Honvédemlékmű a pécskai római katolikus temetőben
Fotó: Nagy István
1944 szeptemberében véres harcok dúltak Arad környékén, az Ópálos feletti magaslatokon és a magyar határhoz közeli településeken. A román hadsereg civil szervezetekkel közösen Gyorokon, Ménesen és Máriaradnán tart programokat pénteken, szombaton pedig az ópálosi román katonai emlékműnél tiszteletadással emlékeznek a 80 évvel ezelőtti „diadalra”. Az elesett magyar honvédek hősiességét az elmúlt évtizedek sem törölték ki a magyarság emlékezetéből.
2024. szeptember 13., 09:312024. szeptember 13., 09:31
1944. szeptember 7-én Románia formálisan is hadat üzent Magyarországnak. A magyar 6. tábori póthadosztály súlyos veszteségek árán sem tudta kiharcolni az ópálosi szorosba való betörést. Szeptember 16-án és 17-én az arcvonal más részein is lelassult a magyar előre nyomulás, mert a román csapatok védelmét helyenként már a beérkezett szovjet alakulatok is szilárdították.
Amint Lehoczky Attila aradi történelemtanár az 1944 szeptemberében Arad megyében dúló harcok előzményeit összefoglalta,
Hogy megelőzzék ezt a támadást, a magyar királyi honvédség több irányból: szeptember 5-én Tordánál, 12-én a Körös völgyében, 13-án pedig Arad környékén indított támadást. Ezen a szeptember 13-i napon foglalták vissza a megye nyugati részét, köztük Kispereg falut.”
Az ópálosi román katonai emlékmű
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A történelemtanár részletezte, hogy az Aradhoz közeli Szentpálon és Sofronyán is estek el magyar katonák az előkészítő hadműveletekben, valamint a konkrét harcok során. Szeptember 13-án a magyar hadsereg megelőző csapást kívánt mérni a délről támadó 2. ukrán front ellen, ugyanaznap reggel hat órakor indult a támadás Nagyiratos környékén, déli 12 órakor Mácsa és Kürtös között jött a következő hullám. A román hadsereg visszavonult, a magyarok pedig sikeresen visszafoglalták Aradot és környékét. Szentpál és Sofronya valamikor a délutáni órákban került vissza ideiglenesen Magyarországhoz.
A 2010-es években több Arad megyei településen is emlékműveket állítottak a második világháborús magyar hősöknek, így a Szentpálon elesetteknek is.
A szentpáli templomkertben 2011-ben állított obeliszk
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
2011-ben a római katolikus templom udvarán emeltek egy obeliszket, rajta a szentpáli világháborús hősök neveivel is, de a közös honvédsírt azelőtt is számon tartotta a közemlékezet. „Mécseseket, virágot mindig is hoztak, többen is. Sajnos nem ismerjük az elesettek neveit. Ha minden igaz, akkor itt hét honvéd nyugszik, idősek szerint a Szentpál környéki mezőkön hunytak el, és rá kis időre összegyűjtötték a testeket, kihantolták őket, és ide temették el egy közös sírba. Méltóképpen kell megemlékeznünk róluk, ezért határoztuk el, hogy készítsünk egy olyan emlékművet a faluban, amit mindenki megtekinthet, az is, aki nem akar lejönni a temetőbe” – mondta Péró Tamás, az RMDSZ Arad megyei szervezetének szentpáli illetőségű ügyvezető elnöke.
A „hősök sírja” a szentpáli temetőben
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Pécskán szintén 2011-ben tették rendbe a temetőben található honvédsírokat Nagy Istvánnak, a helyi Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület elnökének a kezdeményezésére. „Valószínű, hogy hazafelé menet itt haltak meg Pécska határában, s a temetőnkben helyezték őket örök nyugalomra. Sajnos a plébánia temetési anyakönyvében nincs nyoma ennek a három halottnak, de biztos, hogy ott vannak, ha a keresztet ott találtuk. A közbeszéd számon tartja, hogy ki mindenki gondozta ezt a három sírt az elmúlt évtizedekben. Időtálló emlékművet kellett állítani, mert a korábbi betonkereszten alig látszott, mi volt ráírva. Így viszont ha bejön az ember a pécskai katolikus temetőbe, messziről látszik a gránit emlékmű” – fogalmazott Nagy István.
Az egykor különálló falu, a ma már Arad külvárosának számító Gáj temetőjében több mint egy tucat honvéd nyugszik. A több emlékműállítás élére álló, 2022-ben nyugdíjba vonult római katolikus plébános, Sándor Tivadar kezdeményezésére állítottak a hősöknek közös emlékművet 2011-ben.
A gáji Bozsik Rudolf 15 évesen szemtanúja volt a honvédek elföldelésének. „Délután volt, a szomszéd gyerek szólt, hogy temetik a katonákat. Már a fő sír meg volt ásva: jött egy terepjáró, volt rajta vagy öt honvéd, a holttestek meg voltak meredve. Felnőtt fejjel is gyakran jártunk a sírnál, a feleségem virágot is vitt rendszeresen. Na de Ménesen! Voltam ott a háború után egy hónappal, Kende bácsinál, ott volt az udvaron kívül eltemetve egy honvéd: az oroszok valósággal agyonverték” – emlékezett vissza e sorok írójának a 2011-es emlékműállításkor.
