A kiszsolnai templom Giotto-freskómásolatot rejtő szentélye és tornya
Fotó: Teleki László Alapítvány, Mudrák Attila
Az országos befektetési alap, illetve az országos helyreállítási terv (PNRR) révén „éledhet újjá” a Giotto-freskómásolatot rejtő kiszsolnai evangélikus templom. A helyreállításon kívül a műemlék népszerűsítésére is jut pénz.
2022. június 19., 14:212022. június 19., 14:21
A tervek szerint az országos befektetési alap támogatásával valósulhat meg a kiszsolnai evangélikus templom megmentése, melyben pár éve értékes Giotto-freskómásolatot fedeztek fel. Jelenleg az ehhez szükséges dokumentáció készül – tért ki a Beszterce melletti értékes műemlék helyzetére Csók Zsolt régész.
Emlékeztetett, hogy ezt a szász evangélikus egyház átengedte a Beszterce-Naszód megyei önkormányzatnak, mely a megyei múzeum gondjaira bízta.
A Besztercétől nyolc kilométerre található egykori szász település evangélikus temploma megkülönböztetett jelentőségű műemlék. Azzal írta be magát a művészettörténet-könyvekbe, hogy szentélyében 2016-ban magyar örökségvédők Giotto di Bondone (1267–1337; firenzei festő, szobrász és építész, a korai reneszánsz, a trecento művészetének első jelentős alakja) egy elpusztult mozaikjának hű freskómásolatát találták meg. A római Szent Péter-székesegyház számára készített Navicella-mozaik hű másolata azért különleges értékű, mert az eredeti a 17. században megsemmisült. A Giotto-mű elkészülte utáni száz évből eddig csak három másolatot ismertek: Firenzéből, a közeli Pistoiából és Strasbourgból.
– jelentette ki a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét zárónapján tartott könyvbemutatón Csók Zsolt, aki szerint az országos befektetési alapnál kérik az újratervezést, rekonverziót.
A templom szentélyében talált freskó
Fotó: Timponline.ro
Rámutatott, ha sikerül megmenteni, funkcionális állapotba hozni, a mikrorégió számára is mentőövként szolgálhat, a turizmus mellett a borászatot is fellendítheti. Külön hangsúlyozta, hogy a besztercei műemlék az RMDSZ és Kelemen Hunor kormányfőhelyettes közbenjárására menekülhet meg.
A kiszsolnai evangélikus templom az országos helyreállítási programba (PNRR) is bekerült, az erődtemplomok útja keretében kap támogatást a harinai evangélikus templommal együtt, mely Erdély egyik legértékesebb román stílusú temploma.
A korábban az összeomlás szélén álló kiszsolnai templomnak és a freskómásolatnak, magyar állami támogatással, 2016-ban kezdődött el a mentése, a Rómer Fóris-terv keretében nyújtott támogatás révén. Az 1970-es évek óta romosodik, pusztulására már többször is felhívták a figyelmet a szakemberek.
Az épület hanyatlása összefügg a térség demográfiai összetételének változásával.
A Beszterce melletti faluban helytörténeti adatok szerint 1941-ben 367 szász volt, a lakosság 62 százalékát tették ki. 1944-ben, a német csapatok visszavonulásakor a nösnerlandi (Beszterce vidékének német megnevezése) szász lakosok többsége Ausztriába és Németországba menekült. Kiszsolnán 1953-ban még 66 evangélikus volt, de az elmúlt évtizedekben a szászok száma folyamatosan csökkent, ma Besztercén és térségében sem számottevő. A jelenlegi templom a 15. század első felében kőből épült, egyhajós, torony nélküli gótikus épület, mely román kori stíluselemeket is tartalmaz. Az értékes freskómásolat mellett másik érdekessége, hogy oszlopfőit egy-egy kőből kifaragott emberfej zárja.
Az Iskola Alapítvány kiadója által megjelentetett Középkori művészet a Szamos mentén című kiadvány bemutatóján egyébként Kollár Tibor szerkesztő emlékeztetett, hogy a kiszsolnai templom szentélyénél a magyar szakemberek közbenjárására történt sürgősségi beavatkozás, melyet fele-fele arányban finanszírozott a magyar kormány és a Beszterce-Naszód megyei önkormányzat.
A Kárpát-medence épített örökségéről számos kiadványt megjelentető szerkesztő úgy fogalmazott, hogy „a restaurálás csak most kezdődik”.
