
Fotó: Mediafax
Mint megjegyezte, indokolt az aggodalmuk, hiszen az RMDSZ képviselőcsoportja is az ezt a helyzetet orvosolni kívánó Toró T. Tibor által beterjesztett kezdeményezés ellen szavazott. A hétvégi romániai európai parlamenti választásokon megméretkező 551 jelölt közül csupán Tőkés Lászónak nem lehetnek hivatalosan jelen a támogatói a szavazatszámlálásnál. Amikor a püspök kampánystábja az Országos Választási Bizottságtól kérdezte meg, hogy miként ellenőrizhetik a választás menetét, írásban érkezett a válasz: Tőkés az ország valamennyi szavazóhelyiségébe ellátogathat a választás napján.
„A csalásnak több módozata is lehetséges elsősorban azokon a településeken, ahová a román pártok nem küldenek urnabiztosokat – nyilatkozta a Krónikának Árus Zsolt, a Magyar Polgári Szövetség gyergyószéki szervezetének elnöke. – Ezek egyike az, hogy az urnabiztosok figyelik, ki nem szavazott, és amikor közeleg az urnazárás, szavaznak helyette. A másik módszer az, hogy a szavazatszámlálás során a nem kívánt jelöltre leadott szavazatok egy részét érvénytelenítik egy második pecséttel. Csalhatnak az urnabiztosok azzal is, hogy megmutatják a segítséget igénylő szavazóknak, hová kell ütni a pecsétet.”
Amint Tõkés támogatói köreibõl megtudtuk, az ellenzéknek e tekintetben jól jött, hogy tavaszról õszre halasztották a választásokat. Ez idõ alatt sikerült ugyanis módosítani a Sepsireform egyesület statútumát úgy, hogy immár a választások megfigyelése is az egyesület tevékenységi körei közé tartozzék, és ne csak Háromszékre korlátozódjék a mûködése. Az értesülést Gazda Zoltán, az egyesület elnöke megerõsítette. Hasonlóképpen járt el Biharban a Magyar Polgári Egyesület is. „Beadtuk a Megyei Választási Bizottsághoz a kérésünket, hogy megfigyelõként jelen lehessünk az urnáknál. Épp most (tegnap délután – szerk. megj.) kaptam a hírt, hogy a bizottságban RMDSZ-es javaslatra a döntést elhalasztották. Az RMDSZ képviselõje arra hivatkozott, hogy az MPE tagjai között RMDSZ-tagok is vannak” – jelentette ki Csuzi István, az egyesület elnöke. Hozzátette, román pártok színeiben is lesznek urnabiztosaik, de nem kívánt nyilatkozni arról, hogy mely pártokkal egyeztek meg. Az urnabiztosok munkáját egyébként a román állam megfizeti: a mintegy 16 órás munkáért száz lejt meghaladó összeget fizetnek.
A román pártokkal való együttmûködéstõl elsõsorban Maros megyében ódzkodtak az ellenzékiek. Márton Zoltán, a Maros megyei székely tanács titkára elmondta, még az ilyen célú együttmûködést sem tartják helyesnek. „A korábbi választásokon csúfot ûztek abból, hogy egyes magyar ellenzéki csoportok román pártok színeiben méretkeztek meg” – magyarázta. Hozzátette, Maros megyében a Pro Europa Liga színeiben lesznek megfigyelõik. Jónak is tartotta, hogy munkájukat önkéntesen, ingyenesen végzik, így legalább nem olyan emberek lesznek ott, akik csak pénzszerzési lehetõségnek tekintik a felügyeletet.
Háromszéken kevésbé ódzkodtak a román pártok logóitól. Gazda Zoltán helyi MPSZ-elnök szerint a Liberális Demokrata Párt (PLD) szinte az egész megyében átengedte az urnabiztosi helyeit a magyar ellenzéknek, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt pedig mind Kovászna, mind Hargita megyében a magyar ellenzékre bízta az urnabiztosi listák összeállítását. Gazda szerint a helyzetet csupán az rontja, hogy a választási bizottság sorshúzás útján dönti el, hogy a parlamenti frakcióval nem rendelkezõ pártok közül melyik küldhet urnabiztost egy-egy szavazóhelyiségbe. Az MPSZ sepsiszéki szervezetének elnöke úgy tudta, a pártoknak máig kell leadniuk az urnabiztosok listáját.
A Tõkés-kampánystáb egyébként levélben tájékoztatta Hans-Gert Pötteringet, az Európai Parlament (EP) elnökét arról, hogy súlyosan sérülhet a választás demokratikus jellege azáltal, hogy nem biztosított valamennyi jelölt számára az ellenõrzés joga. A levelet Traian Bãsescu államfõnek, valamint az EP frakcióinak is elküldték. Azt kérték ugyanakkor, hogy az uniós intézmények képviseltessék magukat a romániai választásokon.
Hiába került 2022-ben Arad tulajdonába a 18. századi vár, és hiába született két és fél évvel ezelőtt megállapodás a katonai helyőrség kiköltöztetéséről, az erődítmény továbbra is el van zárva a nagyközönség elől, műemlék épületei pedig pusztulnak.
Felhagytak a tiltakozással azok a bányászok, akik közel két napig tiltakoztak a Zsil-völgyi Zsilyvajdejvulkán szénbányájának tárnáiban, miután biztosítékot kaptak arra, hogy követeléseiket teljesítik.
Megnyitották szerdán este a Vörös Csillag Múzeumot Sepsiszentgyörgyön. A háromszéki megyeszékhely egykori dohánygyárának raktárában kialakított közel 3000 négyzetméteres kiállítótérben Romániában elsőként a kommunista diktatúra történetét mutatják be.
Több tanuló iskolai tanácsadó segítségét kérte szerdán a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában, amikor két nappal a 13 éves diáktársuk által elkövetett késelés után visszatértek a tantermekbe.
Emil Boc szerint a román hatóságoknak szigorúbban kellene ellenőrizniük az országban vendégmunkásként alkalmazott külföldiek lakhatási körülményeit, szerinte ugyanis fennáll a veszélye, hogy néhány éven belül gettók alakulnak ki a kincses városban is.
A szabadság nevében mottóval emlékeznek meg az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójáról az erdélyi, a partiumi és a bánsági településeken. Összesen 158 rendezvényt tartanak 73 helyszínen.
Több hónapos huzavona után október elején hatályba lépett a medveállomány szabályozásáról szóló új törvény, amely 2026-ra és 2027-re egyaránt 859 medve megelőzési célú kilövését határozza meg. Benke József vadgazdálkodási szakembert kérdeztük.
Nincs mentség az erőszakra – jelentette ki Luca Niculescu miniszterelnök a besztercei késelés kapcsán. Jelezte egyúttal: a miniszterekkel együtt „a lehető leggyorsabban” kidolgoznak egy „konkrét cselekvési tervet”, amelybe több intézményt is bevonnak.
Benyújtotta lemondását Mihai Pașca, Arad megye prefektusa, miután a Nemzeti Liberális Párt (PNL) hivatalosan is ellenzékbe vonult. A prefektusi teendőket szerdától Tóth Csaba RMDSZ-es alprefektus látja el.
A Máramaros megyei Szinérváralja (Seini) önkormányzata európai uniós forrásokból újította fel a 122 éves zsinagógát. Az épületben az Erdélyi Zsidók Múzeuma kap helyet, emellett koncertteremként és kulturális központként is működik majd.