A csíksomlyói kegytemplom már megérett a felújításra
Fotó: Borbély Fanni
Csíksomlyó évszázadok óta a magyarság egyik legfontosabb lelki találkozási pontja: a pünkösdi búcsú idején százezrek gyűlnek össze a Nyeregben, hogy közösen imádkozzanak és erősítsék meg hitüket. A zarándokhely azonban nemcsak szimbólum, hanem mindennapi gondoskodást igénylő valóság is: templomot, kegyszobrot, infrastruktúrát kell fenntartani, miközben az év minden napján érkeznek a hívek. A csíksomlyói kegytemplom felújítása ezért nemcsak építészeti feladat, hanem közösségi ügy is – amelyhez most magyar állami támogatás nyújt segítséget.
2026. március 16., 18:582026. március 16., 18:58
Kevés olyan hely van a Kárpát-medencében, amely annyira mélyen beépült volna a közösségi emlékezetbe, mint Csíksomlyó. A pünkösdi búcsú a határokon átívelő magyar vallási és kulturális összetartozás egyik leglátványosabb megnyilvánulása: a Nyeregben minden évben százezrek gyűlnek össze, hogy együtt vegyenek részt a szentmisén. Ugyanakkor a kegyhely nem csupán évente egyszer él: az esztendő minden napján érkeznek ide zarándokok, turisták, diákcsoportok és lelki feltöltődést kereső emberek.
Albert István Leánder, a csíksomlyói ferences rendház elöljárója lapunknak elmondta, hogy a csíksomlyói kegytemplom felújítása is ilyen szükségszerűségből indult el.
A csíksomlyói kegytemplom épülete a 19. század végén nyerte el mai formáját, és azóta generációk zarándoklatának tanúja.
A tetőcsere és a homlokzat kijavítása volt a legsürgősebb
Fotó: Borbély Fanni
A csíksomlyói kegytemplom a 19. század végén, 1876-ban épült. Albert István Leánder ferences szerzetes, a kegytemplom vezetője lapunknak elmondta, hogy a tetőt borító palafedés az évek során jelentősen elkopott, több helyen már átengedte a vizet, így a felújítás elkerülhetetlenné vált.
A beázások következtében a templom falai is megsérültek:
A szakemberek vizsgálata után világossá vált, hogy a tetőfedést ki kell cserélni, és a homlokzat egy részét is helyre kell állítani. A munkálatok azonban jelentős költségekkel jártak, amelyeket a kegyhely saját erőből nem tudott volna fedezni.
A felújítás elindításához ezért a kegyhely vezetősége a magyar kormány segítségét kérte. A támogatás lehetővé tette, hogy megkezdődjön a templom legfontosabb szerkezeti elemeinek helyreállítása.
„A magyar kormány vállalta, hogy a javítások felét kifizeti” – magyarázta a házfőnök, hozzátéve, hogy ennek köszönhetően 2025-ben megkezdődhetett a tető cseréje, valamint a beázások által okozott károk kijavítása is.
A magyar kormány 500 millió forinttal támogatja a csíksomlyói kegyhely felújítását, az összeg felét idén, a másik felét a következő két évben nyújtják át a templomot működtető ferences rendnek – jelentette be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.
A felújítás során különösen fontos szempont volt, hogy a templom megőrizze történeti jellegét: a műemlékvédelemi hatóság sürgősségi engedélyt adott a beavatkozásra, így az eredeti szerkezetet és formát figyelembe véve végezték el a munkálatokat.
„A templom tetőzetét új palafedéssel láttuk el, és a homlokzat sérült részeit is kijavítottuk” – magyarázta a csíksomlyói templomigazgató, hangsúlyozva, hogy a felújítás azonban ezzel még nem ért véget: az épület további részein idén tavasszal folytatódnak a munkálatok.
Albert István Leánder szerzetes arra is emlékeztetett, hogy
A kegyhely elérhetőségét és ismertségét az is erősíti, hogy a pünkösdi búcsú idején évről évre Magyarországról indulnak zarándokvonatok Csíksomlyóra, amelyek megszervezésében és támogatásában a magyar állam is szerepet vállal. Emellett rendszeresen érkeznek diákcsoportok és szervezett zarándoklatok is a Kárpát-medence különböző részeiből.
Csíksomlyó az egész magyarság számára fontos kegyhely
A csíksomlyói kegyhely fenntartása elsősorban az ott szolgáló ferences szerzetesek feladata, ugyanakkor a kegyhely ügye sokak számára közös felelősség.
„A kegyhely fenntartása sok ember közös munkája – egyetlen ember számára ez a feladat lehetetlen volna” – állapította meg Albert István Leánder ferences szerzetes, hozzátéve, nagy öröm számukra, hogy a csíksomlyói kegyhely a helyiek számára is fontos.
