
Képünk illusztráció
Fotó: Pixabay
Csaknem háromezer gyerek vesz részt idén az erdélyi szórványiskolákban zajló délutáni oktatási programban, amely hétfőn kezdődött el 13 megye és Bukarest 64 tanintézetében – közölte kedden az RMDSZ sajtóirodája.
2024. szeptember 24., 15:172024. szeptember 24., 15:17
Az Iskola Alapítvány által működtetett, a magyar kormány finanszírozásával megvalósuló délutáni oktatási programban idén 2904 elemista vesz részt, a délutáni foglalkozások 190 pedagógus közreműködésével zajlanak.
A 2024–2025-ös tanévben a délutáni oktatást igénylő több mint 2500 családnak a 66 százaléka magyar nemzetiségű, 18 százalékuk vegyes nemzetiségű, 14 százalékuk román, két százalékuk pedig egyéb, a romántól és a magyartól eltérő nemzetiségű – áll a közleményben.
Célja, hogy vonzóbbá tegye az anyanyelvi oktatást azon szórványbeli szülők számára, akik különben román tanintézetbe íratnák gyerekeiket. További célja a magyar identitás megőrzése, a szórványban működő magyar iskolák erősítése.
A délutáni oktatási program Arad, Beszterce-Naszód, Bihar, Brassó, Fehér, Hargita, Hunyad, Kolozs, Maros, Máramaros, Szeben, Szilágy és Temes megye, valamint Bukarest összesen 64 iskolájában kezdődött meg hétfőn.
Nagy Zoltán Levente, a programot szervező Iskola Alapítvány elnöke úgy nyilatkozott, hogy a program legnagyobb sikerét a folyamatosan növekvő érdeklődés, az egyes településeken az elmúlt évek során megnövekedett diáklétszám mutatja.
„Több helyszínen azt láttuk, hogy az utóbbi időszakban a programnak köszönhetően sikerült stabilizálni a gyereklétszámot és elkerülni azt, hogy a magyar oktatás megszűnjön” – idézte az Iskola Alapítvány elnökét a közlemény.
A program működtetői a gyerekek napi meleg ebédjének a költségeihez is hozzájárulnak, ezzel is közvetett anyagi segítséget nyújtva a családoknak – írja az MTI.
Az Iskola Alapítvány ebben a tanévben 2395 gyermek ebédköltségeit állja, míg 509 kisdiák a román kormány által finanszírozott Egészséges ebéd program részeként kap meleg ételt.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
A magyar diákok kevesebb mint fele képzeli el Romániában a jövőjét – többek közt ez derült ki a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) által kezdeményezett, Jól vagy, tényleg? elnevezésű országos állapotfelmérésből.
szóljon hozzá!