A Hargita és Kovászna megyében élő románok nemzeti identitásának megőrzését támogatni kell, nagyobb erővel és bölcsességgel – jelentette ki vasárnap este Titus Corlăţean külügyminiszter abból az alkalomból, hogy részt vett a két megyéért felelős ortodox püspökség létrehozásának huszadik évfordulóján.
2014. szeptember 22., 19:202014. szeptember 22., 19:20
A tárcavezető (képünkön) leszögezte: az ott élő románoknak „jogaik vannak, amelyeket tiszteletben kell tartani”. Corlăţean a Hargita megyében képviselői mandátumot szerzett Mircea Duşa védelmi miniszterrel együtt részt vett a csíkszeredai ortodox székház előtt tartott ünnepi liturgián, amelyet Ioan Selejan érsek tartott.
A külügyminiszter szerint a két székely megyében élő románokat azért kell támogatni, mert ők is „anyaországuk, Románia polgárai”, azé az országé, amelynek továbbra is „egységesnek és stabilnak kell maradnia, békében és egyetértésben”.
Mircea Duşa védelmi miniszter beszédében Ioan Selejan, Kovászna és Hargita megye ortodox érsekének a tevékenységét méltatta, aki „a két székelyföldi megyében majdnem minden településen ortodox templomot építtetett és újított fel, és fontos szerepet vállalt abban, hogy Hargita és Kovászna megye lakói – etnikai hovatartozástól függetlenül – békében élnek a régióban”.
„Húsz évvel ezelőtt több igazi hazafi fellépése révén megvalósult az itteni románság sok éves álma: létrejött az ortodox püspökség” – foglalta össze felszólalásában az egyházi intézmény létrejöttét Duşa.
Az Új Jobboldal (Noua Dreaptă) nevű, szélsőséges román ifjúsági szervezetet nyíltan támogató Ioan Selejan egyébként 20 éve vezeti a székelyföldi püspökséget, amely létrejötte óta elérte, hogy romániai viszonylatban Hargita és Kovászna megyében a legnagyobb az ortodox templomok száma a román nemzetiségű lakosság arányához viszonyítva.
Megkéselte osztálytársát egy 12 éves gyermek pénteken az Arad megyei Vinga község egyik iskolájában.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum május 9-én, szombaton 12 órától a múzeumkertben várja az érdeklődőket a madarak és fák napja alkalmából rendezett Természetfotók a nagyvilágból című kiállítás megnyitójára.
Arad megyében mára mindennapos gyakorlattá vált az illegálisan lerakott hulladékok problémája, sok esetben éppen az önkormányzatok tulajdonában lévő területeken. Ezért drónnal fogják átvizsgálni a megye mind a 78 közigazgatási egységének külterületét.
Egy lépéssel közelebb kerülhet a sokak által rég várt infrastrukturális beruházás: a Temes megyei önkormányzat versenytárgyalást írt ki a Szeged és Temesvár közötti közvetlen vasútvonal műszaki dokumentációjának elkészítésére.
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Fiataloknak épít lakásokat a fejlesztési minisztérium számos erdélyi és partiumi magyarlakta településen.
A nagyváradi Szent László Napok több mint egy évtizeden át a partiumi és az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb kulturális rendezvénysorozatává nőtte ki magát. Az idei évben azonban – hosszú idő után először – elmarad a fesztivál.
Támadás érte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Kolozs megyei szervezetének kolozsvári székházát az Ilie Bolojan vezette kormány bukását eredményező bizalmatlansági indítvány keddi elfogadása után.
szóljon hozzá!