2011. november 09., 17:132011. november 09., 17:13
. [FRISSÍTÉS] A DNA közleményében azt írja: büntetőjogi kivizsgálás zajlik több másik személy ellen is. Sajtóértesülések szerint a gyanúsítottak között van Simion Mureşan, Mustafa Bekar és Călin Stoia üzletemberek, akik cégei szerződéses viszonyban állnak a polgármesteri hivatallal.
Értesülések szerint Simion Mureşan, az Electrogroup társtulajdonosa közös ausztriai nyaraláson vett részt az Apostu családdal, ugyanakkor Apostuék dubai kirándulásának költségeit is fizette. Mustafa Bekar, a Kiat Group török állampolgárságú társtulajdonosát az ügyészek azzal gyanúsítják, hogy a csúszópénz mellett a polgármester utazásait és elszállásolását valamint feleségének bevásárlásait is fizette.
[FRISSÍTÉS] Huszonnégy órára őrizetbe vette szerda este a korrupcióellenes ügyészség (DNA) Sorin Apostut, Kolozsvár polgármesterét, a bíróság csütörtökön dönt előzetes letartóztatásáról – erősítette meg a sajtóértesüléseket az elöljáró védőügyvédje. Gheorghiţă Mateuţ ügyvéd szerda este a DNA székházából távozva elmondta: Apostu ellen bűnvádi eljárás folyik, a polgármestert 100 ezer euró csúszópénz elfogadásával vádolják. Az ügyben gyanúsítottként szerepel a polgármester felesége, Monica Apostu is, ugyanakkor több más személy ellen is eljárás folyik.
Az Apostu-házaspár ügyészségi kihallgatásának okáról egyelőre közvetlen ügyészségi információ nincs, Gheorghiţă Mateuţ ügyvéd azonban szerda késő este megerősítette a médiában felröppent híreszteléseket: Sorin Apostut azzal gyanúsítja a DNA, hogy 100 ezer euró csúszópénzt kapott. Az ügyvéd szerint az ügyészségi vizsgálat tárgya egy, a polgármesteri hivatal által 2009-ben kötött szerződés.
Mateuţ elmondta: az ügyészség szerda este készíti el a kérelmet Apostu 29 napos előzetes letartóztatására, erről csütörtökön dönt a bíróság. Szintén csütörtökön derül ki, hogy a DNA pontosan mivel gyanúsítja a kolozsvári polgármestert.
Monica Apostut csúszópénz elfogadásában való részességgel gyanúsítják, igazságügyi források szerint a polgármesternek juttatott csúszópénz a felesége ügyvédi irodáján keresztül folyt be tanácsadói szerződések álcája alatt. Monica Apostu szerda este távozott a DNA épületéből, miután az ügyészek kihallgatták.
Az ügyvéd szerint a DNA más személyeket is kihallgatott az ügyben, amelynek több gyanúsítottja van. A Ziua de Cluj értesülései szerint több, a kolozsvári polgármesteri hivatallal szerződéses viszonyban álló cég vezetőiről van szó, akiket csúszópénz felajánlásával gyanúsítanak. Közöttük van Simion Mureşan, az Electrogrup cég egyik tulajdonosa is. Az Electrogruptól béreli a polgármesteri hivatal azt a 220 térfigyelő kamerát, amelyet Kolozsvár különböző pontjain helyeztek el, a 2010 végén kötött szerződés éves értéke megközelíti az 500 ezer lejt. Szintén kihallgatták a városházával útkarbantartási szerződést kötött Kiat cég, illetve a Kolozsvár közterületeit takarító egyik társaság, a Brantner Veres egy-egy vezetőjét.
Nyilatkozatában Mateuţ sejteni engedte, hogy az Apostu ellen indult vizsgálat összefüggésben van Aspazia Droniuc kolozsvári vállalkozó ügyével. A polgármesteri hivatal Droniuc cégével, a Frarom társasággal kötött volna gépjárműbiztosítást a városi tömegközlekedési vállalat járműparkjára.
A Mediafax hírügynökség szerdán névtelenül idézett igazságszolgáltatási forrásokat, akik szerint Sorin Apostu és feleségének kihallgatása kapcsolatban áll azzal az üggyel, amelyben eljárás indult Aspazia Droniuc kolozsvári vállalkozó ellen. Az ügy ott kapcsolódik a nemrég letartóztatott Radu Bica, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke elleni eljáráshoz, hogy a Bica ügyét a Droniuc ellen folyó vizsgálat során választották le és kezelték önálló dossziéként.
