A kiszsolnai templom Giotto-freskómásolatot rejtő szentélye és tornya
Fotó: Teleki László Alapítvány, Mudrák Attila
Az országos befektetési alap, illetve az országos helyreállítási terv (PNRR) révén „éledhet újjá” a Giotto-freskómásolatot rejtő kiszsolnai evangélikus templom. A helyreállításon kívül a műemlék népszerűsítésére is jut pénz.
2022. június 19., 14:212022. június 19., 14:21
A tervek szerint az országos befektetési alap támogatásával valósulhat meg a kiszsolnai evangélikus templom megmentése, melyben pár éve értékes Giotto-freskómásolatot fedeztek fel. Jelenleg az ehhez szükséges dokumentáció készül – tért ki a Beszterce melletti értékes műemlék helyzetére Csók Zsolt régész.
Emlékeztetett, hogy ezt a szász evangélikus egyház átengedte a Beszterce-Naszód megyei önkormányzatnak, mely a megyei múzeum gondjaira bízta.
A Besztercétől nyolc kilométerre található egykori szász település evangélikus temploma megkülönböztetett jelentőségű műemlék. Azzal írta be magát a művészettörténet-könyvekbe, hogy szentélyében 2016-ban magyar örökségvédők Giotto di Bondone (1267–1337; firenzei festő, szobrász és építész, a korai reneszánsz, a trecento művészetének első jelentős alakja) egy elpusztult mozaikjának hű freskómásolatát találták meg. A római Szent Péter-székesegyház számára készített Navicella-mozaik hű másolata azért különleges értékű, mert az eredeti a 17. században megsemmisült. A Giotto-mű elkészülte utáni száz évből eddig csak három másolatot ismertek: Firenzéből, a közeli Pistoiából és Strasbourgból.
– jelentette ki a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét zárónapján tartott könyvbemutatón Csók Zsolt, aki szerint az országos befektetési alapnál kérik az újratervezést, rekonverziót.
A templom szentélyében talált freskó
Fotó: Timponline.ro
Rámutatott, ha sikerül megmenteni, funkcionális állapotba hozni, a mikrorégió számára is mentőövként szolgálhat, a turizmus mellett a borászatot is fellendítheti. Külön hangsúlyozta, hogy a besztercei műemlék az RMDSZ és Kelemen Hunor kormányfőhelyettes közbenjárására menekülhet meg.
A kiszsolnai evangélikus templom az országos helyreállítási programba (PNRR) is bekerült, az erődtemplomok útja keretében kap támogatást a harinai evangélikus templommal együtt, mely Erdély egyik legértékesebb román stílusú temploma.
A korábban az összeomlás szélén álló kiszsolnai templomnak és a freskómásolatnak, magyar állami támogatással, 2016-ban kezdődött el a mentése, a Rómer Fóris-terv keretében nyújtott támogatás révén. Az 1970-es évek óta romosodik, pusztulására már többször is felhívták a figyelmet a szakemberek.
Az épület hanyatlása összefügg a térség demográfiai összetételének változásával.
A Beszterce melletti faluban helytörténeti adatok szerint 1941-ben 367 szász volt, a lakosság 62 százalékát tették ki. 1944-ben, a német csapatok visszavonulásakor a nösnerlandi (Beszterce vidékének német megnevezése) szász lakosok többsége Ausztriába és Németországba menekült. Kiszsolnán 1953-ban még 66 evangélikus volt, de az elmúlt évtizedekben a szászok száma folyamatosan csökkent, ma Besztercén és térségében sem számottevő. A jelenlegi templom a 15. század első felében kőből épült, egyhajós, torony nélküli gótikus épület, mely román kori stíluselemeket is tartalmaz. Az értékes freskómásolat mellett másik érdekessége, hogy oszlopfőit egy-egy kőből kifaragott emberfej zárja.
Az Iskola Alapítvány kiadója által megjelentetett Középkori művészet a Szamos mentén című kiadvány bemutatóján egyébként Kollár Tibor szerkesztő emlékeztetett, hogy a kiszsolnai templom szentélyénél a magyar szakemberek közbenjárására történt sürgősségi beavatkozás, melyet fele-fele arányban finanszírozott a magyar kormány és a Beszterce-Naszód megyei önkormányzat.
A Kárpát-medence épített örökségéről számos kiadványt megjelentető szerkesztő úgy fogalmazott, hogy „a restaurálás csak most kezdődik”.
