A nem hivatalos referendum eddigi eredményei alapján több mint 99 százalékos a székelyföldi autonómia támogatottsága.
Összesen 23 településen kezdődtek meg a hétvégén a székelyföldi autonómia támogatottságát mérő belső referendumok, amelyeket a Székely Nemzeti Tanács (SZNT)kezdeményezésére önkéntes alapon, mozgóurnás módszerrel szerveznek. A nem hivatalos népszavazásokat 20 erdővidéki településen, továbbá a Hargita megyei Bögözben, Gyergyócsomafalván és Székelyudvarhelyen kezdték lebonyolítani, a referendum a hét végéig tart. Mindeddig incidensek nélkül, nyugodt hangulatban zajlott a szavazás.
Erdővidék falvaiban az emberek bizakodva fogadták a szavazóbiztosokat, hat településen az emberek 70-80 százaléka adta le voksát. Többségük nem vár nagy eredményt, de ennek ellenére igennel szavazott. „Biztosan jó lenne az autonómia, de hát ez nem fog mostanság megvalósulni – mondta Lőrincz Gizella nyugdíjas szavazó. – Legfennebb a fiataloknak lesz könnyebb.” A fiatalabbaknak szintén kevés fogalmuk van arról, mi változna az autonómia kivívása esetén, de a szavazásnak mégis nagy jelentőséget tulajdonítanak. „Először szavazok, úgy érzem, felelős döntés van a kezemben” – állítja Kolumbán Erika.
A bardoc-miklósvárszéki székely tanács elnöke, Szabó Miklós elmondta: szombat estig Erdőfüle, Bardóc, Magyarhermány és Vargyas lakosságát kérdezték meg, akarja-e, hogy települése az önálló Székelyföld részévé váljon? A válaszadók 99 százaléka igennel válaszolt a kérdésre. Vargyason a szavazásra jogosult 1550 választópolgárból 887-en szavaztak, egy híján valamennyien igennel; hasonló eredményt könyvelhettek el Magyarhermányban is, ahol a 780 választópolgárból 697 szavazatot sikerült összegyűjteni, az emberek közül egyetlenegy utasította el csupán az autonómia gondolatát. Bardócon összesen 610 név szerepel a jegyzékben, közülük 497-en adták le szavazatukat, és egy kivételével, aki visszautasította a voksolást, valamennyien igennel szavaztak – az illető azzal érvelt, hogy ő a román államtól kapja a nyugdíját. Erdőfülén a 840 szavazópolgárból 697-et sikerült elérniük a biztosoknak, közülük 696-an szeretnék, ha Székelyföld autonómiát élvezne.
Székelyudvarhelyen több mint hatezer családnak, azaz a város fele lakosságának szavazatát gyűjtötték össze a mozgóurnás önkéntesek az autonómiaszavazás első három napján; Udvarhelyen és Bögözben már 15-én megkezdték a szavazást. Incze Béla, az udvarhelyszéki székely tanács elnöke elégedett az eddigi eredménnyel, mint mondta, elenyésző azoknak a száma, akik elutasították a véleménynyilvánítást. „Akadnak, akik azt gondolják, hogy új politikai párt bejegyzését készítjük elő, és ezért nem kívántak szavazni – mondta az elnök. – Olyan kétségek is elhangzottak, hogy semmivel sem lesz jobb, ha autonómia lesz, ezért nem szavaztak. A többség azonban jónak látná, hogy a saját sorsunkról mi döntsünk, ezért voksol. Az igen és nem arányáról azonban csak a hét végén, az összesítés után tudunk nyilatkozni.” A szavazatgyűjtést péntekig folytatják, és a Kossuth utca 20. szám alatt az is szavazhat, akit esetleg nem találnak otthon az önkéntesek.
Gyergyócsomafalván tegnap kezdték el a munkájukat az önkéntesek, akikhez megfigyelőként az Erdővidékről érkező Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke és András Imre, a Világszövetség Erdélyi Társaságának elnöke is csatlakozott. “Tizenhat körzetre osztottuk a falut, mindegyiknek van egy felelőse, egy-egy körzetbe mintegy száz ház tartozik” – mondta el kérdésünkre Ambrus A. Árpád, a csomafalvi szervezőbizottság elnöke.
Ferencz Csaba, az SZNT tájékoztatási alelnöke a közösség mozgósítását tartja a legnagyobb eredménynek. “Az első nap megmutatta, hogy alig van olyan, aki ne kívánná az autonómiát, de a közélet iránti közöny feloldása talán még az eredménynél is fontosabb” – mondta az alelnök. A referendum eredményét többek között az államelnökhöz, a kormányhoz és a parlamenthez kívánják eljuttatni. “Egyfajta civil nyomásgyakorlásról van szó, így megmutathatjuk, hogy az autonómia ügyét nem lehet csak úgy lesöpörni az asztalról” – tette hozzá.