
Lenyúlják? Kolozsvár polgármestere attól tart, hogy átpolitizálódik az uniós források elosztása
Fotó: Orbán Orsolya
Új modellt javasol az Európai Bizottság 2027 után az uniós alapok elosztására, amely a tervezett központosítás révén azzal a kockázattal jár, hogy blokkolja a helyi beruházásokat és átpolitizálja a pénzek elosztását – figyelmeztetett Emil Boc, Kolozsvár polgármestere.
2025. június 11., 17:232025. június 11., 17:23
Az egyik legnépszerűbb román politikus a Ziua Live című beszélgetőműsorban kifejtette: az új rendszer a források központosított elosztását szorgalmazza, amely hátrányosan érintené a régiókat és a városokat, így Kolozsvárt is.
Emil Boc a műsorban emlékeztetett, hogy múlt héten részt vett a legfontosabb uniós városok vezetőit tömörítő Eurocities hálózat bragai plenáris ülésén (mely tavalyi kiadásának éppen a kincses város adott otthont). Az elöljáró szerint az egyik aktuális vitatéma az EU kohéziós politikája volt, amelynek a 2027–2034-es időszakra vonatkozó pénzügyi kereteit legkésőbb októberig be kell mutatnia az Európai Bizottságnak.
„A Bizottság elképzelése, hogy jelentősen központosítsák az európai alapok felhasználási módját egyetlen alap létrehozásával az egyes országok számára. Mindazt, ami most a kohéziós, mezőgazdasági és egyéb alapokat jelenti, centralizált dimenzióba helyeznék. Ha ez megtörténik, akkor fennáll a veszélye, hogy 2027–2034-re nem lesz lehetőségünk ágazati operatív programokat lebonyolítani, mint ahogyan most történik itt, az északnyugati régióban, Kolozsváron.
– idézte az Actualdecluj.ro portál Emil Bocot. Szerinte a központosítás kockázata veszélyeztetheti az európai alapok felhasználását, a helyi érdekeknek megfelelő kiaknázását a 2027–2034 közötti időszakban. A nemzeti liberális párti (PNL) politikus szerint az európai polgármesterek úgy gondolják: meg kell tartani, ami jól működött, ha pedig reformok szükségesek, azokat helyben várják el, ahol a pénzeket felhasználják, ne a központi kormányzás teljesítményétől tegyék függővé.
Mint ismeretes, Boc régóta a decentralizáció híve, hiszen a múltban hosszú éveken keresztül küszködött a más politikai színezetű (szociáldemokrata) bukaresti kormányzással, amely nem támogatta nagyszabású városfejlesztő terveit. Szélmalomharcában nem volt egyedül: a központosított pénzosztás elleni küzdelemben például
együttműködési megállapodást kötöttek az uniós források hatékony lehívása és a gazdasági fejlődés előmozdítása érdekében.
Boc akkor úgy fogalmazott: a szövetségnek nincs köze semmiféle tervhez, amely területi szeparatizmust céloz vagy megkérdőjelezi a román állam egységes voltát. A Nyugati Szövetség alappillére a szubszidiaritásnak az Európai Unióról szóló szerződésben foglalt elve, miszerint a döntéseket az állampolgárokhoz a lehető legközelebb eső közhatóság szintjén kell meghozni. A felbuzdulás azonban hamar kifulladt, ugyanis a 2020-as helyhatósági választások után a négy aláíró polgármester közül csak Boc maradt tisztségében, a kezdeményezés pedig eleve „kampányízű” volt.
Hiába a drasztikusabb fellépés, az állatok kilövése vagy elaltatása, továbbra sem tűntek el a nagyvadak Brassó utcáiról.
Hatalmas szabadtéri konyhává vált vasárnap Nagyszalonta főtere, ahol rekordkísérletként 5100 liter gulyást főztek bölényhúsból a hajdúváros alapításának 420. évfordulója tiszteletére.
Már a végéhez közelednek a munkálatok az észak-erdélyi autópálya Magyarnádas és Magyarzsombor közötti szakaszán.
Kevesen tudják, hogy Kós Károly készítette a Kolozsvár melletti „magyar sziget”, Györgyfalva kultúrotthonának eredeti terveit, ám az épület már átadásakor is alig tükrözte elképzeléseit.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.
Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.
Hamarosan elkészül az észak-erdélyi autópálya egyik Szilágy megyei, Magyarzsombor és Vaskapu közötti szakasza.
Kilőttek egy medvét Brassó területén – közölte pénteken a város önkormányzata.
Balesetet szenvedett a hadsereg három Piranha 5 típusú páncélozott szállítójárműve csütörtök este.
Romániában a barnamedve-állomány kérdése az elmúlt évtizedben súlyos társadalmi és közbiztonsági konfliktussá vált. A növekvő számú medvetámadás, az emberi áldozatok, valamint a politikai és szakmai szereplők közötti vita élesé teszi a helyzetet.
szóljon hozzá!