A csíksomlyói kegytemplom már megérett a felújításra
Fotó: Borbély Fanni
Csíksomlyó évszázadok óta a magyarság egyik legfontosabb lelki találkozási pontja: a pünkösdi búcsú idején százezrek gyűlnek össze a Nyeregben, hogy közösen imádkozzanak és erősítsék meg hitüket. A zarándokhely azonban nemcsak szimbólum, hanem mindennapi gondoskodást igénylő valóság is: templomot, kegyszobrot, infrastruktúrát kell fenntartani, miközben az év minden napján érkeznek a hívek. A csíksomlyói kegytemplom felújítása ezért nemcsak építészeti feladat, hanem közösségi ügy is – amelyhez most magyar állami támogatás nyújt segítséget.
2026. március 16., 18:582026. március 16., 18:58
2026. március 20., 14:552026. március 20., 14:55
Kevés olyan hely van a Kárpát-medencében, amely annyira mélyen beépült volna a közösségi emlékezetbe, mint Csíksomlyó. A pünkösdi búcsú a határokon átívelő magyar vallási és kulturális összetartozás egyik leglátványosabb megnyilvánulása: a Nyeregben minden évben százezrek gyűlnek össze, hogy együtt vegyenek részt a szentmisén. Ugyanakkor a kegyhely nem csupán évente egyszer él: az esztendő minden napján érkeznek ide zarándokok, turisták, diákcsoportok és lelki feltöltődést kereső emberek.
Albert István Leánder, a csíksomlyói ferences rendház elöljárója lapunknak elmondta, hogy a csíksomlyói kegytemplom felújítása is ilyen szükségszerűségből indult el.
A csíksomlyói kegytemplom épülete a 19. század végén nyerte el mai formáját, és azóta generációk zarándoklatának tanúja.
A tetőcsere és a homlokzat kijavítása volt a legsürgősebb
Fotó: Borbély Fanni
A csíksomlyói kegytemplom a 19. század végén, 1876-ban épült. Albert István Leánder ferences szerzetes, a csíksomlyói kolostor házfőnöke megkeresésünkre elmondta, hogy a tetőt borító palafedés az évek során jelentősen elkopott, több helyen már átengedte a vizet, így a felújítás elkerülhetetlenné vált.
A beázások következtében a templom falai is megsérültek:
A szakemberek vizsgálata után világossá vált, hogy a tetőfedést ki kell cserélni, és a homlokzat egy részét is helyre kell állítani. A munkálatok azonban jelentős költségekkel jártak, amelyeket a kegyhely saját erőből nem tudott volna fedezni.
A felújítás elindításához ezért a kegyhely vezetősége a magyar kormány segítségét kérte. A támogatás lehetővé tette, hogy megkezdődjön a templom legfontosabb szerkezeti elemeinek helyreállítása.
„A magyar kormány vállalta, hogy a javítások felét kifizeti” – magyarázta a házfőnök, hozzátéve, hogy ennek köszönhetően 2025-ben megkezdődhetett a tető cseréje, valamint a beázások által okozott károk kijavítása is.
A magyar kormány 500 millió forinttal támogatja a csíksomlyói kegyhely felújítását, az összeg felét idén, a másik felét a következő két évben nyújtják át a templomot működtető ferences rendnek – jelentette be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.
A felújítás során különösen fontos szempont volt, hogy a templom megőrizze történeti jellegét: a műemlékvédelemi hatóság sürgősségi engedélyt adott a beavatkozásra, így az eredeti szerkezetet és formát figyelembe véve végezték el a munkálatokat.
„A templom tetőzetét új palafedéssel láttuk el, és a homlokzat sérült részeit is kijavítottuk” – magyarázta a csíksomlyói templomigazgató, hangsúlyozva, hogy a felújítás azonban ezzel még nem ért véget: az épület további részein idén tavasszal folytatódnak a munkálatok.
Albert István Leánder házfőnök arra is emlékeztetett, hogy
A kegyhely elérhetőségét és ismertségét az is erősíti, hogy a pünkösdi búcsú idején évről évre Magyarországról indulnak zarándokvonatok Csíksomlyóra, amelyek megszervezésében és támogatásában a magyar állam is szerepet vállal. Emellett rendszeresen érkeznek diákcsoportok és szervezett zarándoklatok is a Kárpát-medence különböző részeiből.
Csíksomlyó az egész magyarság számára fontos kegyhely
A csíksomlyói kegyhely fenntartása elsősorban az ott szolgáló ferences szerzetesek feladata, ugyanakkor a kegyhely ügye sokak számára közös felelősség.
„A kegyhely fenntartása sok ember közös munkája – egyetlen ember számára ez a feladat lehetetlen volna” – állapította meg Albert István Leánder ferences szerzetes, hozzátéve, nagy öröm számukra, hogy a csíksomlyói kegyhely a helyiek számára is fontos.
Ez az összefogás különösen fontos egy olyan hely esetében, amely évente több tízezer embert fogad.
