Diáköröm helyett újabb káoszt okozhat a tanóraszám-csökkentés

hiszen a magyar diákok órarendjében még további heti négy magyar nyelv és irodalom, valamint például hetedik osztályban a kisebbségi történelem is szerepel. A törvénymódosítást még ki kell hirdetnie Klaus Johannis államfőnek, aki már egyszer visszaküldte a parlamentnek, miután májusban a képviselőház szavazta meg döntő kamaraként. Most változatlan formában kerül újra az államfő elé.

Különben a törvény azt írja elő, hogy a tanórák számát az oktatási minisztérium rendelettel szabályozza; jelenleg ez úgy néz ki, hogy az előkészítőben legtöbb heti 19-20 óra lehet, 1-2-3. osztályban 20-21 óra, 4. osztályban pedig 21-22 óra. Az ötödikesek hetente 26–28 órát töltenek az iskolapadban, a hatodikosok 28–30 órát. Hetedik osztályban már heti 31–33 tanórát ír elő a kerettanterv, nyolcadikban pedig 31–34 órát.

Elbocsátásokkal riogat a szakszervezet

Ha csökkentik a tanórák számát, rengeteg pedagógus elveszíti az állását – kongatta meg a vészharangot az egyik érdekképviselet, miután a szenátus megszavazta a módosítást. A Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetségének jászvásári kirendeltsége kiszámolta, hogy ez országos szinten azt jelenti, 15–20 ezer katedrányi tanórával lesz kevesebb – szerintük ez ugyanannyi tanár állásának megszűnését vonja maga után, tehát pedagógusok ezrei utcára kerülhetnek.

Közleményükben kifejtik, abban bíznak, hogy a következő kormány – függetlenül a politikai színezettől – kijavítja ezt a módosítást, mert az befolyásolja az oktatási tartalmakat, a módszertant, a tanulást, a kiértékelést, a kerettantervet, az iskolai programot, a tankönyveket, valamint az alkalmazottak létszámát is.

A szakszervezet szerint a kezdeményezés hasznos lehet, de csak akkor, ha más kiegészítő intézkedésekkel, például az osztályok számának növelésével és a délutáni iskola program országos színtű kiterjesztésével társul. Ellenkező esetben fennáll a kockázata annak, hogy országos konfliktus alakuljon ki az oktatásban – fogalmaz az Agerpres szerint a szakszervezetek szövetsége.

– szögezte le megkeresésünkre Kiss Imre. A Kovászna megyei főtanfelügyelő hangsúlyozta, a példaként említett nyugati országokban is délutánig maradnak iskolában a diákok, sőt a szülők is igénylik, hogy amíg dolgoznak, biztonságban tudják a gyerekeiket. De ott nemcsak tanulnak, hanem sportolnak, szórakoznak, játszanak, és nem kimerülten, hanem feltöltődve mennek haza.

A romániai rendszer hibája, hogy hatalmas mennyiségű információt kell elsajátítani, nagy hangsúlyt fektetnek a számonkérésre. Kiss Imre elképzelhetőnek tartja, hogy a módosítást mégsem vezetik be a következő tanévtől, mert egyszerűen nem tudják kivitelezni. Erre már van példa, hiszen a tanügyi törvény szavatolja az 500 eurós egyszeri állami tanulmányi támogatást, ám 2011 óta minden évben miniszteri rendelettel elodázzák.

Kinek lesz erősebb a lobbija?

Rengeteg kérdést vet fel a törvénymódosítás, hiszen a jelenlegi kerettantervvel és tantervekkel lehetetlen kivitelezni a tanórák számának csökkentését – szögezte le lapunknak Vörös Alpár, a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum igazgatója. Hozzátette,

Jelenleg folyamatban van a reform, ami a hetedik osztályig ért el, így még ez sem futott ki – emlékeztetett a kincses városi tanintézet igazgatója. Vörös Alpár rámutatott, az új tankönyvek sem készültek el maradéktalanul. Ugyanakkor a reform során fontosnak tartották új tantárgyak bevezetését, így már ötödik osztálytól bekerült a társadalomtudomány, majd az informatika, emiatt pedig megnövekedett az óraszám. „Kérdés, hogy most mit tartanak fontosnak: melyik tantárgycsoport képviselőjének lesz nagyobb a lobbiereje, hiszen sokszor ezen múlik, hogy a gyerekek végül mit tanulnak” – jelentette ki lapunknak Vörös Alpár.