Csíksomlyó: ahová tiszta lélekkel érkeznek

Szombat hajnaltól a ferences-rendi kolostorban áldozhattak, és gyónhattak a zarándokok, akiket a szerzetesek a Hármashalom oltárnál fogadtak. Az összeseregletteket Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek is köszöntötte. A kordon és az egyházi főméltóságok tizenegy óra előtt indultak a hagyományos útvonalon a Nyeregben lévő oltárhoz. Az ünnepi szentmisét ez alkalommal Majnek Antal munkácsi megyés püspök celebrálta.

Hosszú az út
A tömeg fősodra a somlyói úton hömpölyög felfelé, mi mégis a rövidítést választjuk, és toronyiránt vágunk neki a mezőnek. Bár pénteken megállás nélkül zuhogott az eső, és szombaton hajnalban is szemerkélt, nem is olyan elviselhetetlen a sár. A sík terepen szoros libasorban haladunk a csapáson, aztán a kaptatóhoz érve megbomlik a rend, a fiatalabbak előretörnek, az idősebbje le-lemaradozik. Így érjük utol Balogh Pista bácsit, aki megáll néhány percre homlokot törölni. Mi már rég ingujjban izzadunk, ő mellényben, zakóban kaptat fölfelé. Udvarhelyről jött, mondja. Autóbusszal, alkalmival? – kérdezzük, mire azt válaszolja, biciklivel. Korán kelt? Jókor – mondja szűkszavúan, aztán kaptatunk tovább, mert a Nyereg felől énekszó hallatszik. Már csak egy dombhajlat választ el a Nyeregtől, amikor hegyimotorosok sátortáborán vágunk át. Ez tulajdonképpen tilos, de a közeli csendőrt láthatóan nem zavarja.
Már messziről saccolgatjuk a résztvevők számát, pontos adattal a magyarul beszélő rendőr sem tud szolgálni: itt nincs létszámellenőrzés, de ránézésre többen lehetnek kétszázezernél. Zászlók erdeje fogad: nemzeti színűek, Árpád-sávos lobogók, némelyiken helységnév is van. Ha volna idő az összegzésre, itt összerakhatnánk a történelmi Magyarország térképét, kicsiben. Nincs hangos szó, mindenki lábujjhegyen jár, a legerősebb ital az ásványvíz.

Az ige
„Aki csak azért jön ide, hogy nagy tömeget s valami érdekeset lásson, csalódni fog. Aki viszont azért zarándokolt erre a szent helyre, hogy legkedvesebb mennyei pártfogójával, Szűz Máriával találkozzék, biztosan nagy búcsús kegyelmekkel távozik innen... Isten sok esetben megmutatta, hogy azok, akik önzetlenül az egész nép valódi érdekeit tartják szem előtt, akik az igazságért életük kockáztatásával is kiállnak, bizton érezhetik a menynyei atya támogatását. Mikor Isten elérkezettnek látta az időt, kiválasztott egy fiatal leányt, aki semmi rendkívülit nem tett, de örökkön megváltoztatta a világ jövőjét. Mária azért bizonyult második Évának, mert ahogyan azt Gábriel angyal megválaszolta, Mária kegyelemmel teljes, és áldottabb minden aszszonynál, hiszen ő fordult először Isten szép tervéhez imígyen: legyen nekem a te igéd szerint” – fogalmazott ünnepi szónoklatában Majnek Antal megyés püspök. „A bűnbeesés óta erre a mondatra várt az egész, megváltásra váró világ. Ebben a pillanatban kezdődött el a világ újjáteremtése, ekkor vált az ige testté. A bajba jutott keresztények ezért hívták, és hívják segítségül Máriát. Akinek a hite hegyeket mozdít. Mily sokszor imádkozta, énekelte népünk a Kárpát-medencében és ezen a szent helyen: Szent fiadat, Boldogasszony, kérd e népért” – mondta a továbbiakban, majd a család szentségére, a megbocsátásra, a keresztény hitvallás alappilléreire hívta fel az egybegyűltek figyelmét. Úgy vélte, ezek betartása nélkül a globalizáció ellentmondásos folyamatában sem az egyénnek, sem a közösségnek nincs lehetősége a túlélésre.
A politika kisebbségbe kényszerítette a határon túli magyarságot – mondta a szónok, aki szerint a megoldás nem a politikában, hanem e nemzeti közösség lelkében rejlik. Majnek Antal szerint „nagy bajban van” a nemzet, de a jövőre reménységgel kell gondolni. A nemzet megújulását a püspök abban látja, hogy a magyarok rendet teremtenek önmagukban és egymáshoz fűződő kapcsolataikban.

