Buktatókkal teli háromszéki romastratégia

Sebastian Cucu Kovászna megyei prefektus sajtótájékoztatón számolt be arról, hogy késik a megyei stratégia kidolgozása, mert az önkormányzatok többsége még nem fogadta el a saját akciótervét, és nem alakultak meg a munkacsoportok, melyekben a roma közösség képviselői is részt kell vegyenek. Eddig hat, Kovászna megyei önkormányzat tett eleget az elvárásoknak, a prefektus az e heti találkozón arról próbálta meggyőzni a polgármestereket, hogy mindez nem felesleges bürokrácia, hanem a romaintegráció hatékony eszköze lehet.

Sebastian Cucu több problémára is rámutatott, szerinte hiányos a tájékoztatás, az információk nem jutnak el a célcsoporthoz, nincs elég egészségügyi mediátor, mert az alacsony önkormányzati bérekért mindössze hatan vállalták a munkát. A stratégia több pontja közül elsősorban az oktatásra szeretnének nagyobb hangsúlyt fektetni, hiszen minden elemi iskolából csak egy-két roma gyerek folytatja a tanulmányait. További gondot jelent, hogy a népszámláláskor a romák nagy része nem vallotta magát roma nemzetiségűnek, így sok településen nem lehet lehívni a romaintegrációs uniós pénzeket, összegezte a prefektus.

„Az országnak feltétlenül szüksége van egy koherens romastratégiára, hiszen már felnőtt egy olyan generáció, amely azt látta a szüleitől, hogy nem kell dolgozni, anélkül is meg lehet élni” – jelentette ki megkeresésünkre Tischler Ferenc. Sepsiszentgyörgy alpolgármestere szerint ha nem változtatnak a közpolitikákon, néhány év múlva komoly gondokkal szembesül az ország, hiszen már most van olyan település, ahol elharapózott az erőszak. A hatóságok ugyanis megkétszerezik a szociális segélyt, a gyerekpénzt, óvodai támogatást folyósítanak, és ezzel azt támogatják, hogy munka nélkül is meg lehet élni, mutatott rá az ellentmondásokra Tischler Ferenc.

Szerinte el kell venni a romáktól mindazt, amit jogtalanul birtokolnak, és szociális lakásrendszert kell kiépíteni, amelyért – ha szimbolikusan is, de bért kell fizetni. Meg kell emelni ugyanakkor az igényeiket, és rávenni őket, hogy megdolgozzanak a jobb körülmények megteremtéséért, szögezte le az elöljáró. Tischler Ferenc szerint ugyanakkor lazítani kellene a szociális igazgatóságok szabályzatán, és növelni kellene a hatáskörüket.

„Ismerünk egy középiskolát végzett roma fiatalembert, őt felvehetnénk az igazgatóságra, hogy jó példával járjon elöl, segítsen meggyőzni a cigány gyerekeket, hogy folytassák a tanulmányaikat. Az állás azonban csak versenyvizsgával tölthető be, melyen neki nem lennének esélyei, így most hiába végezte el a tizenkét osztályt, az utcát söpri, akárcsak a többiek” – mesélte az alpolgármester. Úgy vélte, az önkormányzatok célirányosan több pénzt kellene kapjanak a kormánytól romaintegrációra. Sepsiszentgyörgyön egyébként készül az akcióterv a célra, melyet majd pályázatoknál használnak.

Bölönben is a pályázatokban, az életszínvonal fokozatos emelésében látják a romaintegráció sikerét. Sikó Imre polgármester elmondta, kézműves-foglalkozásokat kezdeményeznek, támogatják a kosárfonó hagyományokat, szociális központot működtetnek a 90 százalékban romák által lakott Bölönpatakon. Mivel a községi tanácsban a 11 képviselő közül 5 roma nemzetiségű, közösen dolgozzák ki a terveket, és megpróbálnak minden pályázati lehetőséget felkutatni a célra.