Csarnok a kastély tövében?

Az építkezés céljára kijelölt terület viszont a Bethlen Gábor Általános Iskola udvarán található, és a fémszerkezetű építmény a Lázár-kastélyhoz vezető utcában, a műemlék közelében helyezkedne el. Emiatt kifogást emelt a terv ellen a Hargita Megyei Művelődési, Egyházügyi és Nemzeti Kulturális Örökség Igazgatóságának szaktanácsadója. „Félreértés ne essék, nem a tornaterem létesítése ellen van kifogásunk, hanem a kijelölt területet nem tartjuk alkalmasnak erre” – jelentette ki a Krónika kérdésére Mihály Zita műemlékvédelmi szaktanácsadó. Ezzel szemben Gál Péter polgármester nem érti, hogy „egy korszerű tornaterem miért ne kaphatna helyet az iskola udvarán”, annál is inkább, mert a jókora udvar építkezésre kiszemelt része amúgy is kihasználatlanul áll. A szaktanácsadó ellenben azzal érvel, hogy a terület a kastélyhoz közel, ennek védelmi területén van. „A műemlékek védelmét előíró 2001/422-es törvény 8-as és 59-es cikkelye, valamint az ezt kiegészítő és módosító 2006/259-es törvény 6. pontja értelmében a védelmi övezetek célja biztosítani a műemlékre való legjobb rálátást, valamint kiemelni és hangsúlyozni annak építészeti és történelmi értékeit. A Lázár-kastély esetében, amely nagyon fontos objektum, nem mellékes a környezet hangulata sem” – érvelt Mihály Zita, aki arra is kitért, hogy a kastély építészeti értékén és erős történelmi kötöttségén kívül nem elhanyagolható a festői környezet sem, amelybe a reneszánsz építkezés gyöngyszeme harmonikusan illeszkedik.
A műemlékvédelmi törvényen túlmenően Gyergyószárhegy általános településrendezési tervvel is rendelkezik, amelyet a helyi tanács fogadott el és hagyott jóvá. A terv maga is tiltja sportlétesítmény építését a község központjában, a műemlékvédelmi szempontból meghatározott övezetben. „Ilyen célra külön övezetek léteznek Szárhegy általános településrendezési tervében, amelyet építész szakemberek jelöltek ki” – hangsúlyozta a szaktanácsadó, aki azt is elmondta, hogy az általános településrendezési terv értelmében központi részen csak hagyományos architektúrájú, hagyományos anyagokból készült épületek létesíthetők. „Ez pedig egyáltalán nem jellemző a Bukarestben kitalált fémvázas szabványtornateremre” – állítja Mihály Zita.
Tornateremre viszont nagy szükség van, hiszen a községben több évtizedes hagyománya van a kézilabdának, a kosárlabdának, a teremfocinak, amelyek gyakorlására teret biztosíthatna a még csak terv szintjén létező létesítmény. A község elöljárói szerint a Szárhegyen erőteljesen fejlődő faluturizmust is pozitívan befolyásolná egy hasonló építmény, hiszen egyre gyakrabban fogalmazódik meg a turisták részéről az igény egy korszerű sportbázisra. Gál Péter polgármester és az önkormányzat ezt lényeges szempontnak tartja, ráadásul a kormány által kiírt pályázat révén a megvalósítás nem is jelentene különösebb anyagi terhet az önkormányzatnak. Mihály Zita áthidaló megoldásban reménykedik: szerinte születtek már egészséges kompromisszumok műemlékvédelmi hatóság és önkormányzat között, a jó helyre, jól megépített tornatermek közé sorolta a csíkszeredait és a csíkszentdomokosit. Gál Péter polgármester szintén bizakodó, véleménye szerint a kedden esedékes helyszíni szemle jó irányba tereli majd a végső döntést.