
Hasznos kikapcsolódás is kell. A megterhelést a tananyag, a nem használható tudás jelenti
Fotó: Pixabay.com
A hetedikes diákok szülei azzal szembesültek az idei tanévkezdés után, hogy gyermekeiknek heti két órával többet kell az iskolában ülniük, mint a korábbi évfolyamnak, így a magyar tagozatosoknak hetente akár 38 órát is a padban kell tölteniük. Emiatt a szülők a közigazgatási bíróságon támadnák meg az új kerettantervet. Szakemberek egyetértenek abban, hogy túlterheltek a diákok, ám nem feltétlenül az óraszám csökkentése a legjobb megoldás.
2019. szeptember 24., 11:592019. szeptember 24., 11:59
2019. szeptember 24., 12:462019. szeptember 24., 12:46
Felháborítja a szülőket a jelenlegi hetedik osztályosok kerettanterve: azt fontolgatják, hogy a közigazgatási bíróságon kérik annak visszavonását. A jelenlegi hetedik osztály az az évfolyam, amelyben bevezetik az új kerettantervet. Az érintettek pedig idén azzal szembesültek, hogy a tanügyi menetrendben heti két órával több szerepel, mint a tavalyi tantervben: a román tagozaton heti 31–33 órában oktatnak, míg a magyar tagozatosoknak ennél öttel több órán kell részt venniük, hiszen hozzáadódik még heti négy magyar nyelv és irodalom óra, illetve a kisebbségi történelem. A „túlórázás” láttán létrejött a Facebook közösségi hálón „A szülők változást kérnek” elnevezésű oldal, ahol a román szülők úgy fogalmaznak:
Mellékelték egy hetedikes diák órarendjét, amelyből kiderül, hogy a román diákok naponta 14-15 óráig ülnek az iskolában. „Ha ezt kiegészítjük még napi két óra otthoni tanulással, akkor kiderül, hogy a 13 éves gyerekek átlagosan napi 8 órát töltenek tanulással” – figyelmeztettek a szülők. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a munkatörvénykönyv 112-es cikkelye kimondja: a 18 évnél fiatalabbak legtöbb napi 6 órát dolgozhatnak. Ugyanakkor
– ebbe beletartozik a házi feladat elvégzése, az otthoni tanulás és az esetleges különórára járás is. Erre hivatkozva a szülők azt fontolgatják, hogy a közigazgatási bíróságon támadják meg a kerettantervet, amely legkevesebb heti 31-33 órát ír elő a hetedikeseknek.
Egyértelműen zsúfoltnak, megterhelőnek tartja a hetedikesek tantervét Szilágyi Andrea. A speciális nevelést és gondozást igénylő gyermekek felmérésével és segítésével foglalkozó Kovászna megyei központ munkatársa lapunknak elmondta, a serdülőkort a gyors testi, szociális és érzelmi változások jellemzik, ezért a gyerek- és a felnőttkor közötti átmenet időszakában kellene a legkevésbé leterhelni a diákokat, ám mégis ennek az ellenkezője történik. Ebből a megközelítésből nézve még a nyolcadikosok országos képességfelmérő vizsgája is rosszul időzített. De a magyar tagozaton már hetedik osztályban délután háromig, sőt négyig tartózkodnak az iskolában a gyerekek: ott kell lenniük, figyelniük kell, és azután még otthon is várja őket a házi feladat, a tanulás, ez pedig egyértelműen túlságosan megterheli őket – mondta Szilágyi Andrea. Kiemelte, hogy ebben a korban a fiatalok igazán fogékonyak a társadalmi problémákra, ezért korábban a szakember szerette volna önkéntes tevékenységekbe bevonni őket, de erre egyszerűen nincs már fizikai idő. „Azt ígérték könnyítenek a tananyagon, egyszerűsítik a kerettantervet, ám mégsem ez történt” – szögezte le Szilágyi Andrea.
