
A csíksomlyói kegytemplom már megérett a felújításra
Fotó: Borbély Fanni
Csíksomlyó évszázadok óta a magyarság egyik legfontosabb lelki találkozási pontja: a pünkösdi búcsú idején százezrek gyűlnek össze a Nyeregben, hogy közösen imádkozzanak és erősítsék meg hitüket. A zarándokhely azonban nemcsak szimbólum, hanem mindennapi gondoskodást igénylő valóság is: templomot, kegyszobrot, infrastruktúrát kell fenntartani, miközben az év minden napján érkeznek a hívek. A csíksomlyói kegytemplom felújítása ezért nemcsak építészeti feladat, hanem közösségi ügy is – amelyhez most magyar állami támogatás nyújt segítséget.
2026. március 16., 18:582026. március 16., 18:58
2026. március 20., 14:552026. március 20., 14:55
Kevés olyan hely van a Kárpát-medencében, amely annyira mélyen beépült volna a közösségi emlékezetbe, mint Csíksomlyó. A pünkösdi búcsú a határokon átívelő magyar vallási és kulturális összetartozás egyik leglátványosabb megnyilvánulása: a Nyeregben minden évben százezrek gyűlnek össze, hogy együtt vegyenek részt a szentmisén. Ugyanakkor a kegyhely nem csupán évente egyszer él: az esztendő minden napján érkeznek ide zarándokok, turisták, diákcsoportok és lelki feltöltődést kereső emberek.
Albert István Leánder, a csíksomlyói ferences rendház elöljárója lapunknak elmondta, hogy a csíksomlyói kegytemplom felújítása is ilyen szükségszerűségből indult el.
A csíksomlyói kegytemplom épülete a 19. század végén nyerte el mai formáját, és azóta generációk zarándoklatának tanúja.
A tetőcsere és a homlokzat kijavítása volt a legsürgősebb
Fotó: Borbély Fanni
A csíksomlyói kegytemplom a 19. század végén, 1876-ban épült. Albert István Leánder ferences szerzetes, a csíksomlyói kolostor házfőnöke megkeresésünkre elmondta, hogy a tetőt borító palafedés az évek során jelentősen elkopott, több helyen már átengedte a vizet, így a felújítás elkerülhetetlenné vált.
A beázások következtében a templom falai is megsérültek:
A szakemberek vizsgálata után világossá vált, hogy a tetőfedést ki kell cserélni, és a homlokzat egy részét is helyre kell állítani. A munkálatok azonban jelentős költségekkel jártak, amelyeket a kegyhely saját erőből nem tudott volna fedezni.
A felújítás elindításához ezért a kegyhely vezetősége a magyar kormány segítségét kérte. A támogatás lehetővé tette, hogy megkezdődjön a templom legfontosabb szerkezeti elemeinek helyreállítása.
„A magyar kormány vállalta, hogy a javítások felét kifizeti” – magyarázta a házfőnök, hozzátéve, hogy ennek köszönhetően 2025-ben megkezdődhetett a tető cseréje, valamint a beázások által okozott károk kijavítása is.

A magyar kormány 500 millió forinttal támogatja a csíksomlyói kegyhely felújítását, az összeg felét idén, a másik felét a következő két évben nyújtják át a templomot működtető ferences rendnek – jelentette be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.
A felújítás során különösen fontos szempont volt, hogy a templom megőrizze történeti jellegét: a műemlékvédelemi hatóság sürgősségi engedélyt adott a beavatkozásra, így az eredeti szerkezetet és formát figyelembe véve végezték el a munkálatokat.
„A templom tetőzetét új palafedéssel láttuk el, és a homlokzat sérült részeit is kijavítottuk” – magyarázta a csíksomlyói templomigazgató, hangsúlyozva, hogy a felújítás azonban ezzel még nem ért véget: az épület további részein idén tavasszal folytatódnak a munkálatok.
Albert István Leánder házfőnök arra is emlékeztetett, hogy
A kegyhely elérhetőségét és ismertségét az is erősíti, hogy a pünkösdi búcsú idején évről évre Magyarországról indulnak zarándokvonatok Csíksomlyóra, amelyek megszervezésében és támogatásában a magyar állam is szerepet vállal. Emellett rendszeresen érkeznek diákcsoportok és szervezett zarándoklatok is a Kárpát-medence különböző részeiből.
Csíksomlyó az egész magyarság számára fontos kegyhely
A csíksomlyói kegyhely fenntartása elsősorban az ott szolgáló ferences szerzetesek feladata, ugyanakkor a kegyhely ügye sokak számára közös felelősség.
„A kegyhely fenntartása sok ember közös munkája – egyetlen ember számára ez a feladat lehetetlen volna” – állapította meg Albert István Leánder ferences szerzetes, hozzátéve, nagy öröm számukra, hogy a csíksomlyói kegyhely a helyiek számára is fontos.
Ez az összefogás különösen fontos egy olyan hely esetében, amely évente több tízezer embert fogad.
