Czirjákért lobbizók

Az aláírásokat és a csatolt levelet Potyó Ferenc érseki helynök vette át, és a ma külföldről hazatérő Jakubinyi György érsekhez továbbítja. A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség május 6-i körlevelében a főesperesi kinevezéseket újabb ötéves időre hosszabbította meg, kivételt Czirják Árpád kolozs-dobokai, illetve Csató Béla, a marosi és küküllői kerület főesperese jelentett.

A megvalósításokért aggódnak a hívek

Az aláírásgyűjtést kezdeményezők egyike, Balogh Gizella, a Katolikus Nőszövetség elnöke szerint Czirják nagy munkát végzett az evangelizáció terén, és komoly hitoktatást indítva el felrázta az ifjúságot. Szintén a főesperesnek köszönhető, sorolta, hogy az egykor elkobzott főtéri ingatlanok visszakerültek az egyház tulajdonába, és jövedelmet is termelnek az egyházi intézmények működtetésére. „Azért zajlanak a folyamatos építkezések és felújítási munkálatok, mert idővel, a magyar lakosság számának folyamatos csökkenésével lesznek olyan plébániák, amelyeket a hívek képtelenek lesznek fenntartani – fejtette ki Balogh Rozália –, így Kolozsvárra hárul majd ezek megsegítésének feladata is.”

Az érseket a hívek arról is tájékoztatták, hogy ez az ingatlanegyüttes egy kolozsvári magyar központ szerepét tölti majd be, ezt a munkát pedig a főesperesnek be kell fejeznie. Hangsúlyozta: félő, hogy a Czirják helyébe érkező személy képtelen lesz megfelelően átfogni a hitéleti, illetve adminisztratív feladatokat. Úgy értesült, tette hozzá, hogy az egyház bankhitelekből finanszírozza a munkálatokat, és ha az új vezető nem látja el megfelelően a feladatát, ingatlanok veszhetnek oda banki garanciaként.

Pénzügyi szempontok a döntés mögött?

Czirják Árpád egy korábbi, a Szabadság című napilapnak adott interjúban kifejtette: az érsekség pénzügyi szempontokra hivatkozott, a plébánia ugyanis nem fizette be az ingatlanjai bérleti díjából befolyt összeg 30 százalékát az érsekség költségvetésébe. A késedelmet Czirják a visszakapott ingatlanok felújítási költségeivel indokolta, hozzáfűzve, hogy a felújításokat is leállították a Gyulafehérvár által kért összeg mihamarabbi folyósítása érdekében. A főesperes szerint a gyulafehérvári érsekség ezt figyelmen kívül hagyta, és büntetés jellegű áthelyezést fogalmazott meg.

Néhány hete egyébként a Kolozs-Doboka főesperesi kerületben a papság továbbra is Czirják Árpádot javasolta a tisztségbe. A római katolikus egyházban azonban a pap felszentelésekor engedelmességi fogadalmat tesz, így a papság és a hívek véleményével szemben az érseké a végső szó.

Dicséretes a hívek kiállása

Potyó Ferenc érseki helynök a Krónikának kijelentette: nem lehet pénzügyekre szűkíteni az áthelyezési ügyet, és szó sincs büntetésről, hiszen más plébániák is elmaradtak a befizetésekkel. A hívek által felsorolt érvek valóban nagyon fontos szempontok, de a közösség véleménye ellenére sem lehet pótolhatatlanként feltüntetni valakit, tartja az érseki helynök. Potyó megkérdőjelezhetetlennek nevezte a főesperes érdemeit, akitől hasonló lendületet várnak el az új plébánián is.

„Az áthelyezéseket széles körű konzultáció előzi meg, hosszú mérlegelés és sok imádkozás – hangsúlyozta a helynök –, ezek után pedig nem lehet részrehajlásról beszélni.” A papnak és híveknek valóban fájdalmas lehet megválni egymástól, de nem a hívek pillanatnyi érdeke határozza meg a döntést, hanem az, hogy az a főegyházmegye teljes közössége javát szolgálja. „Az érsek úr dicséretesnek tartja, hogy a hívek kiállnak papjuk mellett, és kéri őket, ugyanúgy álljanak oda Czirják Árpád utódja mellé is” – mondta az érseki helynök.

Megosztott közvélemény

Czirják Árpád személye egyébként Kolozsváron eléggé megosztja a magyar közvéleményt. Kifogásolták, hogy az egyháznak tekintélyes jövedelmet hozó Agape étterem-szálloda létrehozása érdekében a lakások elhagyására szólította fel a lakókat, akik addig a városházától bérelték az egyház által visszakapott ingatlanokat. „Arról értesítettek, hogy ki kell költözni a lakásból, ahol már évtizedek óta élek – sírta el magát egy hetvenes éveiben járó hölgy. – Két választásom volt: a cserébe felajánlott lakásba költözöm, vagy nézhetek más lakás után.” A kiköltöztetettek egyébként többnyire elfogadták az egyház által felajánlott lakásokat.

Még nagyobb visszhangja volt annak az esetnek, amikor a főesperes egy óvodát költöztetett ki a visszaszolgáltatott egyházi épületből, a helyiségeket pedig egy mobiltelefonokat forgalmazó vállalkozásnak adta bérbe. A döntés következtében magyar gyerekek is a város különböző óvodáiban szóródtak szét, az egyház pedig nem tudott elfogadható magyarázattal szolgálni sem a szülőknek, sem pedig a nyilvánosságnak.