
Fotó: Boda L. Gergely
Kovászna és Hargita megye lemondott a prefektusi tisztségről, Maros és Brassó megye kormányhivatala élére azonban magyar tisztségviselő kerülhet. Az RMDSZ-es politikusok a kisebbségi oktatás és a szimbólumhasználat körüli problémák rendezését is sürgetik.
2014. március 05., 19:572014. március 05., 19:57
Javulhat a romániai magyarság biztonságérzete az RMDSZ kormányra lépésével – állítják a Krónika által megszólaltatott magyar elöljárók, akik fontosnak nevezték a prefektusok kinevezésével kapcsolatos döntéseket, egyúttal a kisebbségi oktatás és a szimbólumhasználat körüli problémák rendezését sürgetik.
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy RMDSZ-es polgármestere szerint a szövetség kormányzati szerepvállalásának politikai értelemben lehetnek kockázatai, ám az ellenzékben elkezdett közösségépítés nem fog megszakadni. Rámutatott, egy novemberben készült közvélemény-kutatás szerint az erdélyi magyarok 90 százaléka azt szeretné, hogy az RMDSZ kormányon legyen, mert ez javítja a biztonságérzetüket.
„Ellenzékben és kormányon is támadnak, de kormányzati pozícióból le tudunk állítani egyes ellenünk irányuló folyamatokat. A kormányzati részvétel mellett politikai szempontból azzal tudok érvelni, hogy a legkisebb magyar faluban a rendőr tisztességesebben viszonyul Mari nénihez, ha látja, hogy Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes\" – fogalmazott Antal Árpád.
A polgármester ugyanakkor hangsúlyozta, Romániában igazságtalanul működik a támogatási rendszer, mivel a minisztériumok preferenciálisan osztják a pénzt. „Sajnos ezek a jogszabályok\" – jegyezte meg. Antal Árpád elmondta továbbá, polgármesterként úgy értékeli, a kormányzati részvétel lehetőséget teremt a városfejlesztésre, infrastrukturális beruházásokra, műemlék épületek felújítására, a sepsiszentgyörgyi katonai lőtér megszerzésére, a sportaréna megépítésére.
Arra vonatkozó kérdésünkre, hogy az új helyzetben mi lesz a sorsa az RMDSZ „műhelyében\" készülő autonómiastatútumnak – melyet a szövetség még ebben a parlamenti ülésszakban benyújtana –, Antal Árpád azt válaszolta, erről Kelemen Hunor, a szövetség elnöke fog dönteni. „Úgy tudom, megyünk előre\" – tette hozzá.
A sepsiszentgyörgyi politikus elmondta továbbá, a kormányzás előnyeit és hátrányait is számba vették, és úgy tudja, a Szociáldemokrata Párttal (PSD) való együttműködésről hozott döntést az RMDSZ-en belül mindenki támogatja.
Kulisszaharcok a prefektúrákért
Antal Árpád közölte továbbá: a kormányalakítási tárgyalásokkor az RMDSZ lehetőséget kapott arra, hogy Hargita, Kovászna és Maros megye közül az egyikben magyar prefektust nevezzenek ki. Antal elmondta, Hargita és Kovászna szolidaritásból lemondott erről Maros megye javára, ugyanakkor „a szórványmegyékkel való szolidaritás jegyében\" magyar alprefektusokat sem kértek a megyékben.
„Azért mondtunk le Maros megye javára, mivel ott sem a megyei önkormányzatban, sem Marosvásárhelyen nincs az RMDSZ-nek önkormányzati vezetője, és a rendszerváltás óta egyszer sem volt magyar prefektus\" – fogalmazott. Ugyanakkor hozzátette, nem a prefektus személye, hanem a megfelelő jogszabályok orvosolhatják a gondokat, ezen pedig az RMDSZ kormányzati jelenléte segíthet.
„Ebben az évben két voksolásra is sor kerül, tehát nem azt kell figyelni, mit nyilatkoznak a román politikusok, hanem hogy mi jelenik meg a Hivatalos Közlönyben\" – ecsetelte az elöljáró. Antal Árpád elmondta, kérték Dumitru Marinescu jelenlegi Kovászna megyei prefektus lemondását, mert rosszindulatúnak bizonyult, több mint húsz zászlópert indított, holott az országban sehol máshol nincsenek ilyen jellegű eljárások, bár több romániai település fogadott el saját jelképeket.
„Az új prefektus kinevezése a PSD hatásköre, annyit kérünk, hogy ne olyan személy legyen, aki korábban már megsértette a magyar közösséget, hanem aki jóindulattal viszonyul hozzánk\" – mondta Antal Árpád.