Fotó: Borbély Fanni
Beszélgetésünk során arról is szó esett, hogy Csíksomlyó ma is a magyarság egyik legfontosabb lelki és nemzeti találkozási pontja. Bár a pünkösdi búcsú továbbra is a legnagyobb esemény, a kegytemplom az év többi részében is egyre több zarándokot és látogatót fogad. „Azt tapasztaljuk, hogy évről évre egyre többen jönnek” – mondta a kegyhely vezetője, hozzátéve, hogy látogatók között nemcsak zarándokok, hanem kirándulók és turisták is vannak, akik lelki élményt vagy egyszerűen csendet és elmélyülést keresnek, hogy egyre nagyobb teret kap a vallási turizmus.
– szögezte le. A növekvő érdeklődés mögött több tényező is áll: a határok átjárhatósága, a jobb közlekedési lehetőségek és az, hogy egyre többen ismerik meg Csíksomlyót a médián keresztül. Ma már sok család egyszerűen autóba ül, és egy-egy hétvégi kirándulás keretében látogat el a kegyhelyre – ami korábban sokkal nehezebb volt.
Bár Csíksomlyó elsősorban a magyar katolikus közösség számára kiemelt jelentőségű, a kegyhely látogatói között más nemzetiségű hívek és turisták is egyre gyakrabban megjelennek.
Fotó: Borbély Fanni
Albert István Leánder ferences szerzetes elmondta,
A templom bemutatására sokszor román nyelvű idegenvezetést is kérnek, ami jelzi, hogy Csíksomlyó lassan nemcsak a magyar katolikusok, hanem a romániai vallási turizmus egyik fontos állomásává is válik. A kegyhely működtetésében ugyanakkor a helyi hatóságokkal való együttműködés is kulcsfontosságú, különösen a nagy tömegeket megmozgató rendezvények idején. A pünkösdi búcsú megszervezése számos előírás betartását igényli, de komoly akadályokkal nem kell szembenézniük.
Mint a szerzetes elmondta, a kegyhely működtetésében nem ütköznek komoly akadályokba: a helyi közösség és a hatóságok egyaránt támogatják a zarándoklat megszervezését és a kegyhely fenntartását. Csíksomlyó ügye ugyanis sokak számára közös ügy – a helyiek, a zarándokok és az egész magyarság összetartozásának egyik élő jelképe.

Az imát nem elmagyarázni, hanem imádkozni kell, a csíksomlyói Szűz Mária pedig arra kéri híveit: tanítsák meg gyermekeiket is imára kulcsolt kézzel élni, mert az imádság a remény kapuja, mondta szentbeszédében a csíksomlyói búcsú szónoka, György Alfréd.
Súlyos veszélybe került a történelmi Máramarost Erdély többi részével összekötő, festői tájakon áthaladó vasútvonal jövője. A 118 kilométer hosszú, több mint tíz viadukton átvezető vasúti szakasz forgalmát a hidak állapota miatt függesztik fel.
Idős adatközlők, népzenészek megsegítésére szervez jótékonysági eseményt Kolozsváron az Erdélyi Hagyományok Háza, a Kolozsvári Népzene- és Néptánctalálkozó és az Ördögtérgye Néptáncegyüttes.
Hatalmas mennyiségű háztartási hulladékot sodort a megáradt Lápos folyó a Máramaros megyei Katalin felújított hídjához, ahol a felgyülemlett szemét egy ideiglenes tartószerkezetet és egy szennyvízvezetéket is megrongált.
Miközben a romániai törvényhozók politikai alapon pepecselnek, az erdélyi sofőrök önként alkalmazták a Kolozsvár melletti gyorsforgalmi úton történt balesetkor a Nyugaton és Magyarországon is jó ideje érvényben lévő előírást mentőfolyosó kialakításáról.
Medvebocs ment első „óvodásként” a háromszéki, épülő tanintézetbe, a Sepsiszentgyörgy melletti Szépmezőn épülő óvodába.
Hamis bírságokkal fenyegető üzenetek, mesés nyereséget ígérő befektetések, bankkártyaadatokat megszerző internetes csalók – egyre kifinomultabb módszerekkel próbálják megkárosítani áldozataikat a bűnözők. A rendőrség tájékoztató képzést tart.
A rendezett közterek, a fenntartható településfejlesztés és a helyi közösség összefogása hozta meg az elismerést Csíkszentmártonnak, amely a Virágos Magyarország verseny egyik határon túli fődíjasa lett. Potyó Judit polgármester nyilatkzott a Krónikának.
Mesterséges intelligenciával (MI) készült videók százezres reakciókat gyűjtenek a közösségi oldalakon, a felvételek idilliként mutatják be a kommunizmus éveit.
Romániai munkavállalási engedélyek és vízumok megszerzését ígérte szudáni állampolgároknak egy Bihar megyei férfi, aki 13 ezer dollárt vett át az ügyintézésért, ám semmit nem tett az engedélyek megszerzéséért. Három szudáni útlevelét is visszatartotta.
Egy korszak véget ért, hivatalosan is elkezdődött a nagyváradi állatkert elköltöztetésének folyamata – tájékoztatott pénteken a városháza sajtóosztálya.
szóljon hozzá!