
Hasznos kikapcsolódás is kell. A megterhelést a tananyag, a nem használható tudás jelenti
Fotó: Pixabay.com
A hetedikes diákok szülei azzal szembesültek az idei tanévkezdés után, hogy gyermekeiknek heti két órával többet kell az iskolában ülniük, mint a korábbi évfolyamnak, így a magyar tagozatosoknak hetente akár 38 órát is a padban kell tölteniük. Emiatt a szülők a közigazgatási bíróságon támadnák meg az új kerettantervet. Szakemberek egyetértenek abban, hogy túlterheltek a diákok, ám nem feltétlenül az óraszám csökkentése a legjobb megoldás.
2019. szeptember 24., 11:592019. szeptember 24., 11:59
2019. szeptember 24., 12:462019. szeptember 24., 12:46
Felháborítja a szülőket a jelenlegi hetedik osztályosok kerettanterve: azt fontolgatják, hogy a közigazgatási bíróságon kérik annak visszavonását. A jelenlegi hetedik osztály az az évfolyam, amelyben bevezetik az új kerettantervet. Az érintettek pedig idén azzal szembesültek, hogy a tanügyi menetrendben heti két órával több szerepel, mint a tavalyi tantervben: a román tagozaton heti 31–33 órában oktatnak, míg a magyar tagozatosoknak ennél öttel több órán kell részt venniük, hiszen hozzáadódik még heti négy magyar nyelv és irodalom óra, illetve a kisebbségi történelem. A „túlórázás” láttán létrejött a Facebook közösségi hálón „A szülők változást kérnek” elnevezésű oldal, ahol a román szülők úgy fogalmaznak:
Mellékelték egy hetedikes diák órarendjét, amelyből kiderül, hogy a román diákok naponta 14-15 óráig ülnek az iskolában. „Ha ezt kiegészítjük még napi két óra otthoni tanulással, akkor kiderül, hogy a 13 éves gyerekek átlagosan napi 8 órát töltenek tanulással” – figyelmeztettek a szülők. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a munkatörvénykönyv 112-es cikkelye kimondja: a 18 évnél fiatalabbak legtöbb napi 6 órát dolgozhatnak. Ugyanakkor
– ebbe beletartozik a házi feladat elvégzése, az otthoni tanulás és az esetleges különórára járás is. Erre hivatkozva a szülők azt fontolgatják, hogy a közigazgatási bíróságon támadják meg a kerettantervet, amely legkevesebb heti 31-33 órát ír elő a hetedikeseknek.
Egyértelműen zsúfoltnak, megterhelőnek tartja a hetedikesek tantervét Szilágyi Andrea. A speciális nevelést és gondozást igénylő gyermekek felmérésével és segítésével foglalkozó Kovászna megyei központ munkatársa lapunknak elmondta, a serdülőkort a gyors testi, szociális és érzelmi változások jellemzik, ezért a gyerek- és a felnőttkor közötti átmenet időszakában kellene a legkevésbé leterhelni a diákokat, ám mégis ennek az ellenkezője történik. Ebből a megközelítésből nézve még a nyolcadikosok országos képességfelmérő vizsgája is rosszul időzített. De a magyar tagozaton már hetedik osztályban délután háromig, sőt négyig tartózkodnak az iskolában a gyerekek: ott kell lenniük, figyelniük kell, és azután még otthon is várja őket a házi feladat, a tanulás, ez pedig egyértelműen túlságosan megterheli őket – mondta Szilágyi Andrea. Kiemelte, hogy ebben a korban a fiatalok igazán fogékonyak a társadalmi problémákra, ezért korábban a szakember szerette volna önkéntes tevékenységekbe bevonni őket, de erre egyszerűen nincs már fizikai idő. „Azt ígérték könnyítenek a tananyagon, egyszerűsítik a kerettantervet, ám mégsem ez történt” – szögezte le Szilágyi Andrea.
Jogos a szülők felháborodása, hiszen egy felnőtt is napi nyolc órát dolgozik, a jelenlegi tanterv megterhelő a diákok számára – állapította meg megkeresésünkre Ferencz S. Alpár is. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) ügyvezető elnöke ugyanakkor úgy véli, valós tehermentesítésre lenne szükség, ami nem feltétlenül az órák számának csökkentését jelenti. A reform, a 2017-ben kidolgozott kerettantervekkel, ebben a formában megbukott, de nem azért, mert heti 34–36 órát tölt a gyerek az iskolában, hanem azért, mert ott nem olyan tevékenységet végez, ami az igényeit figyelembe veszi – szögezte le az ügyvezető elnök. Rámutatott, nagy volt az elvárás, azonban a reform nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.
– jelentette ki a pedagógusszövetség képviselője.
Ferencz S. Alpár szerint ha a gyerek az iskolában olyan tevékenységet végez, ami nem vonja el az energiáit, hanem lehetőséget ad arra, hogy jól érezze magát, ha iskola után nem kell magánórákra rohangálnia, órákon keresztül házi feladatokat végeznie, akkor nem jelentene problémát a heti óraszám.
– fejtette ki Ferencz S. Alpár. A szakember ezért nem tartja jó megközelítésnek, hogy a szülők az óraszám csökkentését követelik, mert a pedagógus-szakszervezetek ezt nem támogatnák, így az álláspontok nem közelednek. Amíg a tananyag mennyisége nem változik, csak az óraszámcsökkentéssel próbálunk tehermentesíteni, a reform kudarcra van ítélve – közölte az RMPSZ ügyvezető elnöke. Szerinte a nagy áttörés akkor valósul meg, ha a vizsga miatt nem lesz akkora tétje a matematikának, és élményszinten lehet tanítani, a román nyelvet pedig felhasználói szinten sajátíthatják el a magyar diákok, és nem a vizsgára készülve.
Perrel fenyegetőzik Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere, miután olyan információk láttak napvilágot, hogy jogosulatlanul vett igénybe rendőri kíséretet.
„Ha elcsúszunk öt percet, az egész napunk rossz” – mondja Kovács Katalin, miközben a konyhán aznap 3600 gombóc készül.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
szóljon hozzá!