Fejetlen kicsengetés. Rengeteg kérdőjelet vet fel a szenátus által döntő kamaraként elfogadott óraszámcsökkentés (képünk illusztráció)
Fotó: Haáz Vince
A Krónika által megszólaltatott szakértők szerint nem kizárt, hogy elhalasztják a tanórák számának csökkentését előíró törvénymódosítás alkalmazását. Az újítás mindenképpen csak úgy valósítható meg, ha párhuzamosan csökkentik a tananyagot és az elvárásokat.
2019. október 24., 15:382019. október 24., 15:38
Jövő tanévtől csökken a tanórák száma az általános és középiskolákban, ám a döntés öröm helyett csak újabb kérdéseket vet fel, és félő, hogy újabb káoszhoz vezet az oktatási rendszerben. Miközben egyértelmű, hogy a diákok túlterheltek, mivel heti 30–36 órát töltenek az iskolapadban, a pedagógus szakszervezet máris hatalmas elbocsátási hullámmal riogat.
Hétfőn a szenátus döntéshozó kamaraként szavazta meg a módosítást, amely több pontban megváltoztatja és kiegészíti a tanügyi törvényt. Liviu Pop volt oktatási miniszter javaslata is bekerült a módosításba: eszerint
hiszen a magyar diákok órarendjében még további heti négy magyar nyelv és irodalom, valamint például hetedik osztályban a kisebbségi történelem is szerepel. A törvénymódosítást még ki kell hirdetnie Klaus Johannis államfőnek, aki már egyszer visszaküldte a parlamentnek, miután májusban a képviselőház szavazta meg döntő kamaraként. Most változatlan formában kerül újra az államfő elé.
Különben a törvény azt írja elő, hogy a tanórák számát az oktatási minisztérium rendelettel szabályozza; jelenleg ez úgy néz ki, hogy az előkészítőben legtöbb heti 19-20 óra lehet, 1-2-3. osztályban 20-21 óra, 4. osztályban pedig 21-22 óra. Az ötödikesek hetente 26–28 órát töltenek az iskolapadban, a hatodikosok 28–30 órát. Hetedik osztályban már heti 31–33 tanórát ír elő a kerettanterv, nyolcadikban pedig 31–34 órát.
Ha csökkentik a tanórák számát, rengeteg pedagógus elveszíti az állását – kongatta meg a vészharangot az egyik érdekképviselet, miután a szenátus megszavazta a módosítást. A Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetségének jászvásári kirendeltsége kiszámolta, hogy ez országos szinten azt jelenti, 15–20 ezer katedrányi tanórával lesz kevesebb – szerintük ez ugyanannyi tanár állásának megszűnését vonja maga után, tehát pedagógusok ezrei utcára kerülhetnek.
Közleményükben kifejtik, abban bíznak, hogy a következő kormány – függetlenül a politikai színezettől – kijavítja ezt a módosítást, mert az befolyásolja az oktatási tartalmakat, a módszertant, a tanulást, a kiértékelést, a kerettantervet, az iskolai programot, a tankönyveket, valamint az alkalmazottak létszámát is.
A szakszervezet szerint a kezdeményezés hasznos lehet, de csak akkor, ha más kiegészítő intézkedésekkel, például az osztályok számának növelésével és a délutáni iskola program országos színtű kiterjesztésével társul. Ellenkező esetben fennáll a kockázata annak, hogy országos konfliktus alakuljon ki az oktatásban – fogalmaz az Agerpres szerint a szakszervezetek szövetsége.
Szakértők szerint a tananyagot kellene úgy megreformálni, hogy tehermentesítsék a diákokat (képünk illusztráció)
Fotó: Veres Nándor
Amint arról korábban beszámoltunk, a szülők felháborítónak tartják, hogy például a román hetedikes gyerekek heti 31–33 órát töltenek az iskolában, a magyar diákok pedig ennél is többet. Tehát a diákok napi hét-nyolc órát ülnek az iskolában, utána pedig további egy-két órát foglalkoznak tanulással, házifeladat-készítéssel.
A szülők emlékeztettek, a munkatörvénykönyv 112-es cikkelye kimondja: a 18 évnél fiatalabbak legtöbb napi 6 órát dolgozhatnak; ugyanakkor az egészségügyi minisztérium ajánlásában az szerepel, hogy egy 13 éves gyereknek napi legtöbb hat órát kell intellektuális és fizikai tevékenységgel töltenie, ebbe beletartozik a házifeladat-készítés, az otthoni tanulás, és az esetleges különórák.
Azonban a felsorolt gondokra egyelőre a tanóraszám csökkentése sem jelent gyógyírt, hiszen senki nem tudja, ezt miként fogják kivitelezni.
– szögezte le megkeresésünkre Kiss Imre. A Kovászna megyei főtanfelügyelő hangsúlyozta, a példaként említett nyugati országokban is délutánig maradnak iskolában a diákok, sőt a szülők is igénylik, hogy amíg dolgoznak, biztonságban tudják a gyerekeiket. De ott nemcsak tanulnak, hanem sportolnak, szórakoznak, játszanak, és nem kimerülten, hanem feltöltődve mennek haza.
A romániai rendszer hibája, hogy hatalmas mennyiségű információt kell elsajátítani, nagy hangsúlyt fektetnek a számonkérésre. Kiss Imre elképzelhetőnek tartja, hogy a módosítást mégsem vezetik be a következő tanévtől, mert egyszerűen nem tudják kivitelezni. Erre már van példa, hiszen a tanügyi törvény szavatolja az 500 eurós egyszeri állami tanulmányi támogatást, ám 2011 óta minden évben miniszteri rendelettel elodázzák.
Rengeteg kérdést vet fel a törvénymódosítás, hiszen a jelenlegi kerettantervvel és tantervekkel lehetetlen kivitelezni a tanórák számának csökkentését – szögezte le lapunknak Vörös Alpár, a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum igazgatója. Hozzátette,
Jelenleg folyamatban van a reform, ami a hetedik osztályig ért el, így még ez sem futott ki – emlékeztetett a kincses városi tanintézet igazgatója. Vörös Alpár rámutatott, az új tankönyvek sem készültek el maradéktalanul. Ugyanakkor a reform során fontosnak tartották új tantárgyak bevezetését, így már ötödik osztálytól bekerült a társadalomtudomány, majd az informatika, emiatt pedig megnövekedett az óraszám. „Kérdés, hogy most mit tartanak fontosnak: melyik tantárgycsoport képviselőjének lesz nagyobb a lobbiereje, hiszen sokszor ezen múlik, hogy a gyerekek végül mit tanulnak” – jelentette ki lapunknak Vörös Alpár.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Perrel fenyegetőzik Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere, miután olyan információk láttak napvilágot, hogy jogosulatlanul vett igénybe rendőri kíséretet.
„Ha elcsúszunk öt percet, az egész napunk rossz” – mondja Kovács Katalin, miközben a konyhán aznap 3600 gombóc készül.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!