2012. október 22., 07:302012. október 22., 07:30
„Nem értem, hogyan lehet valakit egyszerűen kilökni egy olyan szervezetből, ahova jószántából állt be, és önkormányzati képviselőként, majd alpolgármesterként tizenhat éven át dolgozott az RMDSZ-ért és a magyar közösségért? Most meg egyszerűen azt mondják neki, ez a magyar nem kell, hisz ő nem jó magyar, mert beszélni mer” – fogalmazta meg az RMDSZ döntésével kapcsolatos észrevételeit Csegzi, hangsúlyozván, hogy ő továbbra is magyarnak érzi magát, olyannak, aki a történtek után is a marosvásárhelyi magyarok érdekeit akarja képviselni.
„Az elmúlt években egy sor hiányosságot tapasztaltam az önkormányzat és a legfelsőbb törvényhozás közötti párbeszédet illetően. Sajnos ma már hatalmas szakadás érzékelhető Bukarest és a helyi viszonyok között, és ez nemcsak az RMDSZ-re, valamennyi romániai pártra érvényes” – jelentette ki a jelenleg Dorin Florea polgármester személyes tanácsosaként dolgozó Csegzi, aki szerint azok, akik ezt a közösséget képviselik, miután a parlamentbe vagy magasabb szintre kerülnek, rögtön elfelejtik, honnan indultak.
„Attól, hogy ők nagyfőnökök lettek és csak leszóltak időnként egyrészt a diktatúrára emlékeztetett, másrészt a lakosság hátrányára vált. Sajnos az utóbbi néhány évben egy afféle nagyfiú–kisfiú viszony alakult ki a szervezeten belül, ahol választmányi elnökként és alpolgármesterként is én csupán az öcsike lehettem. Ha nem tudunk egyenlő partnerként asztalhoz ülni és a közösséget érintő kérdésekben dönteni, akkor nekem ott semmi keresnivalóm” – fejtette ki lapunknak Csegzi Sándor.
A „főnökösködésnek” azonban az RMDSZ-tagság is jócskán megitta a levét, főként a nyáron, amikor több magasabb rangú vezető is eljátszotta a marosvásárhelyi szervezet felszámolását. „Az utóbbi nyolc évben a marosvásárhelyi RMDSZ választmányának nem volt olyan jelentős döntése, amit utána felsőbb szinten ne változtattak volna meg. A nyáron többször is eljátszottuk az itt a szervezet, hol a szervezet, van választmány, nincs választmány játékot” – fakadt ki a helyhatósági választások után górcső alá vett testület volt elnöke.
Amint arról beszámoltunk, csütörtökön az RMDSZ városi szervezete közhírré tette, hogy kizárják a szervezetből Csegzi Sándort. Egy pénteken kiadott kétsoros közlemény azonban úgy fogalmaz, hogy az RMDSZ városi szervezete csupán javasolja Csegzinek a kizárását, és erre kéri a Maros Megyei Területi Állandó Tanács jóváhagyását.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kétnapos ünnepséggel emlékeznek Márton Áron egykori erdélyi római katolikus püspök születésének 130. évfordulóján, augusztus 28–29-én szülőfalujában, Csíkszentdomokoson – tájékoztatta az MTI-t kedden a helyi Márton Áron Múzeum.
A Kolozs Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház lombikbébi központját 810 700 lejes beruházásból korszerűsítették, a fejlesztést a Kolozs Megyei Tanács finanszírozta.
A magyar kormány a helyi magyar közösségekkel partnerségben szeretné finomítani, részleteiben kidolgozni a magyarságpolitikáját, a partnerség és a párbeszéd pedig kulcsfogalom ezen a területen – hangsúlyozta Kollai István Kolozsváron.
Nem mondhatni, hogy kiemelt érdeklődés övezte a kolozsvári helyiérdekű vasút (HÉV) szerelvényeire kiírt közbeszerzési eljárást.
Mintegy 1500 régi képeslap idézi meg, miként vált Kolozsvár kisvárosból modern nagyvárossá, és milyen arcát tartották a korabeliek megörökítésre és továbbküldésre érdemesnek.
Szokatlan és rendkívül veszélyes jelenség okoz komoly fejtörést a hatóságoknak a Maros-ártér Természetvédelmi Park Arad és Pécska között erdőiben: tavaly október óta föld alatti tűz emészti fel a fákat és az aljnövényzetet, júliusban 30 hektár lett oda.
Már el is kezdték a munkálatokat a Marosvásárhelyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Hargita megyei szakaszán, Gyergyóalfalu és Gyergyóditró között.
Premier számba menő beruházás is zajlik az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Bihar és Bisztraterebes közötti szakaszán: az egyik szakasz kifutópályaként is használható lesz katonai gépek számára.
A negyed évszázados rendezvénysorozat történetét felidéző kiállítás megnyitójával és egy határokat átívelő koprodukcióban megvalósult színházi előadással megkezdődött hétfőn a 25. Partiumi Magyar Napok (PMN).
A Mária-tisztelet segített megmaradni a kommunista rendszer legszigorúbb, egyházat elnyomó éveiben is, amikor a helyiek Majláthi Vasárnap néven szervezett kulturális műsorba „csomagolva” ünnepelték meg a templombúcsút.
Látogatottsági adatok