Aspazia Droniuc ellen még 2009-ben indult vizsgálat korrupciós bűncselekmények gyanújával több, a helyi vezetés által rendezett közbeszerzési eljárás kapcsán. A versenytárgyalásokon Droniuc több cége is részt vett.
Mint arról tájékoztattunk, Radu Bicát korrupciós gyanú miatt vették őrizetbe hétfőn: az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) szerint Radu Bica csúszópénz ellenében ígérte oda az Aspazia Droniuc tulajdonában lévő kolozsvári Frarom Import-Export nevű cégnek a megyei tanács által építtetett stadion, a Kolozsvár Aréna karbantartási munkálatait. A DNA tájékoztatása szerint Radu Bica 25 ezer eurót kért annak fejében, hogy segíti Droniuc cégét a Kolozsvár Aréna karbantartási munkálataira kiírt versenytárgyalás megnyerésében.
Az ügyészek szerdán házkutatást tartottak az Apostu-házaspár lakásán, a polgármester városházi irodájában, valamint feleségének ügyvédi irodájában. A DNA-ügyészek mindhárom helyszínről nagyobb mennyiségű hivatalos dokumentummal távoztak.
A kolozsvári polgármester szerdán dél körül egy ügyész kíséretében távozott hazulról. Délelőtt a polgármesteri hivatalnál is ügyészek jelentek meg, és átkutatták a városvezető irodáját, a helyszínen jelen levő újságírók szerint az ügyészek nagyobb mennyiségű hivatalos dokumentumot kértek a városházától.
Oana Buzatu, a városháza szóvivője azt nyilatkozta: szerda reggel a főügyészség munkatársai több dokumentumot kértek a hivataltól, közöttük szerződéseket is, melyet átadtak a nyomozóhatóságnak.
A városvezető lakásából egyébként több műanyagzsáknyi dokumentumot vittek el az ügyészek. A polgármestert lakása átkutatását követően a városházára vezették, ahol hivatalos iratok megtekintésével folytatódott az ügyészségi vizsgálat.
Néhány óra múlva Sorin Apostu az ügyészek kíséretében távozott városházi irodájából, a polgármestert a korrupcióellenes ügyosztály kolozsvári székházába szállították a DNA gépkocsijával. Az irodában vizsgálódó ügyészek a dokumentumok egy részét is magukkal vitték.
Házkutatást tartottak ugyanakkor Sorin Apostu felesége ügyvédi irodájában is, ahol dokumentumokat nézték át és a számítógépeket is átvizsgálták, Monica Apostut pedig bekísérték az ügyészségre kihallgatásra. A DNA-ügyészek innen is nagyobb mennyiségű dokumentummal távoztak.
Kolozsvár 43 éves polgármestere Emil Boc miniszterelnök, a kormányzó Demokrata Liberális Párt (PDL) elnökének felfedezettje, aki 2000-ben iratkozott be az akkor Demokrata Pártnak nevezett alakulatba. A 2004-es helyhatósági választásokon – amikor Bocot Kolozsvár polgármesterévé választják – városi tanácsosi mandátumot szerez, erről azonban a polgármesteri hivatal műszaki osztályának élére történt kinevezése nyomán lemond.
Négy év múlva, Boc polgármesteri újrázásával egy időben ismét önkormányzati képviselővé, majd alpolgármesterré választják, majd miután Bocot 2008 decemberében kinevezik miniszterelnökké, ideiglenesen Apostu tölti be a polgármesteri tisztséget. A 2009. február 15-én rendezett időközi polgármester-választást Apostu már az első fordulóban, a szavazatok 60,48 százalékának begyűjtésével megnyeri. Idén áprilisban a PDL kolozsvári szervezetének elnökévé választják.
Noha kampányában, majd polgármesteri mandátuma során a politikus többször kiemelte a kincses város multikulturális jellegét, később nem mutatott fogadókészséget a lakosság 19 százalékát kitevő magyarság kisebbségi jogokat, anyanyelvhasználatot célzó kéréseire. A mai napig nem tett eleget például az RMDSZ Kolozs megyei szervezete által 2010-ben beterjesztett, magyar feliratokat, többnyelvű üdvözlő- és helységnévtáblákat, kétnyelvű városházi tájékoztatást szorgalmazó, tizenegy pontos követelésének.