Ez az összefogás különösen fontos egy olyan hely esetében, amely évente több tízezer embert fogad.
Fotó: Borbély Fanni
Beszélgetésünk során arról is szó esett, hogy Csíksomlyó ma is a magyarság egyik legfontosabb lelki és nemzeti találkozási pontja. Bár a pünkösdi búcsú továbbra is a legnagyobb esemény, a kegytemplom az év többi részében is egyre több zarándokot és látogatót fogad. „Azt tapasztaljuk, hogy évről évre egyre többen jönnek” – mondta a kegyhely vezetője, hozzátéve, hogy látogatók között nemcsak zarándokok, hanem kirándulók és turisták is vannak, akik lelki élményt vagy egyszerűen csendet és elmélyülést keresnek, hogy egyre nagyobb teret kap a vallási turizmus.
– szögezte le. A növekvő érdeklődés mögött több tényező is áll: a határok átjárhatósága, a jobb közlekedési lehetőségek és az, hogy egyre többen ismerik meg Csíksomlyót a médián keresztül. Ma már sok család egyszerűen autóba ül, és egy-egy hétvégi kirándulás keretében látogat el a kegyhelyre – ami korábban sokkal nehezebb volt.
Bár Csíksomlyó elsősorban a magyar katolikus közösség számára kiemelt jelentőségű, a kegyhely látogatói között más nemzetiségű hívek és turisták is egyre gyakrabban megjelennek.
Fotó: Borbély Fanni
Albert István Leánder ferences szerzetes elmondta,
A templom bemutatására sokszor román nyelvű idegenvezetést is kérnek, ami jelzi, hogy Csíksomlyó lassan nemcsak a magyar katolikusok, hanem a romániai vallási turizmus egyik fontos állomásává is válik. A kegyhely működtetésében ugyanakkor a helyi hatóságokkal való együttműködés is kulcsfontosságú, különösen a nagy tömegeket megmozgató rendezvények idején. A pünkösdi búcsú megszervezése számos előírás betartását igényli, de komoly akadályokkal nem kell szembenézniük.
Mint a szerzetes elmondta, a kegyhely működtetésében nem ütköznek komoly akadályokba: a helyi közösség és a hatóságok egyaránt támogatják a zarándoklat megszervezését és a kegyhely fenntartását. Csíksomlyó ügye ugyanis sokak számára közös ügy – a helyiek, a zarándokok és az egész magyarság összetartozásának egyik élő jelképe.
Az imát nem elmagyarázni, hanem imádkozni kell, a csíksomlyói Szűz Mária pedig arra kéri híveit: tanítsák meg gyermekeiket is imára kulcsolt kézzel élni, mert az imádság a remény kapuja, mondta szentbeszédében a csíksomlyói búcsú szónoka, György Alfréd.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ingyenes önvédelmi workshopokat szerveznek nők számára március 21-én Kolozsváron a Beard Brothers által indított 14-es Kampány (Campania 14) kezdeményezés keretében.
Az anyaországi magyarok tartoznak köszönettel az erdélyi magyaroknak, mert példát mutatnak nekik nemzethűségből és megmaradni akarásból – hangoztatta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hétfőn Székelyudvarhelyen.
B. Kovács András sepsiszentgyörgyi közíró köteteit ismerheti meg a közönség március 19-én, csütörtökön délután 6 órától a kolozsvári Vallásszabadság Házában.
Ingadozó hőmérsékletre számíthatunk a következő két hétben, a Bánságban és a Körösök vidékén olykor a 17 Celsius-fokot is elérő maximumokkal; szerdától sokfelé várható csapadék – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) előrejelzéséből.
Iskolák és helyi sporttevékenységek bevételi forrásává „alakítanának” játékbarlangokat egy erdélyi városban.
Két ember meghalt, miután 100 méteres magasságból lezuhantak motoros siklóernyővel Nagyvárad határában.
Március 15-e a szabadság és a magyarság egységének az ünnepe, amikor magyarok milliói egyet mondanak, és egyet gondolnak a piros-fehér-zöld kokárdák és lobogók alatt Kézdivásárhelytől Sopronig, Clevelandtől Sepsiszentgyörgyig.
A kincses városban idén is több százan vettek részt a nemzeti ünnep alkalmából szervezett megemlékezésen.
A nemzet ereje nem abból fakad, hogy külön-külön erősek vagyunk, hanem abból, hogy számíthatunk egymásra, bízunk egymásban, és kiállunk egymásért – hangoztatta a magyar nemzeti ünnep alkalmából közzétett üzenetében vasárnap Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
A nemzetpolitika célja, hogy minden magyar ember életminősége javuljon és a magyar nemzet megmaradjon, a külhoni magyarok megmaradásához pedig erős anyaország és erős nemzetpolitika kell – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Kolozsváron.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!