Célok belső használatra

„Megint itt van egy újságíró, aki a Magyar Polgári Párt (MPP) bejegyzési dossziéját kéri” – szól fel kollégájának telefonon a Bukaresti Törvényszék IV. Polgári Szekciója irattárának illetékese. A telefonon értesített kolléga nemsokára az emeletrõl hozza le az iratcsomót, amelynek kékes tónusú borítóján narancssárga cetli jelzi: az ügy fellebbezés alatt áll (a pártdossziékat még az MPP jogerõs bejegyzése elõtt tanulmányoztuk át – szerk. megj.). Kérdésünkre a hivatalnok megjegyzi, szokatlanul nagy az érdeklõdés a pártbejegyzés iránt. A törvényszék elnökhelyettese azonban a hozzá benyújtott írásos kérvényünk alapján azt is engedélyezte, hogy fényképeket készítsünk a dosszié egyes oldalairól. Ez azért is hasznos, mert korábban hiába kértük Szász Jenõ MPP-elnöktõl a párt programját, alapszabályát.
A bírósági dossziéban végigkövethetõk a pártbejegyzés érdekében tett lépések. Ott vannak lefûzve azok a kérvények is, amelyeket a dosszié iránt érdeklõdõ személyek nyújtottak be; köztük az RMDSZ-es Fekete Emõke államtanácsosé is. Az RMDSZ megbízásából érdeklõdõ jogász – amint azt korábban a Krónikának elmondta – az aláírók listáját is áttanulmányozhatta. E lista alapján közölt ankétot a Ziua címû napilap, a Krónika újságírója számára azonban nem nyílik lehetõség az aláírások tanulmányozására. A neki bemutatott dossziéban csak az iratok szerepelnek.
Kiderül a dossziéból, hogy az MPP bejegyzését négy székelyudvarhelyi személy, Szász Jenõ, Vajna Imre, Orbán Árpád és Péter Péter Imre kérvényezte 2007. november 20-án. A párt központi székhelye Székelyudvarhelyen a Kossuth Lajos utca 20. szám alatt van.
Az MPP alapszabálya karcsú pártstruktúrát rögzít. Eszerint nem lehet a párt tagja, aki egykor tisztként vagy ügynökként a Szekuritáté szolgálatában állt, valamint az, aki a beiratkozás elõtti tevékenységeivel sértette a párt érdekeit, vagy a jó erkölcs szabályait. Legkevesebb tíz tag alapíthat helyi szervezetet; a megyei szervezet a megyén belül mûködõ helyi szervezetekbõl tevõdik össze. A megyei szervezetet a megyei elnökbõl, alelnökbõl és öt-hét tagból álló elnökség vezeti. Az elnökség mandátuma két évre szól. A párt legfõbb országos döntéshozó szerve az országos tanács, amely négyévenként ülésezik. Ülései között valamennyi felmerülõ kérdésben a havonta, vagy szükség esetén még sûrûbben ülésezõ héttagú pártelnökség hoz döntéseket. A Magyar Polgári Párt elnökségét az elnök, az ügyvezetõ elnök és öt alelnök alkotja. Az elnököt az elnökség javaslatára az országos tanács választja meg négy évre a szavazatok abszolút többségével. Mind az ügyvezetõ elnök személyére, mind az alelnökök személyére a pártelnök tesz javaslatot.
Az alelnököket az országos tanács választja meg, mandátumuk négy évre szól, az ügyvezetõ elnök megbízatása két évre szól, személyérõl az elnökség dönt.

