Civilek az erdélyi magyarság nevében

Néhányan közülük már az elmúlt napokban egyeztették mondandójukat. Bakk Miklós politológus az autonómia ügyét tekinti a holnap kezdődő rendezvénysorozat egyik legfontosabb kérdésének. Lapunk főmunkatársa az eszmecserén az erdélyi magyar politikai helyzetbe és az autonómiatörekvésekbe nyújt bepillantást. Mint elmondta, Magyarország korábban ezt az ügyet a szomszédos országok magyar politikai szervezeteire bízta. Ez szerinte helyes is volt, csakhogy e szervezetek semmilyen magyar és nemzetközi támogatást nem kaptak ahhoz, hogy elképzeléseiket érdemi tervként tűzhessék az illető országok politikai napirendjére. „Ezen kellene változtatni egy újabb, kreatívabb politikával, mely kihasználja, hogy az Európai Unióban egységesül a közpolitika eszközrendszere” – szögezte le Bakk Miklós.
Vetési László lelkész a szórványmagyarságról, ezen belül a csángó közösségről készít helyzetjelentést. Az Erdélyi Református Egyházkerület missziós szórványlelkésze lapunknak elmondta, támogatási rendszert javasol a nagyvárosi szórványban élők számára, míg az elfogyó kistelepülések esetében a pedagógusok odatelepítését, a helyi értelmiség életfeltételeinek megteremtését szorgalmazza.
Székely István, a Magyar kisebbség folyóirat felelős szerkesztője többek között a magyarországi támogatási rendszerek újragondolásához kíván néhány támpontot adni. Úgy vélte, a magyarországi finanszírozásra épülő határon túli intézmények túlnőtték már a létező kereteket, ezért az EU-s források megcélozására kellene hangsúlyt fektetni. Megítélése szerint a pénzügyi elszámolások mellett a megfinanszírozott tervek tartalmi megvalósulását is ellenőrizni kellene.
Jakabffy Tamás, a Keresztény Szó felelős szerkesztője előadásával kapcsolatban nem kívánt részletekbe bocsátkozni. Azt hangsúlyozta csupán, hogy nem a politikai szférát összekapcsoló Magyar Állandó Értekezlet (Máért) alternatívájaként kell értelmezni ezt a konferenciát. „Ez nem ellen-Máért, hanem egy egészen újszerű konzultációsorozat lehet” – tette hozzá.
Az Etnikumközi Viszonyok Kutatóközpontjának igazgatója, Horváth István is azt reméli, az elhangzó vélemények mögött nem keresik majd különböző politikai formációk rejtett napirendjét. A kolozsvári szociológus többek között az oktatáspolitika kérdéskörében kíván véleményt nyilvánítani. „Ennek megváltozott a logikája. Az erőforrásoknak a koherencia irányába kell hatniuk, s olyan hiányos területek lefedését kell célozniuk, mint például a felnőttképzés” – bocsátotta előre a kutató.
Kiss Tamás, az RMDSZ demográfiai munkacsoportjának vezetője lapunknak megjegyezte, az elmúlt évek kutatásai alapján modellezni próbálta a népességi adatok jövőbeni alakulását. „A nagy kérdés a migráció – magyarázta a szociológus. – Ettől függ ugyanis, hogy felgyorsul vagy mérséklődik az erdélyi magyarság fogyása.” Krónika