Hirdetés

Ciucă szerint a magyarok is éljenezve fogadták a bevonuló román katonákat Nagyváradon

•  Fotó: Gov.ro

Fotó: Gov.ro

Románok, magyarok és más nemzetiségű lakosok is éljenezve fogadták a 103 évvel ezelőtt, 1919. április 20-án Nagyváradra bevonuló román hadsereget – jelentette ki Nicolae Ciucă miniszterelnök szerdán a partiumi városban.

Krónika

2022. április 20., 16:212022. április 20., 16:21

2022. április 22., 09:402022. április 22., 09:40

A román bevonulás 103. évfordulója alkalmából tartott nagyszabású ünnepségen a román kormányfő beszédében úgy fogalmazott, hogy a román katonák valójában felszabadították a várost a „bolsevik uralom alól”, számolt be tudósításában az Agerpres.

Idézet
„Most 103 éve, április 20-án, húsvét ünnepén a román seregek bevonultak Nagyváradra az őket váró románok, magyarok és más nemzetiségek éljenzése közepette, hogy megvédjék a lakosságot és felszabadítsák a zsarnokság alól”

– idézte a kormányfőt az állami hírügynökség.

Hirdetés
•  Fotó: Gov.ro Galéria

Fotó: Gov.ro

Nicolae Ciucă beszédében úgy fogalmazott, hogy a város a Román Királyság „védelme” alá került, és a hatalomátvétel „békésen” történt anélkül, hogy leváltották volna a korábbi magyar adminisztráció tisztviselőit.

Idézet
„A szabadság, demokrácia és béke jegyében a multietnikus és multikulturális Nagyvárad sorsát Romániára bízta és jelenleg az ország egyik legvirágzóbb városa. Kihasználom az alkalmat, hogy ezt megköszönjem az utóbbi évek elöljáróinak”

– mondta beszédében Ciucă. A kormányfő úgy fogalmazott, hogy a hadsereg és az adminisztráció jelképesen találkozik Nagyváradon, hogy megemlékezzen a 103 évvel ezelőtt történtekről, amikor „a civil és a katonai hatalom minden hovatartozástól függetlenül összefogott a közjó érdekében”.

Ciucă az adott kor neves személyiségeiről is megemlékezett, Aurel Lazăr, Coriolan Pop, Iustin Ardelean, Roman Ciorogariu és Traian Moşoiu mellett magyar részről Rimler Károly polgármestert és Jánossy Gyula főkapitányt említve.

A román miniszterelnök azon reményének is hangot adott, hogy a nagyváradi fiatalok ismerik a történelem ezen fejezetét és tisztelettel gondolnak elődeikre. A kormányfő szerdán munkalátogatáson vett részt Bihar megyében, ahol az új nagyváradi sportcsarnok felavatásán is részt vett, illetve a megye más településeire is ellátogatott.

Kíséretében a bihari miniszterek mellett – Marcel Boloș és Cseke Attila – Lucian Bode belügyi és Adrian Cheșnoiu mezőgazdasági tárcavezető is részt vett.

•  Fotó: Gov.ro Galéria

Fotó: Gov.ro

A Szent László téren, Ferdinánd király szobra előtt tartott beszédét mintegy százan hallgatták. A hivatalos ünnepség után a kormányfő kezet fogott és szóba elegyedett a térre kiérkezett váradiakkal, írta az Ebihoreanul.

korábban írtuk

Az RMDSZ Ciucă váradi kijelentéséről: „ma már mindegy, ki örvendett és ki nem” a román hadsereg bevonulásának
Az RMDSZ Ciucă váradi kijelentéséről: „ma már mindegy, ki örvendett és ki nem” a román hadsereg bevonulásának

„Száz év távlatából nézve ma már teljesen mindegy, hogy ki örvendett és ki nem az eseménynek”, a román hadsereg nagyváradi bevonulásának – jelentette ki a Krónikának Hegedüs Csilla.

Egyébként az Erdélyi Krónika korabeli sajtóbeszámolók alapján Nagyvárad elfoglalásáról azt írja, hogy a román hadsereg április 20-án délelőtt vonult be a városba. „A bevonulás után a város közvetlen román katonai irányítás alá került, Ștefan Holban tábornok vezetésével, aki másnap bejelentette, hogy a város immár Nagyromániához tartozik. Aznap kiadták első intézkedéseiket, amelyek a fegyverek begyűjtésére vonatkoztak. Kijárási és gyülekezési tilalmat léptettek életbe, és bevezették a cenzúrát”.

A történelmi portál összegzése szerint 1919. április 24-én a városba érkezett dr. Aurel Lazăr, a nagyszebeni Erdélyi Kormányzó Tanács teljhatalmú megbízottja, aki bejelentette, hogy jövetele célja a román impérium berendezése.

„Intézkedésének következtében a város és a megye tisztviselőinek – a munkahelyük elvesztésével megfenyítve – esküt kellett tenni a román királyságra” – írta a 103 évvel ezelőtt történtekről a portál.

