Fekete Károly (jobbról, fehér mellényben) tartotta a tárlatvezetést az Ereklyemúzeumban. A kép bal oldalán Bognár Levente korábbi alpolgármester
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Tíz éve, hogy ismét megnyílt az aradi Ereklyemúzeum: 2015. október 1-jén több mint 40 évi elzártság után rendeztek be állandó kiállítást az Arad Megyei Múzeumban az 1848–1849-es relikviákból. A több ezer dokumentumot és tárgyi emléket, valamint festményeket tartalmazó gyűjtemény darabjai között az aradi vértanúk személyes tárgyai is megtalálhatók, illetve olyan fegyverek vagy használati eszközök, amelyeket néhai honvédek adományoztak az Ereklyemúzeumnak, vagy éppen az aradi várban raboskodó szabadságharcosok készítettek, míg láncra verve várták szabadulásukat. A jubileum alkalmából rendhagyó tárlatvezetést tartottak az Ereklyemúzeumban.
2025. október 06., 07:572025. október 06., 07:57
2025. október 06., 09:092025. október 06., 09:09
A Nemzeti Múzeum és a Hadtörténeti Intézet után az aradi Ereklyemúzeum a Kárpát-medence harmadik legnagyobb ’48-as gyűjteménye. A tízéves évforduló alkalmából pénteken az aradi Kölcsey Egyesület rendhagyó tárlatvezetést tartott az érdeklődőknek, akik néhány olyan relikviát is láthattak ezúttal, amelyek nem szerepelnek az állandó kiállításon. A legnagyobb érdeklődésre a 13 vértanú, az Aradon 1849. október 6-án kivégzett magyar forradalmi honvédsereg tábornokainak a személyes tárgyai tartanak számot.
A múzeum második emeleti három kiállítótermében megtekinthető gyűjteményre a vártnál talán valamivel kevesebben voltak kíváncsiak, és a mintegy háromtucatnyi résztvevő közül sokan a tíz évvel ezelőtti – történelmi jelentőségű – eseményen is jelen voltak:
„Nagyon büszkék vagyunk a tíz évvel ezelőtti pillanatokra, amikor évtizedes akadálygördítések után sikerült elérnünk azt az Arad Megyei Múzeum fenntartójánál, a megyei tanácsnál, hogy legyenek ebben partnerek, és ezt a hatalmas kincset, amit az aradi Ereklyemúzeum jelent, állandó kiállítás keretében nyissuk meg újból. Az elmúlt tíz évben élveztük ennek a gyümölcseit, hisz nagyon sokan megfordulnak a kiállításon, mind aradiak, mind Arad megyeiek, de egyre többen Erdélyből és Magyarországról is ellátogatnak ide. Ennek a múzeum és az egész város a hasznát látja” – értékelte a Krónikának az elmúlt évtized tanulságait Faragó Péter kormányfőtitkár-helyettes, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke.
Az állandó kiállításon nem látható tárgyakat is közszemlére tettek ezúttal
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Az elmúlt években az RMDSZ-nek és a Kölcsey Egyesületnek – amelyet a múzeum évek óta partnernek tekint a magyar vonatkozású kiállítások megszervezésében – sikerült elérnie a szépművészeti részleg újranyitását is. Ez az első világháború előtti Képtár, aminek az anyaga a Kultúrpalota 1913-as megnyitására került Aradra a budapesti Szépművészeti Múzeum letétjeként,
Világhírű magyar festők ritka értékes művei láthatók ismét az eredeti kiállítótermekben, az állandó tárlat központi eleme Feszty Árpád monumentális hármasképe, a 15 méter hosszú és négy méter magas Krisztus temetése. Faragó Péter szerint ez még vonzóbbá teszi a magyar kulturális örökség iránt érdeklődők számára Aradot.
„Az 1989-es forradalom utáni első pillanatoktól a magyar közösségnek a célkitűzései között szerepelt, hogy azt a történelmi múltat, amely a mi közös múltunk itt, Aradon, ássuk elő onnan, ahová a kommunista diktatúra elásta hosszú évtizedekre, és mutassuk fel, hisz ezek olyan dolgok, amelyekre büszke lehet minden lakosa a városnak” – fogalmazott a megyei RMDSZ-elnök.
Március 15. nemcsak az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc kitörésének évfordulója, hanem az aradi Ereklyemúzeum megnyitásának is: 131 évvel ezelőtt ezen a napon nyílt meg először a relikviagyűjtemény, ami az Arad Megyei Múzeum alapját jelenti.