A legnagyobb vitát kiváltó, magyar-román diplomáciai súrlódást is eredményező intézkedése az volt Apostunak, amikor idén májusban visszahelyeztette a frissen restaurált Mátyás-szoborcsoport talapzatára a magyar királyt román nemzetiségűként feltüntető, Nicolae Iorga történész idézetét tartalmazó táblát. A történtek miatt az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Kelemen Hunor RMDSZ-elnök vezette kulturális és örökségvédelmi minisztérium ügyészségi feljelentést tett a polgármester ellen, az eljárás jelenleg is folyik, a Iorga-táblát pedig a magyarság tiltakozó akciói ellenére a mai napig nem távolították el. Felháborodást – ezzel együtt az RMDSZ és a PDL megyei együttműködésének ideiglenes felfüggesztését – váltotta ki az elöljáró ama augusztusi döntése is, hogy zöldség- és gyümölcspiacot létesített Kolozsvár főterén, a Szent Mihály katolikus templom tövében.
Sorin Apostu különben a Vrancea megyei Focşaniban született, elvégezte a bukaresti Agrártudományi és Állatorvosi, valamint a Politikatudományi és Közigazgatási Egyetemet, és tanít a kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetemen. Nős, két gyermek apja, felesége ügyvédi irodát működtet. Monica Apostu egyébként ügyvédként 2010-ben 269 475 lejt keresett, míg férje polgármesterként 43 847 lejt, amelyhez hozzájárul 32 849 lejes egyetemi tanári fizetése. Vagyonnyilatkozatuk szerint Apostuék 35 négyzetméteres kolozsvári tömbházlakással és 185 négyzetméteres magánházzal, Focşaniban száz négyzetméteres házzal, Kolozs megyében hathektáros mezőgazdasági területtel és hétvégi házzal, valamint Audi A4-es személygépkocsival rendelkeznek.
Sorin Apostu nem az első polgármestere Kolozsvárnak, aki ellen bűnvádi eljárást indít a nyomozó hatóság. 2001. június 22-én Gheorghe Funart, a kincses város magyarfaló elöljáróját botrányos körülmények között állították elő, majd kísérték a kapitányságra a rendőrség készenléti alakulatának álarcos munkatársai.
Funar ellen amiatt indult vizsgálat, hogy sorozatosan megakadályozta a városi képviselőtestület üléseit, sőt önhatalmúlag lepecsételtette a hivatal tanácstermét, emiatt a tanács nem tudta elfogadni a költségvetést. Később engedélyezte ugyan a tanácsülést, ám „művészi kiállításnak” szánt akciója keretében marhalábszárcsontokat és nemzeti színű fogpiszkálókat helyezett a városatyák asztalára.
A rendőrség hivatali hatalommal való visszaélés, a közerkölcs megsértése és rendbontás gyanújával indított nyomozást ellene. Előállítása során Funar több mint száz szimpatizánsa megpróbálta megakadályozni, hogy a Nagy-Románia Párt főtitkári tisztségét is betöltő politikust elszállítsák a városházáról, a tülekedés során pedig a polgármesteri hivatal egyik munkatársa megpróbálta megütni az intézkedő rendőrök egyikét, ám az ütés az akciót levezénylő Teodor Pop Puşcaş városi rendőrfőkapitányt érte.
Megkéselte osztálytársát egy 12 éves gyermek pénteken az Arad megyei Vinga község egyik iskolájában.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum május 9-én, szombaton 12 órától a múzeumkertben várja az érdeklődőket a madarak és fák napja alkalmából rendezett Természetfotók a nagyvilágból című kiállítás megnyitójára.
Arad megyében mára mindennapos gyakorlattá vált az illegálisan lerakott hulladékok problémája, sok esetben éppen az önkormányzatok tulajdonában lévő területeken. Ezért drónnal fogják átvizsgálni a megye mind a 78 közigazgatási egységének külterületét.
Egy lépéssel közelebb kerülhet a sokak által rég várt infrastrukturális beruházás: a Temes megyei önkormányzat versenytárgyalást írt ki a Szeged és Temesvár közötti közvetlen vasútvonal műszaki dokumentációjának elkészítésére.
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Fiataloknak épít lakásokat a fejlesztési minisztérium számos erdélyi és partiumi magyarlakta településen.
A nagyváradi Szent László Napok több mint egy évtizeden át a partiumi és az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb kulturális rendezvénysorozatává nőtte ki magát. Az idei évben azonban – hosszú idő után először – elmarad a fesztivál.
Támadás érte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Kolozs megyei szervezetének kolozsvári székházát az Ilie Bolojan vezette kormány bukását eredményező bizalmatlansági indítvány keddi elfogadása után.