Vasile Gliga, a PSD Maros megyei szervezetének elnöke egyébként tegnap közölte: mindent megtesz annak érdekében, hogy ne legyen magyar prefektusa Maros megyének. A politikus szerint egy ilyen döntés beláthatatlan politikai következményekkel járna, és nem kívánt feszültséget szíthat a megyében.
A szövetség ugyanakkor azért is harcol, hogy prefektust állítson Brassó megyében – nyilatkozta tegnap Kovács Attila, az RMDSZ Brassó megyei szervezetének elnöke, aki szerint még korai nevekkel dobálózni.
Kolozs megye örül a fordulatnak
Kolozs megyének jó esélye van arra, hogy jól járjon az RMDSZ kormányra lépésével. Vákár István, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke rámutatott: míg a régi kormánynak egy kolozsvári tagja sem volt, most a szocialisták (PSD) is kineveztek egy kolozsvári minisztert Aurelia Cristea személyében, aki a társadalmi párbeszédért felelős tárcát vezeti, Kelemen Hunor az új kulturális tárcavezető, míg Hegedüs Csilla államtitkári tisztséget kap.
Kérdésünkre Vákár kifejtette: nemcsak a kultúra területén, hanem gazdasági szempontból is jól járhat a megye. „Ami fontos nekünk: elkészülhetnek a magyarlakta településekre vezető megyei utak, továbbá a regionális sürgősségi kórház felépítése is sürgőssé vált\" – magyarázta Vákár István.
Emlékeztetett: az észak-erdélyi autópálya folytatása is az RMDSZ kezdeményezésére került bele a szocialistákkal megkötött megállapodásba. A Krónika kérdésére ugyanakkor elmondta, a Szociálliberális Unió (USL) felbomlása nem befolyásolja a Kolozs megyei önkormányzat működését, ahol továbbra is egyben marad a megyét vezető, szociáldemokratákat, liberálisokat és RMDSZ-eseket tömörítő koalíció.
„Abszolút prioritás a kisebbségi oktatás\"
Szabó Ödön Bihar megyei RMDSZ-es képviselő szerint korai még arról beszélni, hogy milyen következményekkel járhat a szövetség kormányra lépése. A politikus szerint majd csak a hivatalos kinevezések után lehet újabb lépést tenni, mint ahogyan a változásokról is csak az új kormány összetételére hozott parlamenti határozat hatályra lépését követően lehet beszélni.
Arra azonban rámutatott, hogy számára abszolút prioritást élvez a kisebbségi oktatás helyzete. Szerinte, ha Nagyváradon, illetve Bihar megyében sikerül helyreállítani a korábbi osztálylétszámokat, és a szórványban nem engedik tovább nyirbálni a magyar iskolahálózatot, akkor első körben máris elégséges pozitív hatása lesz a kormányra lépésnek.
A legkisebb jogsérelmet sem szabad elfogadni vagy átsiklani felette, mert a rossz banalitása veszélybe sodorhatja a közösség szabadságát – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök Aradon, az október 6-i megemlékezésen.
Nem kell mindig véráldozatot hozni, de a szabadságért mindig, minden korban meg kell harcolni – fejtette ki október 6. üzenetét Kelemen Hunor kedd délután Aradon, az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc megtorlásának 177. évfordulóján.
Rákóczy Parchetich Hugó, Aradon raboskodó nemzetőr őrnagy és országgyűlési képviselő készítette a rajzokat a fogolytársairól.
A magyar–román határ mentén fekvő Gyulán mond beszédet Magyar Péter miniszterelnök a nemzeti gyásznapon. Eközben Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a határ túloldalán, Aradon emlékezik a ’48-as vértanúkra október 6-án.
A Vox Juventutis egyike volt a rendszerváltás utáni első magyar kulturális kezdeményezéseknek, működésének tíz esztendeje alatt Erdély-szerte és Magyarországon is hírnevet szerzett.
A vallás- és szólásszabadság védelmében kiállt Osztie Zoltán magyarországi katolikus pap mellett Tőkés László volt református püspök.
Az elkövetkező két hétben országszerte általában meleg marad az idő, bár lesznek átmeneti lehűlések és helyenként eső, derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hétfőn közzétett, október 5. és 18. között időszakra vonatkozó előre jelzéséből.
Elhunyt 97 éves korában a kolozsvári Mureșanné Kertész Judit Mirjám egyetemi tanár, aki túlélte a holokauszt erőltetett menetét és a pesti gettót.
Több szurkoló szülő is verekedésbe keveredett a lelátón egy junior bajnokságbeli kézilabdameccsen Temesváron.
Két ember sérült meg szerdán a Hargita megyei Gyergyóalfalu községben, miután az autó, amelyben utaztak, lesodródott az útról – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
szóljon hozzá!