A mezőgazdaságban is egyre nagyobb szerepet kap a digitalizáció
Fotó: Tuchiluș Alex
Miközben világszerte egyre inkább teret nyer a precíziós gazdálkodás, Székelyföldön még mindig jelentős akadályok tornyosulnak a mezőgazdaság digitalizációja elé: alacsony digitális kompetencia, elaprózódott birtokszerkezet, drága technológia. Nagy Szeréna agrárkutatóval beszélgettünk arról, milyen lehetőségek rejlenek a digitalizációban, a drónok bevetésében, farmmenedzsment szoftverekben, továbbá miért kulcsfontosságú a szövetkezés és az oktatás a vidéki agrárium jövője szempontjából.
2025. augusztus 13., 19:192025. augusztus 13., 19:19
A mezőgazdaságban zajló digitalizációs forradalom hatásait és kihívásait vettük górcső alá Nagy Szerénával, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai karának oktatójával, aki a Debreceni Egyetem keretében végzett doktori kutatásában a digitális technológiák mezőgazdasági alkalmazását vizsgálta – különös tekintettel a Székelyföldre.
A cél az volt, hogy feltérképezze, miként jelenik meg a digitalizáció a gazdálkodók mindennapi gyakorlatában, és milyen eszközök segíthetik őket a hatékonyabb termelésben. A digitalizáció globális trend, amely nemcsak az ipari, hanem az agrárszektorban is egyre meghatározóbb.
A mezőgazdaság digitalizációs fejlődési szakaszait is áttekintette. Mint mondta, az 1.0 korszak még a hagyományos mezőgazdasági gyakorlatot jelentette: igavonó állatok, eke, kézi munka. A 2.0 korszakban jelent meg a gépesítés, például a traktorok, amelyek kiváltották a gőzgépeket. A 3.0 korszakban léptek be a precíziós technológiák, amelyek lehetővé tették, hogy a gazdálkodók pontosabb beavatkozásokat hajtsanak végre. A 4.0 korszakot az adatalapú gazdálkodás jellemzi, ahol a digitalizáció már alappillérként van jelen. Az 5.0 irány pedig a mesterséges intelligencia integrációját célozza, amely új dimenziókat nyithat meg az agrárinnovációban.
Az adatok alapján történő döntéshozatal jelentősen csökkentheti a ráfordításokat, miközben növeli a termelés hatékonyságát. Ebben a kontextusban különösen nagy szerepet kapnak a mezőgazdasági drónok.
A drónokat térképezésre, permetezésre, locsolásra is be lehet vetni
Fotó: Pexels
Nagy Szeréna két fő típust különített el: a térképező és a permetező drónokat. A térképező drón segítségével a gazda pontos képet kap arról, hogy egy adott területen hol jelentkeznek problémák – például gyomosodás, kártevők vagy vízhiány. A drón nemcsak azt mutatja meg, hogy hány százalékos a károsodás, hanem pontosan lokalizálja is a gócpontokat.
Így elkerülhető a felesleges vegyszerhasználat, ami nemcsak költséghatékonyabb, de környezetkímélőbb is. Emellett, mivel ezek a drónok akkumulátorral működnek, nem igényelnek üzemanyagot, így alacsonyabb a fenntartási költségük. Ráadásul a taposási kár is elkerülhető – ami különösen fontos, ha a beavatkozásra nedves, sáros időszakban kerül sor. A technológia ugyanakkor nem olcsó. Egy térképező drón körülbelül 40 ezer lejbe, míg egy permetező drón 50 ezer lejbe kerülhet. A piacvezető gyártó a DJI, de Székelyföldön is megjelentek helyi szereplők, például a marosvásárhelyi Appia Drones, amely szintén kínál mezőgazdasági drónokat – köztük saját gyártmányokat és DJI-modelleket is.
A drónhasználat nemcsak pénzügyi, hanem jogi és képzési kérdéseket is felvet. Romániában például a drónvezetéshez jogosítvány szükséges – még akkor is, ha csak egy kamerával ellátott, 250 grammos eszközről van szó.
Magyarország e téren már előrébb tart, ott már léteznek kifejezetten drónra kifejlesztett permetszerek. Felmerült az is, mennyire elérhetők ezek a technológiák a székelyföldi gazdák számára. Nagy Szeréna szerint a probléma gyökere a gazdaságok méretében keresendő: Székelyföldön túlnyomóan kisparcellás, egy hektár, esetleg 5 hektár alatti gazdaságok jellemzők. Ezekben a környezetekben önállóan nem éri meg drónt fenntartani – energiaigényes, nem gazdaságos.