A pénteki tárlatvezetésen többedmagával nosztalgiázott Bognár Levente, aki húsz évig volt Arad alpolgármestere, s ebbéli minőségében sokat tett azért, hogy tíz évvel ezelőtt ismét megnyissa kapuit az Ereklyemúzeum.
„Mindig nehezebb valamit visszaállítani, mint megőrizni, és ez esetben sem volt másképp. Egy időben a múzeum vezetősége a posztkommunista vonalat képviselte, és nem akarták visszaállítani azt, amit elődeik eltüntettek” – idézte fel a Krónika kérdésére azt az időszakot Bognár Levente. Hozzátette, hogy az „enyhülést” az jelentette, amikor az aradi múzeum a szegedi Móra Ferenc Múzeummal és a budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeummal együttműködve egy európai uniós projekt keretében 2009–2010-ben dokumentálta, katalogizálta és restaurálta a gyűjtemény nagy részét.
A tárlókban a vértanúk személyes tárgyai láthatók. A falnál Damjanich mankója és hordozható fotelje
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Több ezer relikvia még mindig felújításra vár, de a közkinccsé tételükhöz a kiállítási tér növelésére is szükség volna. Bognár Levente reményét fejezte ki, hogy ha az aradi vár a gyakorlatban is civil használatba kerül – a 15 évvel ezelőtti kormányhatározat dacára a védelmi minisztérium még nem költöztette ki a helyőrséget a műemléképületből –, akkor ott megfelelő otthonra találnak majd az Ereklyemúzeum jelenleg nem látható tárgyai is.
„Úgy, ahogy reménykedtünk '90-ben, de 2004-ig kellett várjunk, hogy köztéren álljon a Szabadság-szobor, ugyanúgy reménykedtünk abban, hogy az Ereklyemúzeum is láthatóvá válik. Lépésről lépésre, hogyha nem is egyik napról a másikra, de történt egy normalizálódás abba az irányba, hogy az aradi magyarság kulturális öröksége, kegyeleti értékei a helyükre kerülhessenek” – fogalmazott a volt alpolgármester.
Húsz évvel ezelőtt ezen a napon, 2004. április 25-én állították fel újra Aradon a Szabadság-szobrot, a magyar honvédsereg 1849. október 6-án Aradon kivégzett 13 főtisztjének emlékművét.
Bognár Levente egyébként gyerekként még láthatta a teljes gyűjteményt a múzeumban. „Ha valaki jött hozzánk, vendég vagy rokon más városból, az volt az első, hogy megmutassuk a 13 vértanú emlékhelyeit. Ugye, akkor csak a Vesztőhely volt, oda mentünk ki, majd utána az Ereklyemúzeumot látogattuk meg. Akkoriban, aki Aradra jött erdélyi magyarként, tudta, hogy Aradon mit kell megnézni” – mondta az egykori elöljáró.
A Kölcsey Egyesület, de az egész aradi magyarság számára elégtétel, hogy immár tíz éve állandó kiállításon látható az Ereklyemúzeum gyűjteményének egy része, sőt az 1893-ban megnyitott relikviatárt a megyei múzeum elődjének tartják – mondta Fekete Károly, a Kölcsey Egyesület alelnöke.
A Kölcsey Egyesület a legrégebbi civil szervezet Aradon: 1881-ben hozták létre a közművelődés támogatására, és többek között a Kultúrpalota építésének is kezdeményezője volt. A kommunizmusban betiltották az egyesületet, de 1990-ben aradi értelmiségiek újraalapították, s azóta a kisebbsége szorult magyarság kulturális törekvéseit támogatja, illetve az épített és szellemi magyar örökség megmentését, ápolását tűzte ki zászlajára.
„Amikor ezeket a tárgyakat gyűjtötték, még sok öreg honvéd élt a ’48-asok közül, de már akkor ereklyéknek nevezték ezeket, mert szerintem arra gondoltak, hogy a szabadság olyan eszme, amiben hinni kell” – fogalmazott a tárlatvezetést a vértanúkról fennmaradt számos anekdotával színesítő Fekete Károly. Vannak olyan kiállított tárgyak, amelyek a látogatónak segítenek átélni a 176 évvel ezelőtti tragédiát.
