Buktak a sípálya-tulajdonosok

---

Péntekre ugyan havazást jeleznek a meteorológusok, ám úgy tűnik a télből még optimális esetben hátralevő két hónap alatt nem pótolható már az a jövedelemkiesés, amit a hegyvidéki panzió- és sípálya-tulajdonosoknak a hóhiány miatt kellett elszenvedniük. A hómentes december hatalmas veszteségeket okozott a vendéglátó-ipari egységek és pályaüzemeltetők számára. Nemcsak Románia küszködik ezzel a gonddal, Európa-szerte kevés csapadék hullott az évszakhoz képest amúgy is szokatlan meleg hőmérséklettel rajtoló síidényben. Az Alpokban is megtapasztalt hóhiány nyomán az olaszországi pálya- és a felvonóüzemeltetők már december első felében azt követelték a kormánytól, a kialakult helyzet miatt hirdessen ki szükségállapotot, és részesítse őket anyagi kártérítésben.
A karácsony körüli fokozatos lehűlés sem hozta el a várva várt havat. A hóréteg vastagsága a pályák beüzemeléséhez semmiképp nem bizonyult elégségesnek, s még a műhó-előállításhoz sem mindenhol volt elég alacsony a hőmérséklet.

Eltűnőben a hó?
A hagyományosan romániai síparadicsomnak számító Prahova völgyében és Brassópojánán is várat magára a havazás. A múlt héten lehullott hómennyiség még arra sem volt elegendő, hogy a hóágyúk beüzemelésével valamennyi sípályán sízhető felületet alakítsanak ki. Így a legutóbbi hóállásjelentések szerint a pályák alig felén lehet csúszkálni, s ezeken is csupán akkor, ha napközben a hőmérséklet nem emelkedik sokkal a nulla Celsius-fok fölé. A műhó előállításához ugyanis fagypont alatti hőmérséklet szükséges.
A jövőre nézve sem túl szívderítők az előrejelzések: a párizsi székhelyű Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legutóbbi jelentéséből az derül ki, hogy a globális felmelegedés több, főként 2000 méternél alacsonyabban fekvő hagyományos sítelepek végét jelentheti. Éppen ezért az OECD szakértői aggodalmuknak adtak hangot, mivel szerintük a klímaváltozás a télisportokra szakosodott hegyvidéki régiók gazdaságának összeomlását eredményezheti. A jelentéstevők által megkeresett meteorológusok közölték: 1300 éve nem volt ilyen meleg tél az Alpokban. A síparadicsomok végét jelentheti az a tény is, hogy a svájci bankok már ettől az idénytől nem nyújtanak hiteleket az 1500 méternél alacsonyabban fekvő sítelepek tulajdonosainak. Néhány kisebb sítelepet máris bezártak, s nagyon sokan kénytelenek lesznek fejlesztéseikhez más jövedelmi forrás után nézni.
Az OECD szakértői összesen 666 alpesi sízésre alkalmas lejtőt vizsgáltak meg, és arra a következtetésre jutottak, hogy 2020–2025-re a téli átlaghőmérséklet egy fokkal emelkedik, s így már csupán 500 síelésre használható lejtő marad. A felmelegedés várhatóan tovább folytatódik, 2050-re már két fokkal lesz melegebb, és csak 400 pálya marad, majd, amikorra négy fokkal nő az átlaghőmérséklet, csupán 200 sípályát lehet működtetni.

Csipike, a túlélő pálya
Jelenleg a Székelyföldön egyetlen pálya áll a sízők rendelkezésére: egyheti hóágyúzás után a hét közepén indították el a hargitafürdői, főként gyermekeknek és kezdőknek ajánlott, Csipike-pálya felvonóját. Ám mindhiába hóágyúzzák, a felmelegedések és a vékony alap miatt a pálya helyenként jeges, máshol csomók, kavicsok kerekednek a hó fölé, míg a felvonó alatt kitaposott rész néhány helyen megkarcolhatja az óvatlan sízők lécét. A pálya és a felvonó üzemeltetői nem túlságosan derűlátóak: úgy ítélik meg, előfordulhat, hogy a szilveszterezni érkezők még jobban lesízik a havat, és meglehet, a hétvégére már a Csipike sem lesz alkalmas a csúszásra. A Madarasi Hargitán sincs sízéshez elegendő hó, így a székelyudvarhelyi és csíkszeredai sízők is már csak a januári havazásban reménykednek. A 10–12 centiméteres hó, ami az elmúlt napokban hullott, fél óra alatt sártengerré olvadna a lécek alatt, ezért elmaradtak a gyerekek decemberi vakációja idejére szervezett oktatótáborok is. A Madarasi Hargitán a Kelemen-havas északi oldalán tavalyról maradt hó kínál esetleg sízési lehetőséget.

Visszaesett a foglalások száma
A menedékházak, panziók forgalma megsínyli a hó hiányát, Hargitafürdőn egy-két szállóvendég van, az Úz Bence panzió munkatársa szerint ők még jól állnak, mert náluk négy vendég is van. A Madarasi Menedékházban, amit egy éve újítottak fel, egyetlen szállásfoglalás sem volt még ebben az idényben, és az újonnan nyílt két másik panzió, a Súgó és a 24 gramm sem áll jobban. Szilveszterre azonban már egyik Hargitán sincs szabad szoba. Gál Tibor, egy internetes szállásközvetítő iroda vezetője szerint felére esett viszsza a magyarországi foglalások száma, de ezt a kiesést pótolta a romániai kereslet. Az igények is változnak: a magyar turisták az egyszerűbb és olcsóbb szállásokat keresik, a minőségi igénynyel és ehhez megfelelő pénztárcával is rendelkező helyfoglalók már 95 százalékban a hazaiak közül kerülnek ki. A homoródfürdői Lobogó panzió forgalmát nem befolyásolta a hó hiánya, mert a szállóvendégeik zöme nem sízni jön. A panzió sípályáján a hétvégén indítják a hóágyút, eddig ugyanis nem volt elég hideg a mesterséges hóhoz.