Kisperegi második világháborús emlékmű a temetőben az elesett honvédek tiszteletére
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Kisperegen 2012 októberében emeltek kopjafás emlékművet a kukoricaföldeken, dűlőutakon meghalt világháborús magyar hősöknek, többek között Lehoczky Ferenc nyugalmazott villamosmérnök kezdeményezésére.
Az ismert sírokat mindig gondozták a helybeliek, virágot vittek, nyilván fejfát és feliratot nem mertek állítani a kommunista időkben, de mindig élt az emlékezetük” – mondta.
A távoli frontokon és fogolytáborokban életüket vesztett, ismeretlen helyen nyugvó néhai kisiratosi katonáknak mostantól közös emlékhelyük van: Kocsis Rudolf aradi szobrászművész alkotását szombat délután avattak fel a helyi temetőben.
Azon az emlékjelavatáson egy helybéli lakos, a kisperegi Vörös István (aki 1944-ben 17 éves volt) így emlékezett vissza a harcokra: „Láttam a barátomat egy magyar katonával beszélgetni, szaladtam én is mint fiatal oda. Egyszer csak szalad egy magyar katona befelé, a szőlő felől, Nagypereg felől, azt mondja a másiknak: három sor tűz! Az lefeküdt, három sor tüzet kilőtt a nagyperegi útra, utána felállt, vette a golyószórót a vállára, s mentek kifele. Mi, fiatalok, ott maradtunk, nem tudtunk hazaszaladni, mert már nagyon lőttek a románok. Beszaladtunk ide a sarokra, a pincébe. Jöttek a románok: ki mindet, sorba! Fejemnél volt a pisztolya, elvittek bennünket oda, ahová volt a posta, onnan tüzeltek Magyarország felé. Jött két román katona Pécska felől, lóháton, az egyiket meglőtték, a másiknak a vállát érte… Azt mindjárt kocsira tették, és vitték Mezőhegyesre a kórházba. Ezt én láttam, de őket meghalva nem láttam!”
Király András nyugalmazott történelemtanár és volt tanügyi államtitkár, az aradi Szabadság-szobor Egyesület elnöke szerint a hősök emlékének nem szabad feledésbe merülniük.
Úgy fogalmazott, a közösség felelőssége, hogy az emlékmű-állításon kívül olyan kultuszt építsen e köré, hogy „mindenki számára világos legyen, a következő nemzedékeknek is”, hogy nem véletlenül kerül valahova egy emlékmű. „Azzal törődni kell, és egy emlékmű üzen, hogy ez a föld, amelyen éltünk, és itt is akarunk élni” – fogalmazott Király András.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kovászna megyei Oltszemen található Mikó‑kastély átfogó restaurálási projekt révén teljesen megújult, és 2026 őszétől a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum külső egységeként, Székely Lovasmúzeum néven működik tovább.
A szilágynagyfalui közösség reményei szerint a megújult Bánffy-kastély jelentős turisztikai központja lesz a térségnek. A református egyház tulajdonában lévő műemlék épületet európai uniós forrásokból újították fel.
Vasárnap Szászfenesen felavatták a kolozsvári Erdélyi Történeti Múzeum új épületét, amely 145 millió lejes beruházással valósult meg. A Leányvárban felépült múzeum megnyitó ünnepségén részt vett Demeter András István ügyvivő kulturális miniszter is.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) közölte, a romániai magyar iskolák országos tanévnyitó ünnepségét szeptember 5-én, szombaton 11 órától tartják Gyulafehérváron az érseki székesegyházban.
Kétarcú időjárással búcsúzik augusztus: miközben vasárnap a Kárpátok térségében heves zivatarokra, felhőszakadásokra és jégesőre figyelmeztetnek a meteorológusok, hétfőn az ország nyugati felében ismét a hőség kerül előtérbe.
Két katonai ejtőernyős sérült meg Marosvásárhelyen, miután a hirtelen szél eltérítette őket a kijelölt földet érési területtől. Az egyik katona egy fémcsarnok tetején lévő napelemekre érkezett, társa pedig elektromos vezetékekkel került érintkezésbe.
Szombaton felavatták Kolozsváron a Regionális Agyérbetegségi és Idegsebészeti Központot Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, Mircea Abrudean szenátusi elnök, Cseke Attila ügyvivő egészségügyi miniszter, valamint más tisztségviselők jelenlétében.
A 130 éve, augusztus 28-án született Márton Áronra, Erdély nagy püspökére emlékeznek pénteken és szombaton a szülőfaluban, Csíkszentdomokoson.
A Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem (USAMV) különleges kiállítást mutat be az érdeklődőknek.
Heidl György társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár Facebook-bejegyzésében erdélyi útjuk egyik legfontosabb tanulságaként azt emeli ki, hogy önmagában a párbeszéd kevés: annak akkor van értelme, ha konkrét eredménye is születik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!