A szakember szerint a szövetkezeti modell nemcsak gazdasági, hanem társadalmi szempontból is előnyös. Szükség lenne olyan menedzserre, aki irányítja a szövetkezetet, valamint olyan tagra, aki rendelkezik a megfelelő jogosítványokkal és digitális kompetenciával. Külföldön, például Olaszországban, ez a modell jól működik – ott akár százfős szövetkezetek is léteznek.
Fotó: Tuchiluș Alex
A digitális kompetencia általános hiánya is akadályt jelent. Nagy Szeréna emlékeztetett arra, hogy Románia az EU tagállamai között az egyik leggyengébben teljesít a digitális írástudás terén. Enélkül viszont nem lehet hatékonyan használni a farmmenedzsment szoftvereket, a drónokat, vagy akár a legegyszerűbb adatnyilvántartó rendszereket sem.
A megoldásokat illetően Nagy Szeréna több lehetőséget is megnevezett. Az egyik a célzott szakképzés és oktatás, amelyet egyetemek és civil szervezetek is segíthetnek. A másik a pályázati források elérhetősége: uniós és állami támogatások révén sokan már most is vásároltak digitális eszközöket, csak épp a használatukhoz szükséges tudás hiányzik. Kutatása során azt is megkérdezte a gazdáktól, szerintük mi hátráltatja a digitalizáció térnyerését. A válaszokban rendre visszatért a tudás hiánya, a magas költségek és az eszközökkel szembeni bizalmatlanság.
A szakember azt is elmondta, hogy még a legegyszerűbb digitális eszközök – például egy Excel táblázat – is jelentős segítséget jelenthetnek a gazdák számára. Aki elkezdi használni ezeket, már tett egy lépést a digitalizáció irányába. Ez különösen fontos a támogatási rendszerek szempontjából, amelyek ma már teljesen elektronikus úton működnek. A jövő tehát a tudásmegosztásban, a közös gondolkodásban, a szövetkezésben és a képzésben rejlik. Nagy Szeréna szerint a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete kiemelkedő szerepet játszik ebben a folyamatban: képzéseket, tanácsadást és eszközismertetőt biztosít a helyi gazdák számára.
Zárásként Nagy Szeréna hangsúlyozta: aki ma megtanulja használni a digitalizációs eszközöket – és idővel akár a mesterséges intelligenciát is –, az versenyképes marad. Aki viszont lemarad, annak a gazdasága is hátrányba kerül.
– fogalmazott. Megemlítette, hogy bár az ő szakterülete a növénytermesztés, az állattenyésztésben is egyre több digitális megoldás van jelen: az állatok egészségi állapotának nyomon követésétől a robotkutyákig, amelyek már bizonyos őrzőfunkciókat is képesek ellátni.
Hűen tükrözi a nehéz helyzetben lévő mezőgazdaságban uralkodó állapotokat, hogy a gazdák 1,5 milliárd eurónyi hitelállományt görgetnek maguk előtt, aminek három hónapja nem fizették a törlesztőrészletét – mutatott rá Fazakas Miklós, az RMGE Maros elnöke.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy férfit 30 napos előzetes letartóztatásba helyeztek Kolozsváron, miután megtámadott egy bangladesi vendégmunkást, akit az illető többször megütött egy fadarabbal. Az áldozat kómában fekszik a kórházban.
Hétfő reggel közúti balesetben lelte halálát egy 22 éves szatmárnémeti sofőr, aki átsodródva a szemközti forgalmi sávba, a Bihar megyei Nagybáród településen frontálisan ütközött egy szabályosan közlekedő haszongépjárművel.
Tűz ütött ki hétfő reggel a szászsebesi Kronospan feldolgozó üzemnél, többen megsérültek. A lángok eloltásában a környező megyék tűzoltói is részt vesznek.
Az útviszonyokhoz képest túl nagy sebességgel vette be a kanyart a Kolozs megyei Gyerővásárhelyen vasárnap délután felborult busz sofőrje, ez okozta a balesetet – közölte a rendőrség.
Felborult egy autóbusz vasárnap délután a Kolozs megyei Gyerővásárhelyen – közölte a katasztrófavédelem.
Narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) a várható zivatarok miatt.
Eredetiséggel semmiképpen sem vádolható az az ötlet, hogy a csíksomlyói nyereg szakrális helyszínén, a pünkösdi búcsúknak otthont adó hegyek között adják elő a legismertebb magyar rockoperát.
Minden hétvégén nagyszabású kulturális és gasztronómiai eseménynek, a Krumplifesztiválnak ad otthontt idén augusztus 30. és november 2. között a Szeben megyei Feleken található Brukenthal-kastély.
Sárga jelzésű riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország több megyéjére a várható zivatarok miatt.
Román gyártású elektromos buszokkal újul meg Déva tömegközlekedése. Az Automecanica Mediaș 21,7 millió lejes szerződést nyert el, amelynek része tíz autóbusz és több töltőállomás szállítása.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!