
A begyűjtött tandíj tízszeresével büntetné az oktatási minisztérium azokat az egyetemeket, amelyek a jóváhagyott diáklétszám felett vagy engedély nélküli oktatási programokra vesznek fel hallgatókat – áll a szaktárca sürgősségi kormányrendelet-tervezetében.
2015. augusztus 26., 18:472015. augusztus 26., 18:47
2015. augusztus 26., 18:482015. augusztus 26., 18:48
A Mediafax hírügynökség beszámolója szerint Sorin Cîmpeanu oktatási miniszter a szerdai kormányülésen szerette volna jóváhagyásra bocsátani a tervezetet, erről azonban estig nem érkezett hír.
A tervezet szerint a 2015–2016-os tanévtől azok a felsőoktatási intézmények, amelyek meghaladják a beiskolázási számokat vagy nem engedélyezett oktatási programokra vesznek fel diákokat, az így begyűjtött tandíjak tízszeresének megfelelő bírságra számíthatnak, melyek az államkasszát gyarapítják majd.
A tervezet szerint az inkriminált egyetemek más szankciókra is számíthatnak: amennyiben egy tanévben nem engedélyezett oktatási programot működtetnek, a minisztérium beszünteti azt, azonban ha kiderül, hogy két vagy több évben is törvénytelenül jártak el, akár magát a felsőoktatási intézményt is bezárhatják.
Az oktatási minisztériumot tavaly december óta 7400 esetben perelték be olyan végzősök, akik nem kaphatták meg egyetemi oklevelüket, mivel kiderült, hogy az általuk elvégzett oktatási program nem volt engedélyezve. A szaktárca több mint 1,7 millió lejes kártérítést fizetett a felpereseknek, derül ki a tervezetből. „
Jelenleg 2300 másik per van folyamatban\" – mondta Sorin Cîmpeanu, aki szerint a viszszaélések miatt akár fel is függeszthetik a visszaeső egyetemek működését. A tervezet indoklásként rámutat: az oktatási tárca ellenőrzései során kiderült, hogy például a Spiru Haret Egyetem a 2005–2006-os tanévtől kezdődően folyamatosan indított engedéllyel nem rendelkező oktatási programokat, melyekre azonban nem tudott oklevelet adni. A szaktárca ezért más, engedélyezett szakokra és egyetemekre irányította át a pórul járt diákokat.
A Mediafax szerint az engedély nélküli oktatási programokat működtető egyetemek között olyan neves felsőoktatási intézmények is szerepelnek, mint a Bukaresti Tudományegyetem, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem, a temesvári Műszaki Egyetem, illetve az ország valamennyi orvosi és gyógyszerészeti egyeteme.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Hétfőtől újraindul Gyulafehérváron a június 17-én leállított közösségi közlekedés, miután a városi önkormányzat és a magánszolgáltató megállapodásra jutott.
Oláhszentgyörgy nagy múltú fürdőváros, egykori szállodái azonban vagy bezártak, vagy csak részben működnek. A helyi önkormányzat közberuházásokban látja az újjáéledés lehetőségét: korszerű gyógykezelő központot és wellnesskomplexumot hoznának létre.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.
Szeptembertől bezár és véglegesen megszűnik a kolozsvári Főtéren működő, közel 100 férőhelyes parkoló.
Megszólalt az 50 éves férfi, aki halálos balesetet okozott Brassó belvárosában.
Pénteken reggel használatba adták a nagyváradi körgyűrű legújabb felüljáróját – tudatta a beruházásért felelős Bihar megyei önkormányzat.
Évszázados hagyományból születnek új művek, amelyek a templomba nem járókat is megszólítják. Reneszánszát éli a magyar egyházzene? Mi dönti el, hogy a kortárs alkotások közül melyek válnak idővel maguk is hagyománnyá?
szóljon hozzá!