Csak a szilveszter segít
Gyergyó-vidéken a szállodákat, faluturizmusláncokat, valamint a sípályát működtetők némelyike január–februárra számol hiánnyal, más helyeken már most visszamondták külföldi turisták a foglalást a hó hiánya miatt. Akad olyan sípályagondnok is, aki ebben az idényben már el sem indítja a felvonót.
„A szilveszteri programunk került veszélybe a hóhiány miatt” – magyarázza Huszár Imre, a gyergyószentmiklósi Rubin szálloda tulajdonosa. Õk lovas-szános disznóvágást kínálnak szilveszteri szórakozásnak az itt kikapcsolódást keresőknek. „Ha nem lesz hó, megpróbálunk más programot szervezni” – jelentette ki Huszár, aki arra is kitért, hogy a kényszerű programváltoztatás jövőre fog lyukat okozni a bevételi listán. „Egy francia csoportom mondta vissza foglalást a hóhiány miatt” – panaszkodik Pap Emma, a gyergyószárhegyi faluturizmus-hálózat szervezője is.
Marosfőn ebben az idényben nem lesz már felvonó
„Romba dönt a hóhiány, tavalyelőtt már Mikuláskor üzemelt a felvonó” – panaszolja Sándor István, a marosfői sípálya működtetője, aki azt is kifejti, hogy legalább 40 centiméteres hóvastagság kellene ahhoz, hogy akadálymentessé tehessék a pályát, és biztonságos körülményeket biztosíthassanak a sízőknek. A vállalkozó azt is elmondta, hogy a két évvel ezelőtti nyolcezer lejes beruházásának még fele sem térült meg a múlt évi közepesen jónak mondható idényben. „Ebben a sízőidényben be sem indítom a felvonót, mert csak hiányt termelnék” – számítgat Sándor István, aki a decemberi kiesést túlságosan hosszúnak találja. Bodó Géza, a Bucsin-tetőn lévő sífelvonó működtetője is egyre idegesebben számlálja a hótalan napokat. A nyáron felépített, korszerű pálya jelentős befektetést igényelt, aminek megtérülését az idei síszezontól reméli. Ám az egyre sokasodó hó nélküli napok csak a hiányt növelik.

Biharfüreden még csak
szánkózásra alkalmas a hóréteg
Főként a szilveszteri mulatságoknak köszönhetően, jelen pillanatban Biharfüred szállodáiban és panzióiban is minden hely foglalt, a vendégek csütörtöktől folyamatosan érkeznek. Ezt a Nagyváradtól 70 kilométerre található, 1102 méterrel a tengerszint magassága feletti síparadicsomot is zömmel belföldiek keresik fel, hó van, szánkózni lehet, ám síelésre még nem alkalmas a pálya, így a felvonót sem indították be. A turisták és a házigazdák még reménykednek a vastagabb hóréteg kialakulásában, hiszen a vidéken gyakran hull nagy mennyiségű hó rövid idő alatt.

A Vertop-hágó sípályáit már beüzemelték
Annak ellenére, hogy hónak nyoma sincs, a Dragán-völgyben és a Jád menti panziókban is minden hely foglalt, ezt a térséget a magyarországiak is kedvelik, ők már a nyári hónapokban lefoglalták a szállásokat, és ünnepi vacsorát is rendeltek.
Az Aranyos völgyében a Vertop-hágón már a karácsony is fehér volt, a sífelvonó is működött annak ellenére, hogy a vékony hóréteg alatt itt-ott kibújtak a fagyos göröngyök. Az elkövetkező néhány hétre a sípálya közelében levő szállodákban, panziókban minden hely foglalt, ám távolabb a sípályától, Lepus (Arieºeni) környékén a panziókban és kulcsos házakban még akár szilveszterre is lehet helyet találni. A Bihar és Fehér megye határán lévő sípálya 3,8 hektár területet borít be, teljes hosszában ki van világítva. Működtetői azt ígérik, szilveszter éjszakáján ingyen lehet majd használni a felvonót.

A síelni vágyók sok esetben választják az Alpokat
A romániai csapadékhiánynak az utaztató turisztikai cégek sem vették különösebben hasznát. Hajdú Zoltán, az Euro Best Travel igazgatója szerint, aki sízni akart, az általában az Alpokat választotta. Gyakori azonban az is, hogy a sízni vágyók nem utazási irodák közvetítésével mennek külföldre. A környékbeli, szegényesebb felszereltségű sípályákkal, bizonytalan hóviszonyokkal elégedetlen székelyudvarhelyiek évek óta Ausztriába vagy Észak-Olaszországba járnak. A szállás költsége azonos vagy valamivel alacsonyabb a romániainál, a szolgáltatások szintje azonban jóval magasabb. „Az apartmanokban tűzhely, mikrohullámú sütő, televízió van, és a helyben vásárolt élelem talán még olcsóbb is, mint itthon” – mesél a körülményekről Kovács Dénes, aki többször volt már egyhetes nyugat-európai sítúrán. „Akkor is működnek a hóágyúk, ha egy métert meghaladó hó van, és reggelre a hótaposók asztal simaságú pályákat készítenek. Az egyetlen többletköltség az utazásból adódik, azonban a minőségi körülményeknek köszönhetően így is megéri akár ezer kilométert is utazni”– tette hozzá. n krónika