Magyarellenes diverziókeltés: cáfolja a megyei tanács az ópálosi román katonai emlékmű eltávolításáról szóló álhírt

Az álhír még mindig elérhető a Facebookon az említett (bizonyára ál-) profilon, és többek között az szerepel benne, hogy a helyi és központi hatóságok azért fontolgatják az emlékmű lebontását, mert „a román–szovjet együttműködésre emlékeztet”.

Köztudomású – amint arról tavaly ősszel írtunk –, hogy 1944 szeptemberében súlyos áldozatokat követelő (olykor kézitusákba torkolló) harcok dúltak Arad környékén. A visszavonuló német hadsereg a magyar honvédeket utóvédként használva próbálta feltartóztatni az előre nyomuló román katonákat, akik végül is szovjet támogatással áttörtek a Maros szorosán. Ennek a – román szempontból – dicsőséges csatának állít emléket az 1974-ben felavatott alkotás, amit Miloș Cristea építész Emil Vitroel és Ionel Muntean szobrászokkal együttműködve készített, és amely a román történetírás szerint „az Erdélybe betörő horthysta sereg megállítása” során elesett román katonáknak állít emléket.

Az Arad megyei önkormányzat által cáfolt Facebook-bejegyzésben több magyarellenes hangulatkeltő megfogalmazás szerepel, amelyek a tavaly őszi parlamenti és (végül érvénytelenített, idén májusban újraszervezett) elnökválasztáson induló szélsőnacionalista pártok és jelöltek – mint a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR), az S.O.S. Románia párt, vagy Călin Georgescu független elnökjelölt – kampányüzeneteire emlékeztetnek, emellett szuverénnek mondott, de valójában szélsőséges nézetekre valló állítások:

• az állítólagos Gheorghe Bozgan idézi édesapját, aki részt vett a harcokban, és azt mesélte neki, hogy „nem volt bennünk félelem, csak düh és gyűlölet a magyarok iránt”, továbbá nők, csecsemők és öregek menekültek gyalog és szekéren a faluból attól való félelmükben, hogy „a magyarok mindenkit megölnek”.
• az álprofil bejegyzése szerint „miután a magyarok 700 évig birtokolták Aradot, az első világháború után visszaszereztük, hogy alig 24 évvel később ismét elfoglalják. A revansvágyó magyarok bosszúszomját nem lehetett alábecsülni.”
• a hamis információ szerint „a megszállt népek emlékezetéből el kell törölni ellenállásuk nyomait”, és „hasonló folyamat zajlott le már korábban is, például Bihar megyében, ahol a magyar gazdasági befolyás erősödésével párhuzamosan eltűntek a román szobrok és emlékművek.”

A megyei tanács által cáfolt bejegyzés – amiről képernyőmentést is készítettek – szerint a központi és megyei hatóságok azért fontolgatják az emlékmű eltávolítását, mert „az nem egyezik az európai szellemiséggel, mivel fenntarthatja a feszültségeket románok és magyarok között”, továbbá mert „bár a román katonák ellenálltak a támadásig, a magyarok kiűzését végül ténylegesen a szovjetek hajtották végre, így az emlékmű egyúttal a román–szovjet együttműködésre is emlékeztet.”