
A 12 ezer oldalas hagyaték feldolgozása és USB-re való átültetése a hétvégére, Bolyai János 210. születésnapjára készült el. „Lehet, hogy nem is fogjuk fel, mekkora pillanat ez, amikor a világ egyik legnagyobb matematikusának a munkásságát egy ilyen kis adathordozón átvesszük. Tény, hogy mától bárki számára elérhető Bolyai János műve, aki a Teleki Téka honlapján regisztrál” – mondta Lázok Klára múzeumvezető, miután átvette Csegzi Magdolnától az adathordozót.
Ezen található többek között az 1831-ben megjelent leghíresebb Bolyai-mű, az Appendix, mellyel az erdélyi tudós megalkotta a 20. századi fizikai elméletek számára nélkülözhetetlen nemeuklideszi geometriát. A digitalizáció tizenegy évig tartó folyamata során a technika fejlődése is nyomon követhető. Előbb CD-re, majd DVD-re, végül pedig USB-re mentették a feldolgozott adatokat. „Minket is meglep, hogy egy ekkora matematikus ilyen nagy kiterjedésű munkássága egy ilyen kis adathordozón elfér. De ha ezt még ő is látná…” – mondta Csegzi Sándor, a testület elnöke, aki Spielmann Mihállyal, a Teleki Téka volt vezetőjével kezdeményezte az adatfeldolgozást.
Bolyai János tudományos munkássága ezennel egy újabb, harmadik példányban is bekerült a múzeumba. Az eredeti kézirat rendszerezését 1952–54 között Benkő Samu végezte Kolozsváron. A ’90-es fordulat után a Magyar Tudományos Akadémia készített egy fénymásolatot, mostantól viszont a világ bármely táján bekapcsolt számítógépről megtekinthető és tanulmányozható. Arra a kérdésre, hogy mennyire olvasható és érthető, Weszely Tibor Bolyai-kutató elmondta: a kézirat kibogozására nemcsak matematikai ismeretekre van szükség, kell tudni „bolyaiul” is. A tudós egy eredeti gyorsírási módszert fejlesztett ki, melyben szláv nyelvekből átvett betűket is kevert. Kéziratának bizonyos részei azért is nehezen olvashatók, mert – papírhiány miatt – Bolyai János arra írt, ami kezébe került: csomagolópapír vagy akár színházjegy.
Bolyai János születési évfordulójáról Kolozsváron is megemlékeztek a hétvégén, ahol bemutatták Oláh-Gál Róbert Bolyai-breviárium című könyvét. Semmilyen matematikai előképzés nem kell hozzá, mindenki olvashatja, és a két Bolyait emberként ismerheti meg – méltatta Szenkovits Ferenc, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Matematikai és Informatikai Intézetének igazgatója a kötetet a szombat esti bemutatón. A Sapientia EMTE Scientia Kiadója által megjelentetett kötet korabeli dokumentumokat és a szerző saját korábbi publikációit tartalmazza, emberi szempontból mutatja meg a magyar tudományosság két óriásszemélyiségét. Szerkezetét tekintve a könyv három nagyobb részből áll.
Az elsőben Bolyai János képzeletbeli számvetését írja le egyes szám első személyben a szerző, a második Bolyai Farkas életképeit tartalmazza, míg a harmadikban a Bolyai Jánossal kapcsolatos dokumentumokat mutatja be. Oláh-Gál Róbert elmondta, nemcsak matematikusoknak írta a könyvét, ez például a Bolyai családnak az illető kor történéseihez és más családokhoz, történelmi személyiségekhez való viszonyát is tárgyalja. Megtudhatjuk: Bolyai Farkas szemtanúja volt a magyarellenes Horea-féle felkelésnek, így nem véletlen, hogy később úgy gondolta, oda kell figyelni a románokra, meg kell hallgatni a gondjaikat, hogy a hasonló mészárlások ne ismétlődjenek meg.
A szerző ugyanakkor a Bolyaiknak a Kemény családhoz fűződő viszonyát is bemutatja, Bolyai Farkas utolsó leveleit és egy sor művelődéstörténeti kuriózumot. Rávilágít arra is, hogy Bolyai János nemcsak matematikus, hanem nyelvész és hegedűművész is, azaz igazi polihisztor volt.
Holtan találtak csütörtökön este a Beszterce-Naszód megyei Ilvamagura közelében egy bölényt, amely az elmúlt hetekben jelent meg a környéken.
Megkezdődött a feketetói őszi vásár: október 8. és 11. között ismét emberek tízezrei lepik el a Sebes-Körös partját, hogy Erdély egyik legrégebbi és legnagyobb régiségvásárán keressenek kincset a kacatok között.
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.