A történészek által írt és szerkesztett online kiadvány szerint „április 29-én Lazăr hirdetményben hozta a lakosság tudomására, hogy Nagyváradon és az egész megyében életbe lépett a román uralom. Pár nap múlva pedig kijelentette, hogy „az antanttól biztos tudomása van arról, hogy Nagyvárad és Bihar megye Romániához fog tartozni. Ezzel együtt, a 95%-ban magyarok lakta városban bevezették a románt hivatali nyelvként.”

korábban írtuk

„Elképzelhetetlennek tartották Várad elcsatolását” – Fleisz János történész a román kormányfő kijelentéseiről
„Elképzelhetetlennek tartották Várad elcsatolását” – Fleisz János történész a román kormányfő kijelentéseiről

„Egy színmagyar városba jött be a román hadsereg, így senki nem gondolta, hogy itt marad. A helyi lakosság elképzelhetetlennek tartotta, hogy egy ilyen magyar várost Romániához csatoljanak”.

Hirdetés
4 hozzászólás Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. szeptember 18., péntek

Jogosítvány nélkül a forgalomban: iskolajárattá vált az elektromos roller, de ki tanult szabályismeretet?

Egyre több gyerek jár rollerrel iskolába, miközben meredeken emelkedik a balesetek száma. A jármű kezelését könnyű elsajátítani, a nagyvárosi forgalomban azonban a szabályok ismerete nélkül minden út komoly kockázatot jelenthet.

Jogosítvány nélkül a forgalomban: iskolajárattá vált az elektromos roller, de ki tanult szabályismeretet?
Hirdetés
2026. szeptember 18., péntek

Wass Albertnek nézték a „Vándor székelyt”, a bíróság elrendelte az eltávolítását

A székelyudvarhelyi Emlékezés Parkjában található „Vándor székely”-szobor eltávolítását rendelte el alapfokú ítéletében az Arad megyei törvényszék, mert a felperes állítása szerint ez a Romániában háborús bűnösnek nyilvánított Wass Albert írót ábrázolja.

Wass Albertnek nézték a „Vándor székelyt”, a bíróság elrendelte az eltávolítását
2026. szeptember 17., csütörtök

„Ha Istent lelkünkben hordozzuk, megtelik a lélek háza”. Kettős ünnep az aradi evangélikus egyházközségben

Az aradi evangélikus templom több mint műemléképület: a lélek háza – hangzott el a szombati ünnepi istentiszteleten, amelyet a templomszentelés 120. és az egyházközség hivatalos megalapítása 180. évfordulója alkalmából tartottak.

„Ha Istent lelkünkben hordozzuk, megtelik a lélek háza”. Kettős ünnep az aradi evangélikus egyházközségben
2026. szeptember 16., szerda

Pisztolyt találtak a gazdatüntetésen történt erőszakos cselekmények egyik feltételezett felbujtójánál

Rendőrségi források szerint pisztolyt találtak a hatóságok a keddi fővárosi gazdatüntetésen történt erőszakos cselekmények egyik feltételezett felbujtójának autójában.

Pisztolyt találtak a gazdatüntetésen történt erőszakos cselekmények egyik feltételezett felbujtójánál
Hirdetés
2026. szeptember 16., szerda

Falakat könnyebb megmenteni, mint közösséget Erzsébetvároson – kérdés, lesz-e, aki megőrizze a megújuló Apafi-kastélyt

Miközben Erzsébetvároson az Apafi-kastély esélyt kap a megújulásra, az örökséget magáénak érző közösség létszáma folyamatosan csökken. Így nemcsak az a kérdés, mikorra újulnak meg a falak, hanem az is, kik és milyen tartalommal töltik majd meg őket.

Falakat könnyebb megmenteni, mint közösséget Erzsébetvároson – kérdés, lesz-e, aki megőrizze a megújuló Apafi-kastélyt
2026. szeptember 16., szerda

Több tízmillió eurós fejlesztést jelentett be az egyik erdélyi fegyvergyár, de más üzemekben nem ilyen rózsás a helyzet

54 millió euró értékű szerződést írt alá a NATO-szabványú 12,7 x 99 mm-es lőszeralkatrészek gyártására tervezett, egyedi gyártású speciális gépek beszerzésére a kudzsiri fegyvergyár.

Több tízmillió eurós fejlesztést jelentett be az egyik erdélyi fegyvergyár, de más üzemekben nem ilyen rózsás a helyzet
2026. szeptember 15., kedd

Késett az iráni díszkő, elvesztette az uniós támogatást a temesvári Forradalom útja

Elkészült Temesváron a Forradalom útja, amely a nacionálkommunista rendszer bukásához vezető 1989-es eseményeknek állít emléket, ugyanakkor az önkormányzat elvesztette a projektre igényelt uniós támogatást.

Késett az iráni díszkő, elvesztette az uniós támogatást a temesvári Forradalom útja
Hirdetés
2026. szeptember 15., kedd

Nem gyors ítélet, hanem alapos feltárás: öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség múltjáról

Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.

Nem gyors ítélet, hanem alapos feltárás: öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség múltjáról
2026. szeptember 15., kedd

Szilágysági Magyar Napok: amikor egy helyre gyűlik a megye magyarsága

Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.

Szilágysági Magyar Napok: amikor egy helyre gyűlik a megye magyarsága
2026. szeptember 14., hétfő

Másfél évszázad után kezdődik az átalakítás az európai gótika legkeletebbre fekvő, erdélyi templománál

Zöld jelzést kapott a projekt: Brassó egyik legfontosabb műemléke, a Fekete templom udvara egy lépéssel közelebb került a helyi önkormányzat és az Evangélikus Egyház által előkészített gyökeres átalakuláshoz.

Másfél évszázad után kezdődik az átalakítás az európai gótika legkeletebbre fekvő, erdélyi templománál
Hirdetés
Hirdetés