
Szijjártó Péter (archív felvétel)
Fotó: MTI
A kulturáltság és a kölcsönös tisztelet alapjaira kell helyezni a magyar–román kapcsolatokat – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szombaton, újságíróknak nyilatkozva.
2018. március 10., 13:222018. március 10., 13:22
2018. március 10., 13:402018. március 10., 13:40
A tárcavezető arra reagált, hogy a román hatóságok pénteken nem engedték belépni Romániába Dabis Attilát, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) külügyi megbízottját. Dabis Attila a székely szabadság napja alkalmából szombaton tartandó megemlékezésre és felvonulásra igyekezett Marosvásárhelyre, amikor a magyar–román határon a román határrendészek feltartóztatták.

A román hatóságok pénteken nem engedték belépni Romániába Dabis Attilát, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) külügyi megbízottját.
A külügyminiszter kifejtette: pénteken egy magyar állampolgárt arról értesítettek a borsi határátkelőhelyen, hogy ki van tiltva Romániából. „A magyar–román kapcsolatokat szeretnénk a kulturáltság és a kölcsönös tisztelet alapjára helyezni”, de sajnos az ilyen intézkedések ezt nem segítik – fogalmazott.
A magyar külképviseletek azonnal felvették a kapcsolatot a borsi határátkelő illetékes román tisztségviselőivel, akik elmondták, hogy ők nem jogosultak a válaszadásra – közölte. Mint mondta, felkeresték az országos határőrizeti parancsnokságot is Romániában, ők szintén megtagadták az információ kiadását.
Szijjártó Péter kijelentette: elfogadhatatlan a 21. században, hogy két egymással szomszédos európai uniós tagállam esetében ilyen helyzet álljon elő, hogy egy európai uniós állampolgár szabad mozgáshoz való jogát így sértik meg. A magyar állampolgár szabályszerűen akarta átlépni a határt, a kijelölt átkelőhelyen, nyitvatartási időben, érvényes útlevéllel – tette hozzá. Közölte: arra kérik a román vezetőket, hogy a kulturáltság és a kölcsönös tisztelet alapján próbálják intézni a magyar–román kapcsolatokat, ebbe pedig ez az ügy nem fér bele.
A külügyminiszter a megemlékezést illetően kitért rá: a történelmi tényeket nyilván tiszteletben kell tartani, ezért a történelem hőseire való megemlékezéshez fűződő jogot sem szabad elvitatni senkitől. Remélhetőleg a román hatóságok európai módon fognak eljárni a mai események vonatkozásában – mondta.

Az árnyékjelentést tevő munkában vállalt szerepe állhat Dabis Attila kitiltása mögött az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) országos elnöksége szerint, amely felháborítónak és elfogadhatatlannak tartja a román hatóságok intézkedését.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap még több légvédelmi fegyvert kért támogatóitól a hétvégi orosz támadások nyomán.
Az amerikai nemzetbiztonsági stratégia módosításai sok mindenben megegyeznek az orosz elképzelésekkel, de a mélyállam megakadályozhatja a végrehajtásukat – jelentette ki Dmitrij Peszkov.
Hamarosan megkezdődhet a gázai tűzszünet második, a Gázai övezet jövőjét rendező szakasza – közölte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a Friedrich Merz német kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatóján Jeruzsálemben vasárnap.
Az Egyesült Államok arra kérte Európát, hogy 2027-ig vegye át a NATO hagyományos védelmi képességei biztosításának nagy részét (azaz mindent, ami a tömegpusztító fegyverekkel nem járó katonai fenyegetések elleni védelemmel kapcsolatos).
Az Ukrajnában található csernobili atomerőmű-katasztrófa helyszíne körül épített védőpajzs már nem képes ellátni a radioaktív sugárzás visszatartásának feladatát az év elején történt dróncsapás következtében – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA).
Az Egyesült Államok dominanciájának megerősítését tűzi ki célul a nyugati féltekén Washington új nemzetbiztonsági stratégiája, amelyben egyebek mellett azt állítják: az európai országok „a civilizációs megsemmisülés” kilátásával néznek szembe.
Véget értek Miamiban az amerikai és ukrán tárgyalók közötti, Oroszországgal kötendő békeegyezményről szóló tárgyalások szombaton, de ukrán tisztségviselők szerint továbbra is megoldatlanok a biztonsági garanciák és a területi kérdések.
A román sajtó figyelmét is felkeltette a magyar miniszterelnök szombati kijelentése, amely szerint a jövő évi országgyűlési választás lesz az utolsó a közelgő háború előtt.
Az ukrán támadások sokkal nagyobb veszteségeket okoznak Oroszországnak, mint valamennyi nyugati ország szankciói együttvéve – jelentette ki Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője szombaton egy kijevi fórumon.
A Moldovai Köztársaság villamosenergia-átviteli rendszerének üzemeltetője bejelentette, hogy az orosz hadsereg által az Odesszai régióbeli villamosenergia-infrastruktúra elleni támadásait követően Ukrajna déli részének egy része áram nélkül maradt.
szóljon hozzá!