„Sok minden az idő, a történelem homályába vész. Ott van viszont, mondjuk,
Ha ezekbe belegondolunk, igazán átérezzük ennek az egésznek a tragikumát és a rettenetét. Szerintem a lakosság megfélemlítése volt a cél, azért volt ilyen kegyetlen a megtorlás. A társadalom döbbenete eltartott legalább a kiegyezésig, viszont a történteket ma már nem érezzük át úgy igazán. Ezzel a kiállítással kicsit rá tudjuk döbbenteni az embereket arra, elődeinknek mit kellett kiállniuk azért, hogy mi most úgymond szabadon élhessünk” – avatott be a tárlatvezetéseket önkéntes alapon, diákoknak és turistáknak tartó Fekete Károly.
Kiss Ernő mellénye, amelyet a kivégzéskor viselt
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A kiállítótermekben látható Damjanich János hordozható karosszéke, amelyen ülve vezényelte az ütközeteket, továbbá a mankója, amivel a bitófa alá bicegett, merthogy törött lába miatt nem tudott járni, és szekérrel vitték ki a vesztőhelyre – ennek a járműnek a darabjai is ki vannak állítva. A Krónika kérdésére, hogy a látogatók miként reagálnak, Fekete Károly így felelt: „Egy adott pillanatban érzik a rettenetet és az abszurditást, hogy ilyesmi megtörténhetett. Például Leiningen-Westerburg Károly az angol királyi családdal közeli rokonságban állt, mégis kivégezték. Ma aligha lenne elképzelhető, hogy valakit ilyen kapcsolatokkal kivégezzenek.”
A szabadságharc leverését követő véres megtorlás az 1848–1849-es forradalom leggyászosabb eseménye.
A Kölcsey Egyesület alelnöke megosztotta azt is, hogy lakása az aradi volt Deák Ferenc (ma Mihai Eminescu) utcában található, és az övével szemben áll az 1849-es polgármester, Heim Domokos egykori háza. Az akkori városvezető kötelessége volt elszállásolni az osztrák csapatok főparancsnokát, Iulius Jacob von Haynaut, aki olaszországi kegyetlenségei miatt a „bresciai hiéna” gúnynevet kapta. Ezt nem hazudtolta meg Aradon sem, hiszen az általa felállított rögtönítélő haditörvényszék több mint száz halálos ítéletet hozott, és több száz honvéd vagy a honvédokkal együttműködő civil esetében súlyos börtönbüntetéseket szabott ki.
Az Ereklyemúzeum egy 1867-es, az Alföld című lapban megjelent felhívás nyomán, országos gyűjtés eredményeként jött létre Aradon, és 1893. március 15-én nyitották meg a színház emeleti csarnokaiban. A folyamatosan bővülő gyűjtemény egy idő után kinőtte eredeti helyét, ezért a Kölcsey Egyesület kezdeményezésére az 1913-ban épült Kultúrpalotába költöztették át. A kiállítás túlélte a trianoni békediktátumot, a román közigazgatás bevezetését, sőt az 1956-ot követő időszakot is, csak ezután kezdték fokozatosan ritkítani, mígnem 1974-ben, Nicolae Ceauşescu kommunista diktátor személyi kultuszának megerősödésekor száműzték a raktárak mélyére.
A Szabadság-szobor eredeti, Huszár Adolf-féle makettje az Ereklyemúzeumban. Az emlékművet a szobrász váratlan halála miatt Zala György fejezte be, apróbb módosításokkal
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
„A régi aradiak reménykedtek abban, hogy ez egyszer ismét látható lesz, a többiek pedig nem is tudtak róla. A mai fiatalok számára mások a prioritások, meg hát annyira biztonságban érezzük magunkat, hogy szinte úgy gondoljuk, nincs is szükség ezeknek a mementóknak az állandó felszínen tartására. Talán nem is baj az, hogy ma már olyan természetesen megyünk el a Szabadság-szobor mellett is, mintha az idők kezdete óta ott állna; ott lobog a magyar és a román zászló egymás mellett, meg az európai uniós, és ezt ma természetesnek vesszük. Hát maradjon így! De sose feledjük el azt az áldozatot, amit ők azért hoztak, hogy mi így nézelődhessünk!” – szögezte le Fekete Károly.