Az áthidaló fogalom arra utal, hogy ez az értékes épület mindenkié, azoké is, akiké volt, és azoké is, akik most élnek az adott területen. Kollár Tibor szerint arról is sikerült meggyőzni a döntéshozókat, hogy a kiszsolnai templomnak diplomáciai és tudománytörténeti jelentősége is van.
Kollár Tibor szerkesztő és Csók Zsolt régész a kolozsvári könyvbemutatón
Fotó: Facebook/Kolozsvári Ünnepi Könyvhét
Rámutatott, a Mezőségen, főleg Beszterce-Naszód megyében sok hasonló helyzetben lévő műemlék van. Többek között ilyen az aranyosmórici (Moruț) evangélikus templom, ahol már csak egyetlen idős szász házaspár van, és az ásatások során láthatták, hogyan él együtt a nagyon kicsi szász és református közösség: egyik héten a közeli Szentmáté református lelkésze, másikon a segesvári evangélikus lelkész hirdeti az igét a párlelkes protestáns gyülekezeteknek.
Rámutatott, a Teleki Alapítvány számos ilyen dél-erdélyi templomot mentett meg, mert ezek „őrtornyokként” működhetnek, akár a gyülekezet feléledését is hozhatják, de próbálnak közeli, működő gyülekezeteket is kapcsolni hozzájuk. „Már az is sokat jelent, ha 20–30 évre kitolhatjuk a pusztulást” – hangsúlyozta a szerkesztő, aki neves szakembereket kért fel az egyes helyszínek bemutatására, és a gazdag képanyag részleteiben is bemutatja az értékes műemlékeket.
Hiába a precedensértékű román–magyar összefogás: évek óta nehezíti a kiszsolnai evangélikus templom megmentését a bonyolult romániai közbeszerzési procedúra.
A Giotto-freskómásolat és az egyedi kőfaragványok restaurálása következik a Beszterce–Naszód megyei Kiszsolnán, miután sikerült befejezni a tartószerkezeti munkálatokat – számolt be a Teleki László Alapítvány.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Első írásos említésének 750. évfordulóját ünnepli idén Körösfő, amely augusztusban a Kalotaszegi Hagyomány Napok keretében idézi fel gazdag múltját. Bódis László polgármesterrel a jubileumról és a település gazdag kulturális örökségről beszélgettünk.
Sulyok Tamás államfő eltávolítása súlyos hiba, szembemegy a jogállammal – szögezte le a Krónikának Fodor Gábor. A liberális politikus abszurdnak nevezi a Tisza Párt számos intézkedését, szerinte a kormány visszaél a kétharmados felhatalmazással.
Már az aszfaltozásra készülnek a dél-erdélyi autópálya Nagyszeben és Fogaras közötti szakaszán – tudatta Cristian Pistol, az Országos Közúti Infrastruktúra-kezelő Társaság (CNAIR) igazgatója.
Első ízben állítják ki Romániában Assisi Szent Ferenc ereklyéit. A szeráfi szent földi maradványait péntek délutántól vasárnap estig Nagyváradon, a helyi ferences kolostorban lehet megtekinteni.
Ha minden a várakozások szerint halad, hamarosan elkezdődhet a marosvásárhelyi körgyűrű egyik fontos szakaszának építése – adta hírül Horațiu Cosma, a közlekedési minisztérium államtitkára.
Hét pontban rögzítette a Fidesz választási vereségében közrejátszó okokat Fodor Gábor liberális politikus a Krónikának, rámutatva arra is, hogyan „ásta meg magának a gödröt” a volt kormánypárt.
Januártól megszűnik az aradi székhelyű Nyugati Jelen című regionális hetilap Böszörményi Zoltán, az újság tulajdonosa szerint. A kiadó a múlt héten pénteken Tusványoson jelentette be, hogy nem tudja tovább fenntartani az öt megyében terjesztett lapot.
Nyolc házkutatást tartottak kedden több Maros megyei településen annak az öt személynek az ingatlanjaiban, akiket azzal gyanúsítanak, hogy nagy mennyiségű halat fogtak ki jogtalanul egy mezőségi magántóból.
Csütörtöktől nyugat felől egy fokozatosan erősödő hőhullám éri el Romániát, amely várhatóan augusztus 3–6. között tetőzik – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Jól haladnak az Nagyszebent Nagylakkal összekötő A1-es jelzésű dél-erdélyi autópálya még hiányzó, alagutakat is magában foglaló szakaszának építésével – tudatta szerdán a temesvári regionális út- és hídkarbántáró igazgatóság (DRDP).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!