Fotó: Borbély Fanni
Beszélgetésünk során arról is szó esett, hogy Csíksomlyó ma is a magyarság egyik legfontosabb lelki és nemzeti találkozási pontja. Bár a pünkösdi búcsú továbbra is a legnagyobb esemény, a kegytemplom az év többi részében is egyre több zarándokot és látogatót fogad. „Azt tapasztaljuk, hogy évről évre egyre többen jönnek” – mondta a kegyhely vezetője, hozzátéve, hogy látogatók között nemcsak zarándokok, hanem kirándulók és turisták is vannak, akik lelki élményt vagy egyszerűen csendet és elmélyülést keresnek, hogy egyre nagyobb teret kap a vallási turizmus.
– szögezte le. A növekvő érdeklődés mögött több tényező is áll: a határok átjárhatósága, a jobb közlekedési lehetőségek és az, hogy egyre többen ismerik meg Csíksomlyót a médián keresztül. Ma már sok család egyszerűen autóba ül, és egy-egy hétvégi kirándulás keretében látogat el a kegyhelyre – ami korábban sokkal nehezebb volt.
Bár Csíksomlyó elsősorban a magyar katolikus közösség számára kiemelt jelentőségű, a kegyhely látogatói között más nemzetiségű hívek és turisták is egyre gyakrabban megjelennek.
Fotó: Borbély Fanni
Albert István Leánder ferences szerzetes elmondta,
A templom bemutatására sokszor román nyelvű idegenvezetést is kérnek, ami jelzi, hogy Csíksomlyó lassan nemcsak a magyar katolikusok, hanem a romániai vallási turizmus egyik fontos állomásává is válik. A kegyhely működtetésében ugyanakkor a helyi hatóságokkal való együttműködés is kulcsfontosságú, különösen a nagy tömegeket megmozgató rendezvények idején. A pünkösdi búcsú megszervezése számos előírás betartását igényli, de komoly akadályokkal nem kell szembenézniük.
Mint a szerzetes elmondta, a kegyhely működtetésében nem ütköznek komoly akadályokba: a helyi közösség és a hatóságok egyaránt támogatják a zarándoklat megszervezését és a kegyhely fenntartását. Csíksomlyó ügye ugyanis sokak számára közös ügy – a helyiek, a zarándokok és az egész magyarság összetartozásának egyik élő jelképe.
Az imát nem elmagyarázni, hanem imádkozni kell, a csíksomlyói Szűz Mária pedig arra kéri híveit: tanítsák meg gyermekeiket is imára kulcsolt kézzel élni, mert az imádság a remény kapuja, mondta szentbeszédében a csíksomlyói búcsú szónoka, György Alfréd.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben egyre több ember beszél nyíltan a mentális egészségről, a párkapcsolati problémák kezelésével kapcsolatban sok a bizonytalanság. Egészségünkre című videós sorozatunk újabb részében Bálint Gabriella párkapcsolati terapeutával beszélgettünk.
A meteorológiai szolgálat újabb elsőfokú hőségriasztásokat adott ki: szerdán nyolc megyében, csütörtökön pedig az ország több mint háromnegyedében lesz érvényben a figyelmeztetés. De több erdélyi megyében viharos időjárásra is számítani kell.
Jól haladnak a munkálatok a Marosvásárhelyt Nyárádszeredával összekötő autópálya-szakaszon – derül ki a közlekedési tárca illetékesének tájékoztatásából.
Több száz, folyamatosan működő kriptovaluta-bányászgépet foglalt le az adóhatóság Szatmár megyében, miután egy be nem jelentett, jelentős energiafogyasztással működő bányászfarmra bukkant. A lefoglalt berendezések értéke meghaladja a kétmillió lejt.
Határozottan lépnek fel a medvék etetése ellen a hatóságok: három hét alatt 50 ezer lejnyi bírságot róttak ki a Transzfogarasi úton.
Idén sem használható az ópálosi szivattyúállomás a mezőgazdasági területek öntözésére, mivel zajlik a víznyerő csatorna medrének a betonozása. Tavaly ugyanezzel a magyarázattal hagyták üzemen kívül a berendezést.
Rengeteg autó parkol a Déli-Kárpátokban a több mint 2000 méter magasságban található Leaota-csúcs közelében, tönkretéve a törékeny ökoszisztémát, a védett erdélyi havasszépe növényt – hívta fel a figyelmet a közösségi oldalon Gajdó Kelemen Éva.
Több millió eurót kap az Európai Unió szolidaritási alapjából Parajd – tájékoztatott kedden Vincze Loránt RMDSZ-es európai parlamenti képviselő sajtóirodája.
Nyolc megye összesen 21 településén okozott károkat a rossz idő az elmúlt 24 órában.
Politikai szóváltás alakult ki hétfőn a magyar Országgyűlésben, miután Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke rákérdezett Orbán Anita külügyminiszterre, hogy mit tesz a kormány a nagyváradi premontrei apát kilakoltatása ügyében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!