Magyarmentes pártprogram

Az alapszabály hetedik paragrafusa szerint a párt kizárólag politikai célokat követ. „Képviseli a nemzeti érdekeket és értékeket, a politikai pluralizmust, küzd az állam függetlenségének, egységének és nemzeti szuverenitásának a tiszteletben tartásáért, területi egységéért, a jogállamiságért és az alkotmányos demokráciáért” – áll a dokumentumban. A párt célja ugyanakkor „hogy hozzájáruljon a demokrácia, a politikai pluralizmus, a jogállamiság megerõsítéséhez, az ország gazdasági, szociális, kulturális és intézményi fejlõdéséhez, valamint a romániai nemzeti kisebbségek jogainak és érdekeinek a védelméhez”.
A párt meglehetõsen rövidre szabott programja azokat a célokat tartalmazza, amelyek általában valamennyi párt programjában megtalálhatók. A magyar szót mind az alapszabály, mind a program csak a párt nevében tartalmazza.
A dosszié egy alapító okiratot is tartalmaz, amely rögzíti: a párt Országos Tanácsát a bírósági bejegyzés utáni két éven belül kell összehívni. Addig az elnöki teendõket Szász Jenõ látja el, az elnökség pedig Árus Zsolt, Farkas Csaba, Hoffman István Zsolt, Orbán Mihály és Tõkés András alapító alelnökökkel egészül ki.

Különleges RMDSZ-státus

Amint a bukaresti igazságügyi palotában kiderül, az RMDSZ bejegyzési dossziéja iránt jóval gyérebb az érdeklõdés. A Bukaresti 23. Kerületi Bíróság archívumában õrzött irattartót azonban két kézzel kell fognia a sajtókapcsolatokért felelõs bírósági jegyzõnek, súlya biztosan meghaladja a három kilót. Ebben gyûjtötték össze a szövetség dokumentumait a még írógéppel írt 1989-es alapító okirattól a 2007-es aradi kongresszuson elfogadott alapszabály spirállal bekötött fóliázott borítású példányáig.
A szövetséget egykor civil szervezetként jegyezték be, ezért nem szerepel a pártok jegyzékében. Támogatottságát sem kellett soha azzal bizonyítania, hogy az ország 18 megyéjében és Bukarestben is rendelkezik legkevesebb hétszáz taggal, és tagjainak összlétszáma meghaladja a 25 ezret. Ezeket a feltételeket csupán a pártként regisztrált riválisának kellett teljesítenie. A legfõbb meglepetést a dosszié áttanulmányozásakor az okozza, hogy az irattartó csak az alapszabály-módosításokat tartalmazza. Hûlt helye sincs benne az autonómiaigényt megfogalmazó programpontoknak. Kérdésünkre a bírósági szóvivõ mondja el, a civil szervezeteknek csak az alapító okiratot és az alapszabályt kell bejegyeztetniük a bíróságon. Ha egy szervezetnek emellett programja is van, az csak az illetõ szervezet belsõ dokumentuma, azzal nem kell bírósághoz fordulnia.

Megtámadott RMDSZ-alapszabály

A szövetség pártszerû mûködése és civil szervezeti bejegyzése közötti ellentmondást a bíróság is érzékelte. Ezért 2007. május 16-án el is utasította a tavalyi aradi kongresszus alapszabály-módosításainak beiktatását. A döntés indoklásában az szerepel, hogy a szövetség pártstruktúrát próbál a civil szervezetek mûködését szabályozó 2000/26-os kormányrendelet alapján bejegyeztetni. Az aradi alapszabályt a szövetség csak azt követõen tudta érvénybe léptetni, hogy a másodfokon eljáró Bukaresti Törvényszék 2007. szeptember 19-én számára kedvezõ döntést hozott.
A bíróságon rögzített legfrissebb RMDSZ-alapszabályból kitûnik, a szövetség a romániai magyar nemzeti közösség érdekvédelmi, közképviseleti és érdekegyeztetõ társulásaként határozza meg magát. A dokumentum szerint az RMDSZ a nemzeti identitás védelme, megõrzése és fejlesztése, a gazdasági-szociális esélyegyenlõség kivívása, a szülõföldön maradás érdekében kívánja elõsegíteni a közösség önszervezõdését, az anyagi és szellemi létfeltételek javítását.