2011. november 17., 07:392011. november 17., 07:39
Jelentősen csökkent mind a magyar, mind a román lakosság száma Csíkszeredában és Gyergyószentmiklóson – derült ki a helyi önkormányzatok által végzett számításokból. A csíkszeredai statisztika 37 411 személy adatainak figyelembevételével készült, ami nem a teljes lakosság száma, mivel az egyik biztos által összegyűjtött információk nem álltak rendelkezésre. Az adatok szerint a város lakóinak 82 százaléka magyar, 17 százaléka román.
A 2002-es népszámlálás eredményeihez képest a magyar lakosság száma 11, míg a románoké 13 százalékkal csökkent. A teljes népességet figyelembe véve a magyar és román lakosok aránya változatlan maradt. Noha a roma lakosság száma is változott, az illetékesek szerint mindez nem mérvadó, ugyanis a közösség jelentős része magyar nemzetiségűnek vallotta magát. Csíkszeredában ugyanakkor a kilenc évvel ezelőtti 48-hoz képest idén 21 német lakost írtak össze. Az önkormányzat összesítésében a székely nemzetiségűek a magyar gyűjtőpont alatt kaptak helyet, míg a 25 csángó személy az egyéb besorolásba került. Anyanyelvként valamivel több, mint 31 ezer személy jelölte meg a magyart, míg román anyanyelvűnek 6334-en vallották magukat. A biztosok emellett feljegyeztek két-két szerb, ukrán, illetve tatár, valamint egy-egy szlovák, orosz, görög és örmény anyanyelvű lakost. A felekezeti hovatartozás szempontjából továbbra is a római katolikusok „vezetnek”, őket az ortodoxok, a reformátusok, majd az unitáriusok követik. A lakosok közül ugyanakkor 52-en vallották magukat vallásnélkülinek, harmincan ateistának, heten pedig muzulmánnak.
Az előzetes adatok szerint Gyergyószentmiklóson is csökkent a lakosság száma, a 99 százalékos feldolgozottság alapján 2210 fővel kevesebben élnek a településen. Nagy István jegyző elmondása szerint a kilenc évvel ezelőtti népszámlálási adatokhoz viszonyítva a városban kevesebb magyar és román nemzetiségű személy él, a romák száma ezzel szemben növekedett. A 17 808 lakosból 15 508 személy magyar, míg 1854 személy román nemzetiségűnek vallotta magát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Hétfőtől újraindul Gyulafehérváron a június 17-én leállított közösségi közlekedés, miután a városi önkormányzat és a magánszolgáltató megállapodásra jutott.
Oláhszentgyörgy nagy múltú fürdőváros, egykori szállodái azonban vagy bezártak, vagy csak részben működnek. A helyi önkormányzat közberuházásokban látja az újjáéledés lehetőségét: korszerű gyógykezelő központot és wellnesskomplexumot hoznának létre.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.
Szeptembertől bezár és véglegesen megszűnik a kolozsvári Főtéren működő, közel 100 férőhelyes parkoló.
Megszólalt az 50 éves férfi, aki halálos balesetet okozott Brassó belvárosában.
Pénteken reggel használatba adták a nagyváradi körgyűrű legújabb felüljáróját – tudatta a beruházásért felelős Bihar megyei önkormányzat.
Évszázados hagyományból születnek új művek, amelyek a templomba nem járókat is megszólítják. Reneszánszát éli a magyar egyházzene? Mi dönti el, hogy a kortárs alkotások közül melyek válnak idővel maguk is hagyománnyá?
Látogatottsági adatok