2011. november 17., 07:392011. november 17., 07:39
Jelentősen csökkent mind a magyar, mind a román lakosság száma Csíkszeredában és Gyergyószentmiklóson – derült ki a helyi önkormányzatok által végzett számításokból. A csíkszeredai statisztika 37 411 személy adatainak figyelembevételével készült, ami nem a teljes lakosság száma, mivel az egyik biztos által összegyűjtött információk nem álltak rendelkezésre. Az adatok szerint a város lakóinak 82 százaléka magyar, 17 százaléka román.
A 2002-es népszámlálás eredményeihez képest a magyar lakosság száma 11, míg a románoké 13 százalékkal csökkent. A teljes népességet figyelembe véve a magyar és román lakosok aránya változatlan maradt. Noha a roma lakosság száma is változott, az illetékesek szerint mindez nem mérvadó, ugyanis a közösség jelentős része magyar nemzetiségűnek vallotta magát. Csíkszeredában ugyanakkor a kilenc évvel ezelőtti 48-hoz képest idén 21 német lakost írtak össze. Az önkormányzat összesítésében a székely nemzetiségűek a magyar gyűjtőpont alatt kaptak helyet, míg a 25 csángó személy az egyéb besorolásba került. Anyanyelvként valamivel több, mint 31 ezer személy jelölte meg a magyart, míg román anyanyelvűnek 6334-en vallották magukat. A biztosok emellett feljegyeztek két-két szerb, ukrán, illetve tatár, valamint egy-egy szlovák, orosz, görög és örmény anyanyelvű lakost. A felekezeti hovatartozás szempontjából továbbra is a római katolikusok „vezetnek”, őket az ortodoxok, a reformátusok, majd az unitáriusok követik. A lakosok közül ugyanakkor 52-en vallották magukat vallásnélkülinek, harmincan ateistának, heten pedig muzulmánnak.
Az előzetes adatok szerint Gyergyószentmiklóson is csökkent a lakosság száma, a 99 százalékos feldolgozottság alapján 2210 fővel kevesebben élnek a településen. Nagy István jegyző elmondása szerint a kilenc évvel ezelőtti népszámlálási adatokhoz viszonyítva a városban kevesebb magyar és román nemzetiségű személy él, a romák száma ezzel szemben növekedett. A 17 808 lakosból 15 508 személy magyar, míg 1854 személy román nemzetiségűnek vallotta magát.
Megkéselte osztálytársát egy 12 éves gyermek pénteken az Arad megyei Vinga község egyik iskolájában.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum május 9-én, szombaton 12 órától a múzeumkertben várja az érdeklődőket a madarak és fák napja alkalmából rendezett Természetfotók a nagyvilágból című kiállítás megnyitójára.
Arad megyében mára mindennapos gyakorlattá vált az illegálisan lerakott hulladékok problémája, sok esetben éppen az önkormányzatok tulajdonában lévő területeken. Ezért drónnal fogják átvizsgálni a megye mind a 78 közigazgatási egységének külterületét.
Egy lépéssel közelebb kerülhet a sokak által rég várt infrastrukturális beruházás: a Temes megyei önkormányzat versenytárgyalást írt ki a Szeged és Temesvár közötti közvetlen vasútvonal műszaki dokumentációjának elkészítésére.
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Fiataloknak épít lakásokat a fejlesztési minisztérium számos erdélyi és partiumi magyarlakta településen.
A nagyváradi Szent László Napok több mint egy évtizeden át a partiumi és az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb kulturális rendezvénysorozatává nőtte ki magát. Az idei évben azonban – hosszú idő után először – elmarad a fesztivál.
Támadás érte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Kolozs megyei szervezetének kolozsvári székházát az Ilie Bolojan vezette kormány bukását eredményező bizalmatlansági indítvány keddi elfogadása után.