Az áthidaló fogalom arra utal, hogy ez az értékes épület mindenkié, azoké is, akiké volt, és azoké is, akik most élnek az adott területen. Kollár Tibor szerint arról is sikerült meggyőzni a döntéshozókat, hogy a kiszsolnai templomnak diplomáciai és tudománytörténeti jelentősége is van.
Kollár Tibor szerkesztő és Csók Zsolt régész a kolozsvári könyvbemutatón
Fotó: Facebook/Kolozsvári Ünnepi Könyvhét
Rámutatott, a Mezőségen, főleg Beszterce-Naszód megyében sok hasonló helyzetben lévő műemlék van. Többek között ilyen az aranyosmórici (Moruț) evangélikus templom, ahol már csak egyetlen idős szász házaspár van, és az ásatások során láthatták, hogyan él együtt a nagyon kicsi szász és református közösség: egyik héten a közeli Szentmáté református lelkésze, másikon a segesvári evangélikus lelkész hirdeti az igét a párlelkes protestáns gyülekezeteknek.
Rámutatott, a Teleki Alapítvány számos ilyen dél-erdélyi templomot mentett meg, mert ezek „őrtornyokként” működhetnek, akár a gyülekezet feléledését is hozhatják, de próbálnak közeli, működő gyülekezeteket is kapcsolni hozzájuk. „Már az is sokat jelent, ha 20–30 évre kitolhatjuk a pusztulást” – hangsúlyozta a szerkesztő, aki neves szakembereket kért fel az egyes helyszínek bemutatására, és a gazdag képanyag részleteiben is bemutatja az értékes műemlékeket.
Hiába a precedensértékű román–magyar összefogás: évek óta nehezíti a kiszsolnai evangélikus templom megmentését a bonyolult romániai közbeszerzési procedúra.
A Giotto-freskómásolat és az egyedi kőfaragványok restaurálása következik a Beszterce–Naszód megyei Kiszsolnán, miután sikerült befejezni a tartószerkezeti munkálatokat – számolt be a Teleki László Alapítvány.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A gyermekkori magas vérnyomás világszerte riasztó ütemben terjed: az ezredfordulóhoz képest mára közel kétszer annyi fiatal él hipertóniával, ami már több mint 114 millió gyermeket érint.
Erdélyi magyar akadémikusok arcképcsarnoka címmel nyílik kiállítás a Kolozsvári Művészeti Múzeumnak otthont adó Bánffy-palotában a magyar tudomány napja alkalmából.
Az Edutus Egyetem – a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának támogatásával – meghirdeti a Répás Zsuzsanna Ösztöndíj Programot.
Első fokon kimondta a bíróság 19 műemlék államosítását Herkulesfürdőn, ám a döntés még nem jogerős. A polgármester és a civilek szerint hosszú jogi út áll előttük, és a végső ítélet dönti el, új korszak kezdődhet-e a Krassó-Szörény megyei fürdővárosban.
Emil Boc, Kolozsvár polgármestere 412 napot hiányzott az általa vezetett intézményből a 2020 októbere és 2025 júniusa közötti 1180 munkanapból – világított rá egy oknyomozó portál számítása.
Átadták szerdán a csíkszeredai megyei sürgősségi kórház felújított járóbeteg-rendelőintézetét, az egészségügyi intézmény új szakrendelőkkel és korszerű felszereléssel is bővült – közölte a Hargita megyei önkormányzat.
A tűzoltók beavatkozására volt szükség a karánsebesi városi kórháznál, miután kedden késő este a műszaki helyiségben kigyulladt egy elektromos kapcsolótábla.
Szerdára virradóra megérkezett a tél Hargita megyébe: Csíkszeredából is látványos havas fotókat posztoltak a közösségi médiában az ott élők, Hargitafürdőn pedig még vastagabb hóréteg képződött.
Megújult a református templom és parókia épülete a Fehér megyei Verespatakon. Ladányi Péter Sándor lelkipásztor a Krónikának elmondta, a turistaforgalom lehet a kapaszkodó, amely hosszú távon életben tarthatja a szórványban működő egyházközséget.
Miután összeomlott Brassó mellett annak az épületnek a fala, amelyen egy Salamon királyt ábrázoló falfestmény volt látható, a város vezetése bejelentette: a tulajdonos a „hely szellemét” megőrző új létesítményt tervez a helyszínen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!