búcsúsok Határon innen és túlról
A megbocsátás hiánya, a tömeg részéről megnyilvánuló ingerültség formájában csak akkor volt tapasztalható, amikor a külhoni csoportok említésekor a hatvanöt tagú MDF-delegáció is szóba került, de néhány fütty után gyorsan lecsillapodtak a kedélyek. Ováció fogadta viszont ázsiai, ujgur rokonaink háromfős küldöttségét, akik 1500 kilométert utaztak Csíksomlyóig. Tapsot kapott a Vitéz Nagybányai Horthy Miklós Polgári Kör tízfős csoportja, valamint a budapesti Napfényes Élet Alapítvány és a szintén Magyarországról érkező, három hete gyalogoló, 720 kilométert megtevő csoport. „A legszebb Mária-énekek péntek este és a virrasztáskor hangzanak el, szombat este, mielőtt megjárnánk a keresztutat, inkább imádkozunk. Ennél nagyobb kegyelem nincs a világon, mint a Mária és a Szentlélek befogadása. A boldoguláshoz ennél több nem kell, mert minden ebből fakad” – mondja egy csíkszentdomokosi hívő.
A Hajdú Ferenc által vezetett soproni csoport tizenhatodik éve jár a somlyói búcsúra: „Gyönyörű itt, különösen ’89 óta. Azóta az időjárás is a kedvünkben jár. Itt hallottam először azt a történetet, hogy ha pénteken esik az eső, senki se búsuljon, mert Mária akkor még mossa a Kisjézus ruháját, aminek úgyis meg kell száradnia szombatig, és ez azt jelenti, szombaton már jó idő lesz. S lám, lett az idén is” – mondja a soproniak vezetője.

Este a sétálóutcában
Késő délután a csíkszeredai Petőfi utca még szokásos hétvégi arculatát mutatta, a hívők időközben a csángó misére gyülekeztek a csíksomlyói plébániatemplomban. Az órák teltével azonban kezdtek benépesedni a kerthelyiségek. Talán nem voltak többen, mint máskor, de sokkal többet villant a vaku, több volt a kiskamerás forgolódó. Ritkaságszámba megy, hogy a fiatalok ilyeneket mondtak egymásnak tíz óra tájban: gyerünk lefeküdni, mert hajnalban mise van.
A virrasztásra és a kora reggeli körmenetre elsősorban őket várták. Õk jelentik a jövőnket, ahogy ezt a felvonóban egy szintén későn hazajáró szomszéd is megfogalmazta.


Szent István-ereklyét őriznek Gyergyószentmiklóson
Jánossy Alíz Pünkösd vasárnapján tartották Gyergyószentmiklóson az épülő Bucsin negyedi Szent István-templom első búcsúját. Mint ismeretes, a gyergyószentmiklósiak új templomát Szent István király tiszteletére szentelik, a búcsú napját pedig május 30-ára jelölték meg. Hajdó István főesperesplébánosnak sikerült kieszközölnie, hogy Szent István király ereklyéjéből egy darabot őrizhessenek a Bucsin negyedi hívek az új templomukban. Az első magyar király koponyájának egy darabját ólomkristály üvegtömbbe foglalva, a Szent Korona hiteles másolatába építve kapták örökségül a gyergyószentmiklósiak. Az ereklye megszerzésében jelentős szerepe volt Szabó Géza kanonoknak, a Szent István-bazilika plébánosának, a Szent Jobb őrének, ideszállításáról pedig Mandák Attila, az egri Segít a Város Alapítvány titkára, illetve az egri Szent György Lovagrend tagjai gondoskodtak. A pünkösdi ünnepi körmenet a Szent Miklós-templomból indult; az egri, valamint a gyergyószentmiklósi Szent György Lovagrend tagjai a vállukon vitték a koronába rejtett ereklyét. Az épülő templom előtt celebrált misén Csató Béla, marosvásárhelyi főesperesplébános Szent István erényeiről beszélt ünnepi szónoklatában. „Az ereklye által István király szellemisége ível át a mába ezer év távlatából. Kövessük István királyt az imában és a jövőépítésében” – hangsúlyozta a szónok.
Szent István király ereklyéjét Hajdó István főesperes és Szilágyi András számadó gondnok, valamint Pap József polgármester vette át. Az ünnepségen Steiner Pál, Budapest–Lipótváros polgármestere egymillió forintnyi támogatást ígért az épülő gyergyószentmiklósi templom javára.


Magyarok zarándokhelye
Kertész Melinda „Együvé tartozunk, Tamási Áront parafrazálva: mindenkinek otthon kell lennie valahol a világban” – fogalmazta meg Márki-Zay János, Hódmezővásárhely keresztaljának a vezetője. A hódmezővásárhelyiek elmondták: a csíksomlyói búcsú olyan esemény, amelyen minden résztvevő magyar otthon érezheti magát, ezért jönnek el évente a kegyhelyre. Apáthy László több ezer kilométert tett meg, hogy részt vehessen a csíksomlyói búcsún – az Amerikai Egyesült Államokból, a floridai Venice-ből érkezett. Elmondta, bár amerikai születésű, gyakran jár Erdélyben, gyökereit felkutatni. A csíksomlyói búcsúra életében először jött el, eddig csak felvételekről követhette végig a zarándoklatot. „Noha tudtam, miről szól a búcsú, itt lenni egyedi élmény, amelyet csak akkor lehet igazából átélni, ha az ember idezarándokol. Alig hiszem el, hogy létezik ilyen horderejű rendezvény, amely a világ minden táján élő magyarokat képes megszólítani és összegyűjteni” – összegezte élményeit Apáthy László. Jakab Lőrinc