Csibészkerti csibészek

Medvepirula és seprűhoki
„A medvepatikában jártam medvepiruláért a nagymedve barátomnak” – magyarázza a „főcsibész”, Köllő Tünde a köréje sereglett féltucatnyi gyereknek, ezzel indokolva félórányi távollétét, mialatt halaszthatatlan ügyeit intézte. Ám az apróságoknak nem sikerül további kérdést feltenni, mert a Csibészkert pázsitos pályáján már Csibi Márti hívogatja a gyermekeket seprűhokizni. A játék lényege az, hogy a piros labdát be kell ügyeskedni a seprűvel a kapuba, de közben vigyázni is kell, mert az ellenfél – a másik csapatban játszó, ugyanazt a számot viselő játékos – eközben azon igyekszik, hogy a labdát megszerezze, és ő „seprűzze” a gólt a kapuba. Pluszpontokat is a lehet szerezni azzal, hogy közben figyelnek arra is, mikor dobja be a kék labdát Márti csibész a pályára, ugyanis, a kék labdával szerzett gólért további pontok járnak. Miután kiderül, hogy a Párducok csapata legalább annyira ügyes, mint a Tündéreké, a csibésztársaság helyet foglal egy hoszszú asztal mellett az árnyékban, és ízes palacsintát fogyaszt jó étvággyal a névnapját ünneplő Krisztina tiszteletére. „Azért járok ide, mert amíg édesanyámék dolgoznak, nincs ahol lennem, és unalmas otthon egyedül” – magyarázza a 8 éves ünnepelt. Azt is elmondja, hogy angol énekeket és versikéket is tanult itt. A fele annyi idős Gergőt azonban a bummlabda és egyéb mókás játékok vonzzák, Előd pedig azzal büszkélkedik, hogy a Csibészkertben tanult meg biciklizni.

Szükség hozta gyermekmegőrző
Csibi István vállalkozó, miután a gyergyószentmiklósiak által mostanáig „régi kollektívblokknak” nevezett ingatlant felvásárolta, és csinos panzióvá alakította, a hozzátartozó udvart újrarendezte. Lánya, Csibi Márti mesélte el, hogy édesapjának a célja egy olyan kerthelyiség létesítése volt, ahol egyaránt jól érzik magukat a szülők és a gyerekek. A tágas udvaron többféle hintát, mérleghintát, csúszdát és körhintát szereltek fel, de van itt „titkos járatokkal teli házikó”, homokozó, két- és háromkerekű kerékpár, illetve lábbal hajtható is. Az eredeti elképzelés szerint mindez a panzióba látogató szállóvendégek, illetve a kerti partikat szervező gyergyószentmiklósiak gyerekeinek szórakozását kívánja biztosítani. „A szükség hozta, hogy létrejöjjön a gyermekmegőrző, hiszen a saját óvodáskorú ikreimnek is valami hasznos nyári foglalkozást kellett kitalálnom a hosszú vakáció idejére” – fejtette ki Csibi Márti, a Csibészkert ötletgazdája, aki azt is hozzáfűzte, hogy időközben egyre több kisgyerekes ismerőse biztatta, hozzon létre egy nyári gyermekmegőrzőt, ha már minden adott erre a célra. Az ötletgazda arra is kitért, hogy igazából nem reklámozták a gyermekmegőrzőt, hiszen az ikerfiúk óvodástársai, illetve a kertet szüleikkel látogató gyerekek köréből hamar öszszeverődött a csibészcsapat. „Voltak, akik kétkedve fogadták az ötletet, mondván, hogy nyáron pihenniük kell a gyermekeknek, viszont tudni kell, hogy a gyerekek nem úgy értelmezik a szabadságot, mint a felnőttek” – magyarázta Csibi Márti, aki eredeti szakmáját tekintve pedagógus, és kifejtette, hogy nyáron a legtöbb gyerek hasznos foglalkozás hiányában unatkozik, illetve a tévé előtt ül, vagy számítógépezik. A Csibészkertben viszont mindennap jó a hangulat, és a változatos programok kitalálásához jelentős segítséget nyújt Köllő Tünde főcsibész, aki egyébként nyelvtanár. „Négy évig hajón dolgoztam, ott is az volt a feladatom, hogy a vakációzó turisták gyermekeit lefoglaljam, szórakoztassam” – mesélte a Krónika kérdésére Köllő Tünde, aki azt is elmondta, hogy a mókás játékok több mint fele saját találmány, de sok érdekes labdajátékot tanult a külföldi munkája során is. Köllő Tünde azt is elmondta, hogy sokszor szerveznek tematikus napot, amikor egy adott témakört járnak körül. Például a kalóznapon programban volt a kalózfoci, kalózarcfestés, kalózjelmez-készítés, de mindennap van angol óra, kézműves-foglalkozás, és főleg sok-sok mozgás a friss levegőn.