Csak kevéssel élünk rosszabbul a magyarországiaknál

A szociológus egy összehasonlító kutatás következtetéseit ismertette az erdélyi magyar akadémia szerepét betöltő Erdélyi Múzeum Egyesület fórumán. A felmérés adatait Magyarországon 11 ezer fős, Erdélyben 4000 fős mintából gyűjtötték 2008-ban. Hozzátette, a gazdasági válság bizonyos mértékig módosította a helyzetet, de a kutatás által leírt folyamatok ma is érvényesek.

A kutatás során vásárlóerő-paritáson és ekvivalens (egy fogyasztási egységre jutó) átlagjövedelem szerint is összehasonlították a Magyarországon lakók és az erdélyi magyarok anyagi helyzetét. Az adatokból az derült ki, hogy az erdélyi jövedelmek vásárlóereje a magyarországiak 68 százalékát, a vidéki magyarországi jövedelmek vásárlóerejének pedig a 72 százalékát teszi ki. A számsorok azt is mutatták, hogy a különbség évről évre csökken.

A fogyasztási egységre számolt úgynevezett ekvivalens átlagjövedelem esetében még kisebb különbséget mértek. Az erdélyi magyarok jövedelmei a magyarországiak 77,7 százalékát, a vidéki (Budapest nélküli) magyarországi jövedelmeknek pedig 81,9 százalékát tették ki. Veres Valér azért tartotta indokoltnak a vidéki Magyarországgal való összehasonlítást, mert a főváros Magyarországon és Romániában is kilóg a sorból, és a romániai magyaroknak elenyésző része él a román fővárosban.

A vizsgálat kimutatta, hogy Erdélyben több szempontból is élesebb az ellentétek, mint Magyarországon. Nagyobbak a különbségek a szegény és a gazdagabb rétegek, a falusi és a városi jövedelmek, életkörülmények között. A legszegényebbek sokkal szegényebbek Erdélyben, mint Magyarországon, a gazdagabbak között viszont nem olyan nagyok a különbségek. „Az erdélyi inaktívak helyzete sokkal rosszabb mint a magyarországiaké, ám ha Erdélyben valakinek van munkája, nem él sokkal rosszabbul, mint a magyarországi hasonló helyzetben lévő\" - fogalmazott Veres Valér. A lakhatási körülmények és a háztartások ellátottsága tekintetében jelentős erdélyi lemaradás látszik, de ezt némiképp ellensúlyozza, hogy az erdélyiek nagyobb arányban mennek el nyaralni, mint a magyarországiak.

A felmérés ugyanakkor azt is kimutatta, hogy az erdélyiek elégedettebbek az anyagi helyzetükkel, mint a magyarországiak.

Sokan 1500 lejt sem keresnek

Eközben az Országos Statisztikai Intézet (INS) által csütörtökön nyilvánosságra hozott adatsorokból arra derül fény, hogy a romániai alkalmazottak több mint fele bruttó 1500 lejnél kevesebbet keres havonta, és mindössze 5 százalékuk fizetése haladja meg az ötezer lejt. A munkavállalók többségének havi bére nem haladja meg a bruttó 2000 lejt: a nőknek alig 30, a férfiaknak pedig mindössze 35 százaléka keres ennél többet. A hivatal legfrissebb adatai szerint Romániában 4,3 millió személy rendelkezik munkaszerződéssel, az alkalmazottak nemi megoszlása pedig nagyjából egyenlő: 53 százalékuk férfi. A bruttó átlagbér körülbelül 2000 lej, ez 6,8 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbi időszakhoz képest. Az elmúlt hónapokhoz hasonlóan továbbra is a vendéglátóiparban dolgozók keresik a legkevesebbet, átlagbérük 4,7 százalékkal csökkent egy év alatt. Ezt leszámítva minden más gazdasági ágazatban emelkedtek a fizetések, legnagyobb mértékben a szolgáltatószektorban (13 százalék), illetve a kitermelő iparban (10 százalék). Emelkedett a közalkalmazottak bére is, mivel az érintettek tavaly visszakapták a 2010-ben 25 százalékkal csökkentett fizetésük egy részét. A közigazgatásban tevékenykedők 12,6, az egészségügyben dolgozók 10,3, a tanügyi alkalmazottak pedig 9,7 százalékkal kerestek többet, mint egy évvel korábban.

A Szeben megyeiek keresnek a legjobban

Az Agerpres hírügynökség külön górcső alá vette a középső régiót. Mint rámutatott, ebben a régióban a Szeben megyei alkalmazottak keresnek a legjobban, az átlagbér pedig Hargita megyében a legkisebb. A februári adatok szerint Szeben megyében a bruttó átlagjövedelem 2200 lej, ezzel szemben a székelyföldi megyében átlagosan bruttó 1400 lejt keresnek. A nettó átlagbér így 1600, illetve 1000 lej volt az év második hónapjában. Ugyanakkor szintén Szeben megyében csökkent legnagyobb mértékben, 3,4 százalékkal, azaz 78 lejjel az átlagfizetés januárhoz képest. Hargita megyében 0,9 százalékos volt a visszaesés, míg Maros megyében februárban 1,3 százalékkal, mintegy 25 lejjel emelkedett a bruttó átlagbér. A középső régióban az egy évvel korábbi adatokhoz képest 4,2 százalékkal nőtt a nettó átlagfizetés.