Jogos a szülők felháborodása, hiszen egy felnőtt is napi nyolc órát dolgozik, a jelenlegi tanterv megterhelő a diákok számára – állapította meg megkeresésünkre Ferencz S. Alpár is. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) ügyvezető elnöke ugyanakkor úgy véli, valós tehermentesítésre lenne szükség, ami nem feltétlenül az órák számának csökkentését jelenti. A reform, a 2017-ben kidolgozott kerettantervekkel, ebben a formában megbukott, de nem azért, mert heti 34–36 órát tölt a gyerek az iskolában, hanem azért, mert ott nem olyan tevékenységet végez, ami az igényeit figyelembe veszi – szögezte le az ügyvezető elnök. Rámutatott, nagy volt az elvárás, azonban a reform nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.
– jelentette ki a pedagógusszövetség képviselője.
Ferencz S. Alpár szerint ha a gyerek az iskolában olyan tevékenységet végez, ami nem vonja el az energiáit, hanem lehetőséget ad arra, hogy jól érezze magát, ha iskola után nem kell magánórákra rohangálnia, órákon keresztül házi feladatokat végeznie, akkor nem jelentene problémát a heti óraszám.
– fejtette ki Ferencz S. Alpár. A szakember ezért nem tartja jó megközelítésnek, hogy a szülők az óraszám csökkentését követelik, mert a pedagógus-szakszervezetek ezt nem támogatnák, így az álláspontok nem közelednek. Amíg a tananyag mennyisége nem változik, csak az óraszámcsökkentéssel próbálunk tehermentesíteni, a reform kudarcra van ítélve – közölte az RMPSZ ügyvezető elnöke. Szerinte a nagy áttörés akkor valósul meg, ha a vizsga miatt nem lesz akkora tétje a matematikának, és élményszinten lehet tanítani, a román nyelvet pedig felhasználói szinten sajátíthatják el a magyar diákok, és nem a vizsgára készülve.
Hogyan garantálható a gyógyszerek biztonsága, mennyire helytállóak az antibiotikumokról és homeopátiáról szóló tévhitek, és mi táplálja a gyógyszeriparral szembeni bizalmatlanságot? Casian Tiborral, az Európai Gyógyszerkönyv szakértőjével beszélgettünk.
Gulyás Adrienn hadtörténész és Ugron Zsolna író részvételével tartják meg a Háromszéki Honleányképzőt március 12-én és 13-án Sepsiszentgyörgyön, ahol előadások és műhelyfoglalkozások keretében mutatják be a reformkort a középiskolásoknak és érdeklődőknek.
Országszerte több mint egy tucat, az összeomlás szélére sodródott műemléken dolgoznak idén a Műemlékmentő Szolgálat önkéntesei. Kastélyok, erődtemplomok, kúriák, középületek és egykori közfürdők sürgősségi megóvása szerepel a programban.
Hargita megyében is elkezdődnek a tényleges autópálya-építési előkészületek.
Amikor a levélszavazásos rendszer szabályait megalkotta, a magyar állam megfelelő garanciákat épített be az eljárásba, és ezek működnek a gyakorlatban – szögezte le a Krónika kérdésére Kolozsváron Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke.
Vádat emelt a Temes megyei törvényszéki ügyészség a januárban elkövetett csenei gyermekgyilkosság három, szintén kiskorú elkövetője közül kettő ellen – közölte szerdán az ügyészség.
Felbátorították Közép-Európa egyik legnagyobb sípályakomplexumának képviselői a Bihar Megyei Tanács elnökét, miután közösen megvizsgálták Biharfüred és Vârtop adottságait, síparadicsommá alakításuknak potenciális fejlesztési lehetőségeit.
Súlyos közúti balesetben vesztette életét egy 18 éves, vezetői engedéllyel nem rendelkező fiatalember a Brassó megyei Viktóriavárosban. A nagy sebességgel egy fának csapódó jármű további két kiskorú utasát súlyos sérülésekkel szállították kórházba.
Történelmi pillanat Kézdivásárhelyen: idén, március 15-én dr. Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke mond ünnepi beszédet – jelentette be kedden a Facebook-oldalán Bokor Tibor, a székelyföldi város polgármestere.
2016 óta több mint 900 külhoni magyar óvoda és bölcsőde épült vagy újult meg a magyar kormány támogatásával, ebből több mint 500 Erdélyben. Összeállításunkban néhány konkrét megvalósítás révén mutatjuk be a támogatás jelentőségét.
szóljon hozzá!