
Fotó: Mohácsi László Árpád
Dávid László, a Sapientia–EMTE rektora nem tart attól, hogy ellehetetlenítene a magyar állam által finanszírozott erdélyi egyetemek tevékenységét egy budapesti mintára elfogadandó romániai felsőoktatási jogszabály.
2017. március 31., 15:582017. március 31., 15:58
2017. március 31., 16:222017. március 31., 16:22
A Sapientia vezetőjét annak kapcsán kerestük meg, hogy Victor Ponta volt kormányfő pénteken bejelentette, a jövő héten ő is kidolgoz egy, a külföldi egyetemek működési feltételeit szigorító magyar törvénykezdeményezéshez hasonló javaslatot, amelyet a bukaresti parlament elé terjeszt. „Nagyon jónak és helyesnek tartom a szomszédaink törvényjavaslatát\" – közölte közösségi oldalán a szociáldemokrata parlamenti képviselő.
Sokan úgy vélik, Ponta javaslatának elfogadása esetén nehéz helyzetbe kerülne a magyar állami támogatással működő Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a Partiumi Keresztény Egyetem, mivel egyik esetében sem létezik kormányközi megállapodás az intézmény finanszírozásáról. Dávid László, a 2011 és 2016 között 18,4 milliárd forintos magyar állami támogatásban részesült Sapientia rektora azonban a Krónikának leszögezte: mindkét felsőoktatási intézmény a rájuk vonatkozó valamennyi romániai törvény betartásával működik, így őket nem érintené egy hasonló jogszabály elfogadása.
„Jó lenne, ha minden felsőoktatási intézmény olyan törvényesen működne Romániában, mint a Sapientia\" – jelentette ki lapunknak a professzor. Dávid László emlékeztetett, hogy a magyar kormány jogszabálytervezete szerint az államközi szerződés feltétele a tengeren túli országokra vonatkozik majd. A Sapientia–EMTE rektora hozzátette ugyanakkor: léteznek olyan egyetemek Romániában, amelyek működését adott esetben befolyásolna egy ilyen intézkedés. A rektor minden bizonnyal az 1991-ben alapított bukaresti Román–Amerikai Egyetemre gondolt.
Pénteki budapesti sajtótájékoztatóján egyébként Halász Jánost, a Fidesz országgyűlési frakciójának szóvivőjét is arról faggatták újságírók, nem tart-e attól, hogy Romániában esetleg egy hasonló törvény alapján erdélyi magyar egyetemeket zárnának be. Halász erre nemmel válaszolt, mert – mondta – az ottani magyar egyetemek maradéktalanul betartják a román törvényeket.
Palkovics László oktatási államtitkár szerdai bejelentése alapján a jövőben akkor működhetne oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik. Feltétel lesz az is, hogy a külföldi felsőoktatási intézmény a székhely szerinti országban működő, államilag elismert felsőoktatási intézménynek minősüljön. Ez utóbbi minden országra, míg az államközi szerződés feltétele a tengeren túli országokra vonatkozik majd. További pontosításként említette, hogy az itt folytatni kívánt képzés és oklevél államilag elismert felsőfokú fokozatot adó képzésnek minősüljön.
Orbán Viktor kormányfő pénteken emlékeztetett: a budapesti Oktatási Hivatal vizsgálata megállapította, hogy több külföldi egyetem is szabálytalanul működik, köztük – a budapesti Közép-európai Egyetemre (CEU) utalva – „Soros György egyeteme is\". A CEU pénteken közleményben utasította vissza, hogy csalást követne el. Az intézmény közölte azt is: nem kezdeményez és nem támogat tüntetést. A Közép-európai Egyetem (CEU) az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, a miniszterelnök kijelentésével ellentétben jelenleg nincsen érvényben olyan törvény Magyarországon, amely megköveteli, hogy az egyetemek származási országukban is folytassanak képzést annak érdekében, hogy Magyarországon diplomát adhassanak ki.
Vasárnap nagy kiterjedésű tűz ütött ki a Nagyváradi Egyetem egyik épületében, amelynek következtében egy műhely és egy mérnöki laboratórium teljesen megsemmisült – tájékoztatott a Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Felügyelőség (ISU).
Az 1940 és '44 közötti magyar világban téli olimpia szervezésére próbálták alkalmassá tenni Borsafüredet. Az olimpiát elsodorta a háború, de a máramarosi településen a Nemzetközi Síszövetség (FIS) által minősített olimpiai pályát alakítottak ki 2021-ben.
Pszichoaktív hatású növényi anyagok kiporciózásán értek tetten zilahi lakásán egy 31 éves férfit, akinek 30 napos előzetes letartóztatását a megyei törvényszék rendelte el.
Mintegy 1500 háztartásban szünetelt az áramszolgáltatás több Hargita megyei településben, vélhetően az időjárási viszonyok miatt – tájékoztatott a megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Neves nemzetközi cégek márkajelzéseivel ellátott, hamisított termékeket szállított az a galaci illetőségű gépkocsivezető, aki egy rutin közúti ellenőrzés során bukott le. A brassói rendőrök lefoglalták a hamisított árut.
Az elmúlt 24 órában 47 riasztás érkezett a hegyimentő szolgálathoz, amelynek munkatársai 52 személynek nyújtottak segítséget – tájékoztatott szombaton a Facebook-oldalán a Salvamont.
Három fiatalember rekedt a mínusz 15 fokos hidegben, hóviharban a Székelyföld határán található, elszigetelt hegyvidéken.
Szombat reggel Gyergyóalfaluban mérték a legalacsonyabb hőmérsékletet az országban: a Hargita megyei településen mínusz 22 Celsius-fok volt – tájékoztatta az Agerprest a nagyszebeni regionális meteorológiai központ szolgálatos meteorológusa, Raul Stoica.
Súlyos sérülésekkel kórházba került egy férfi, miután szombat reggel robbanás történt egy gyulafehérvári tömbházban. Az incidens következtében több lakás és jármű is megrongálódott, valamint 22 személyt kellett evakuálni az épületből.
Közösen vizsgálják a legmegosztóbb kérdéseket román és magyar történészek a Mathias Corvinus Collegium (MCC) új eseménysorozatában.