A 2015-ös Aradi Magyar Napok egyik kiemelkedő fontosságú eseménye volt az Ereklyemúzeum megnyitója, tömve volt érdeklődőkkel és meghívottakkal a múzeum második emelete. Faragó Péter megyei RMDSZ-elnök a megnyitón többek között kifejtette: „Az aradi Kölcsey Egyesület kezdeményezésére és munkájának köszönhetően páratlan gyűjtemény tulajdonosa lett az aradi múzeum. (...) És ezek a kincsek mától ismét egy állandó kiállítás keretében vannak itt. Mert nem a pincében van a helyük, hanem a nyilvánosság előtt, ahol magyar, román, akárki eljöhet ide, és megcsodálhatja őket.”
A 2015-ös megnyitón készült kép: Bognár Levente volt alpolgármester, Gheorghe Falcă volt polgármester, Peter Hügel korábbi múzeumigazgató és Faragó Péter megyei RMDSZ-elnök
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Bognár Levente akkori aradi alpolgármester emlékeztetett arra, hogy az 1989-es rendszerváltás után sok időnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a többségi román önkormányzati és intézményvezetők, véleményformálók elismerjék és elfogadják a magyarság számára fontos történelmi emlékeket. Gheorghe Falcă akkori aradi polgármester azt hangsúlyozta, hogy az Ereklyemúzeum közkinccsé tétele „magától értetődő esemény”, és a szabadságharcosoknak minden körülmények között kijár a tisztelet. Felidézte, hogy 2000-ben az első román önkormányzati tisztségviselő volt, aki koszorúzott október 6-án a Vesztőhelyen álló obeliszknél.
Peter Hügel, aki 2015-ben a múzeumigazgatói tisztséget betöltötte, úgy fogalmazott: régi adósságot törlesztett az intézmény a kiállítás megnyitásával. Megígérte, hogy további tárgyakat is közszemlére tesznek, és bővítik a kiállítási teret.
Október 6-án, hétfőn, a kivégzés 176. évfordulóján az ereklyemúzeumi kiállítás és a Képtár 10–16 óra között tart nyitva, a belépés ingyenes.
Az aradi megemlékezések programja a következő:
A vértanúk emléktáblája a Vesztőhelyen álló obeliszk talapzatán. A 13 közül 11 tábornok nyugszik Aradon, az emlékoszlop alatt
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagy erőkkel vonult ki a rendőrség a Kovászna megyei Sepsibükszádra, miután szerdán este értesítést kaptak arról, hogy a környéken láthatták a Maros megyei baltás gyilkosként hírhedtté vált Emil Gânj-t.
Tűz ütött ki szerda este egy nagyszebeni tömbházlakásban; egy ember súlyosan megsérült.
Hogyan garantálható a gyógyszerek biztonsága, mennyire helytállóak az antibiotikumokról és homeopátiáról szóló tévhitek, és mi táplálja a gyógyszeriparral szembeni bizalmatlanságot? Casian Tiborral, az Európai Gyógyszerkönyv szakértőjével beszélgettünk.
Gulyás Adrienn hadtörténész és Ugron Zsolna író részvételével tartják meg a Háromszéki Honleányképzőt március 12-én és 13-án Sepsiszentgyörgyön, ahol előadások és műhelyfoglalkozások keretében mutatják be a reformkort a középiskolásoknak és érdeklődőknek.
Országszerte több mint egy tucat, az összeomlás szélére sodródott műemléken dolgoznak idén a Műemlékmentő Szolgálat önkéntesei. Kastélyok, erődtemplomok, kúriák, középületek és egykori közfürdők sürgősségi megóvása szerepel a programban.
Hargita megyében is elkezdődnek a tényleges autópálya-építési előkészületek.
Amikor a levélszavazásos rendszer szabályait megalkotta, a magyar állam megfelelő garanciákat épített be az eljárásba, és ezek működnek a gyakorlatban – szögezte le a Krónika kérdésére Kolozsváron Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke.
Vádat emelt a Temes megyei törvényszéki ügyészség a januárban elkövetett csenei gyermekgyilkosság három, szintén kiskorú elkövetője közül kettő ellen – közölte szerdán az ügyészség.
Felbátorították Közép-Európa egyik legnagyobb sípályakomplexumának képviselői a Bihar Megyei Tanács elnökét, miután közösen megvizsgálták Biharfüred és Vârtop adottságait, síparadicsommá alakításuknak potenciális fejlesztési lehetőségeit.
Súlyos közúti balesetben vesztette életét egy 18 éves, vezetői engedéllyel nem rendelkező fiatalember a Brassó megyei Viktóriavárosban. A nagy sebességgel egy fának csapódó jármű további két kiskorú utasát súlyos sérülésekkel szállították kórházba.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!