Fotó: Veres Nándor
Cáfolta a kormány azokat a sajtóhíreket, miszerint környezetvédelmi adót vetnének ki a magánlakásokban felszerelt kiskazánokra. A hírt néhány napja maga Victor Ponta kormányfő dobta be a köztudatba, de azóta már kétszer is határozottan cáfolta az új illetéket. Hasonlóképpen nyilatkozott megkeresésünkre Korodi Attila környezetvédelmi miniszter is.
2014. augusztus 27., 20:212014. augusztus 27., 20:21
2014. augusztus 27., 20:222014. augusztus 27., 20:22
Cáfolta a kormány azokat a sajtóhíreket, miszerint környezetvédelmi adót vetnének ki a magánlakásokban felszerelt kiskazánokra. Az újabb adó bevezetéséről egyébként először maga Victor Ponta miniszterelnök beszélt a hét elején Tulceán, ahol bejelentette, hogy 2016-tól a saját hőközpont után illetéket kell fizetni, mert az Európai Unió kötelezi Romániát, hogy a környezetszennyezés mértékének függvényében megadóztatja a háztartásokat.
A keddi kormányülés előtt azonban a miniszterelnök kijelentette, hogy nincs erre vonatkozó tervük, nyilatkozatát félreértették, majd tegnap újra megerősítette, hogy nem adózzák meg a kiskazánokat. Victor Ponta leszögezte, korszerűsíteni fogják a nagyvárosok távfűtését biztosító hőerőműveket, mert nagymértékben szennyezik a környezetet, és ezekkel sok hőenergiát elpazarol az ország.
Szintén cáfolta a híresztelést Korodi Attila. A környezetvédelmi miniszter szerdán a Krónika megkeresésére leszögezte, félreértés történt, ezt már a kormányülésen tisztázták, és nincs szó új illeték bevezetéséről.
„Jelenleg egyetlen tárgyalás zajlik a környezetvédelmi minisztérium és az Európai Unió intézményei, az Európai Tanács és az Európai Bizottság között, ez az új levegő- irányelvről szól. A környezeti levegő minősége kapcsán egyeztetünk, 2030-ig kell meghatározni a szennyezés kibocsátására vonatkozó célszámokat, de a határértékek meghatározása mellett nincs szó illetékek bevezetéséről” – szögezte le Korodi Attila.
Mint hangsúlyozta, az Evenimentul Zilei újságírója félreértette nyilatkozatát, ő akkor is a levegő-irányelvről beszélt, és nem arról, hogy az adó mértékéről és annak befizetési módjáról tárgyalnának az Európai Bizottsággal.
Közben a Capital.ro portál azt írta, már 2011 óta zajlanak az egyeztetések a füstadó bevezetéséről, és a kormány 2015-ig kapott haladékot annak bevezetésére. Egy évvel ezelőtt felvetették, hogy a saját kiskazán által megtermelt minden gigakalória hőenergia után 30 lej adót kell fizetnie a tulajdonosnak, ám azóta nem beszélt senki az adó mértékéről.
A tulajdonosi társulások szövetsége már az adó esetleges bevezetésének hírére tiltakozott, hangsúlyozva, hogy több európai uniós állam támogatja a saját, energiatakarékos kiskazánok beszerelését, és csak a nagy, valóban környezetszennyező hőerőműveket adózzák meg.
A kazántulajdonosok egyébként már az adó nélkül is panaszkodnak, mint mondják, elég az nekik, hogy kétévente saját költségükön el kell végeztetniük kazánjuk minőségi ellenőrzését. Ugyanakkor sokan – például a sepsiszentgyörgyi lakosok – nem maguk választották a kazánt, hanem belekényszerültek a helyzetbe, miután városukban megszűnt a távhőszolgáltatás.
„Nem volt más alternatíva, kölcsönből vásároltuk meg a kazánt. Igazságtalan lenne, hogy ezért még meg is adózzanak” – fakadt ki kérdésünkre egy neve elhallgatását kérő tulajdonos.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megkéselte osztálytársát egy 12 éves gyermek pénteken az Arad megyei Vinga község egyik iskolájában.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum május 9-én, szombaton 12 órától a múzeumkertben várja az érdeklődőket a madarak és fák napja alkalmából rendezett Természetfotók a nagyvilágból című kiállítás megnyitójára.
Arad megyében mára mindennapos gyakorlattá vált az illegálisan lerakott hulladékok problémája, sok esetben éppen az önkormányzatok tulajdonában lévő területeken. Ezért drónnal fogják átvizsgálni a megye mind a 78 közigazgatási egységének külterületét.
Egy lépéssel közelebb kerülhet a sokak által rég várt infrastrukturális beruházás: a Temes megyei önkormányzat versenytárgyalást írt ki a Szeged és Temesvár közötti közvetlen vasútvonal műszaki dokumentációjának elkészítésére.
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Fiataloknak épít lakásokat a fejlesztési minisztérium számos erdélyi és partiumi magyarlakta településen.
A nagyváradi Szent László Napok több mint egy évtizeden át a partiumi és az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb kulturális rendezvénysorozatává nőtte ki magát. Az idei évben azonban – hosszú idő után először – elmarad a fesztivál.
Támadás érte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Kolozs megyei szervezetének kolozsvári székházát az Ilie Bolojan vezette kormány bukását eredményező bizalmatlansági indítvány keddi elfogadása után.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!