Csíkszereda: közösen ünnepelték március 15-ét

Kelemen Hunor úgy fogalmazott: az erdélyi magyarság számára a következő esztendők az önrendelkezésről, a régiókról, az autonómiáról szólnak, a magyarságnak ma ugyanúgy össze kell fognia, mint az 1848-as forradalom és szabadságharc idején. Az RMDSZ elnöke hangsúlyozta: ma már természetes, hogy Székelyföldön szabadon lehet ünnepelni március 15-ét, de huszonegy évvel ezelőtt ez nem volt természetes.

Felhívta a figyelmet, hogy a magyarságnak folytatnia kell harcát az autonómiáért, nem valaki ellen, hanem saját jövője érdekében. „Nem a vesztesek, hanem a győztesek útját akarjuk választani, hogy mi magunk mondhassuk meg, milyen legyen a jövő” – mondta Kelemen Hunor.

A székelyföldi rendezvényen Semjén Zsolt magyar kormányfőhelyettes kijelentette: az idei március 15 úgy vonul be a történelembe, mint amikor megnyílt a lehetőség arra, hogy nemzettársakból polgártársak legyünk.

„A szent istváni műnek lényege: a magyarság nem csak a közös nyelv és a kultúra, hanem a közjog egysége is – ezt szimbolizálja a Szent Korona. – mondta – Ezért éreztük kötelességünknek a magyar állampolgárság biztosítását úgy, hogy ne kelljen elhagyni a szülőföldet.” Hangsúlyozta: „akkor vagyunk hűségesek a tizenkét ponthoz, ha megharcolunk minden magyarért”.

Mint mondta: létezhet számtalan véleménykülönbség, lehetnek személyes ütközéseink, különböző felfogásaink, de a nemzet szolgálatában, a nemzet iránti hűségben nem lehet különbség köztünk. Kifejtette, hogy csak akkor van megmaradás, ha a nemzetépítés, az országépítés gondolata a közösségépítéssel együtt jár.

Tőkés László EP-alelnök úgy vélekedett, a 12. pont a beteljesülés útjára lépett: igazi XXI. századi megoldásként, a határok fölötti nemzetegyesítés politikájának megfelelően, a nemzet közakaratából megvalósulóban a magyar unió – az Európai Unióban.