta, hogy nem változtatja meg közigazgatási átszervezéssel a hagyományos térségek etnikai arányait. Leszögezte: Székelyföld feldarabolása éppen olyan kártékony lenne, mint a beolvasztása egy nagyobb román térségbe. 

\"Az 1968/2-es számú törvény 3. cikkelye értelmében a megye városokból és falvakból tevődik össze – amelyek az ország területi-közigazgatási megszervezésének alapegységei – a földrajzi, gazdasági, társadalmi-politikai, etnikai körülményeknek és a lakosság kulturális kapcsolatainak és hagyományainak a figyelembe vételével. Ezzel a törvénnyel összhangban jött létre a magyar többségű Hargita és Kovászna megye, Ön pedig azt ígéri most nekünk, hogy Románia jövendő közigazgatási térképén nem lesz magyar többségű tartomány\" – írja Izsák Balázs, a szervezet elnöke a Liviu Dragneának címzett levélben.

A szerző szerint a kommunista diktátor azért nem merte feldarabolni a magyar többségű térségeket, mert a törvény idézett előírása és általában a kisebbségvédelem 1945 és 1989 között Románia nemzetközi kötelezettségvállalására épült, kezdve azokkal, amelyeket a Szövetséges és Társult Hatalmakkal megkötött békeszerződés tartalmazott, folytatva azokkal, amelyeket Románia ENSZ tagállamként, illetve a Helsinki Záróokmány aláírásával vállalt. Az SZNT vezetője továbbá azokra az uniós törvényekre, jelentésekre, ajánlásokra és chartákra hívja fel Dragnea figyelmét, amelyek a nemzeti kisebbségek jogait szavatolják.

\"A nemzetközi jog normáit jóhiszeműen kell értelmezni, és a nemzetközi közösség tagjai által vállalt kötelezettségeket jóhiszeműen kell teljesíteni, megkerülő praktikák vagy burkolt célokat követő értelmezések nélkül. Tudatában vagyok annak, nehéz megérteni, de még nehezebb elfogadni ezt az elvet, egy olyan országban, ahol még a népszámlálási eredményeket is rosszhiszeműen megváltoztatják\" – szögezte le a Krónikának a Székely Nemzeti Tanács elnöke.