A Novicella-másolatot is restaurálják a magyar szakemberek
Fotó: MTI Fotó: Boda L. Gergely
A Giotto-freskómásolat és az egyedi kőfaragványok restaurálása következik a Beszterce–Naszód megyei Kiszsolnán, miután sikerült befejezni a tartószerkezeti munkálatokat – számolt be a Teleki László Alapítvány.
2020. július 24., 13:092020. július 24., 13:09
2020. július 24., 13:342020. július 24., 13:34
Befejeződtek a tartószerkezeti munkálatok a Beszterce–Naszód megyei Kiszsolna egykori evangélikus templomának szentélyében – számolt be a határon túli épített örökség megmentésén fáradozó magyarországi Teleki László Alapítvány. A szervezet honlapján közzétett közleményében emlékeztet, hogy
Kiszsolna (románul Jelna, németül Senndorf, erdélyi szász nyelven Sänderf) – mint arról beszámoltunk – azzal írta be magát a művészettörténet-könyvekbe, hogy szentélyében 2016-ban magyar örökségvédők Giotto di Bondone (1267–1337; firenzei festő, szobrász és építész, a korai reneszánsz, a trecento művészetének első jelentős alakja) egy elpusztult mozaikjának hű freskómásolatát találták meg.
A Giotto-mű elkészülte utáni száz évből eddig csak három másolatot ismertek: egyet Firenzéből, egyet a hozzá közeli Pistoiából és egyet Strasbourgból.
Feldúcolva. A kiszsolnai szentély bejárata és tornya
Fotó: Teleki László Alapítvány, Mudrák Attila
Közülük egyedül a firenzei az, amelyik nemcsak alapvonásaiban, hanem részleteiben is másolta Giotto képét, pontosan úgy, ahogyan az Erdélyben előkerült, nagyjából a firenzeivel egyidős falfestmény. Giotto di Bondone a kutatók szerint az 1305 és 1313 közötti időszakban készítette a római régi Szent Péter-bazilikában a Navicella című mozaikot, mely a Szent Péter-bazilika újraépítésekor megsemmisült.
Puskás Imre, a Miniszterelnökség korábbi kulturális örökségvédelemért felelős helyettes államtitkára 2016 októberében a helyszínen jelentette be, hogy a magyar kormány a külhoni műemlékek megmentésére indított Rómer Flóris-terv keretében nyújtott ötmillió forintos támogatást az épület állagának a megőrzésére, és további 800 ezer forintot szán az értékes freskó feltárására és konzerválására. Emil Radu Moldovan Beszterce–Naszód megyei tanácselnök akkor úgy nyilatkozott, hogy a megyei önkormányzat vállalja, hogy előteremti a finanszírozás másik felét.
A Teleki László Alapítvány által a napokban közzétett beszámoló szerint
A tetőzet helyreállítása után újrafugázták a boltozathátat, kicserélték a szétmállott köveket, pótolták a hiányzókat, míg a nagyobb repedéseket injektálással és rozsdamentes acélból készült spirális szálak beépítésével kezelték.
Befejeződtek a szentély tartószerkezeti munkálatai
Fotó: 925579
A vakolat nélküli falfelületeket újrafugázták, a támpilléreket habarcsborítással védték le, és – hogy megvédjék a helyreállított épületrészt –, a nyílászárókon ideiglenes, ácsolt deszkalezárásokat helyeztek el.
– vetítik elő a további munkálatokat a Teleki Alapítvány műemlékvédő szakemberei.
Az alapítvány részéről Makay Dorottya tartószerkezeti mérnök márciusban a Krónikának úgy nyilatkozott, hogy az alapítvány legtöbb két éven belül el szeretne készülni a kiszsolnai evangélikus templomrom építészeti beavatkozásaival.
„A mentési projekt, amennyire aprónak tűnik, hiszen egy – igaz, romos – templom szentélyéről van szó, annyira összetett mind műszakilag, mind pedig a menedzsment, illetve a finanszírozás szempontjából” – fogalmazott az erdélyi szakember, aki szerint a munkálat jellege miatt az engedélyeztetés is hosszas volt. De
Annak érdekében, hogy a munkálatoknak, de magának az épületnek is legyen egy hazai felelőse, a megyei önkormányzat a Beszterce–Naszód Megyei Múzeum gondozására bízta a templomromot, mondta a szakember.
– mutatott rá a szakember, arra utalva, hogy a Beszterce–Naszód Megyei Tanács és a Teleki László Alapítvány közös befektetésként, fele-fele arányban vállalták a munkálatok anyagi hátterének megteremtését. A romániai részfinanszírozás biztosítása azonban a közbeszerzési törvény miatt elhúzódott.
Makay Dorottya akkor kérdésünkre rámutatott, hogy a freskó restaurálása különálló munkálat lenne, melynek költsége mai áron mintegy 30 ezer lejre tehető.
„Hogy a helyszín látogatható legyen, gyakorlatilag szükség lenne egy, a területet is rendező, turisztikai szempontú beruházásra, ami egy európai uniós nagyságrendű projektet feltételezne” – értékelt márciusban lapunknak a műemlékvédő szakember, aki szerint a pályázatot a 2021–2028-as finanszírozási időszakra kellene előkészíteni.
A kiszsolnai szász templom a felújítás alatt
Fotó: Teleki László Alapítvány, Mudrák Attila
A kiszsolnai evangélikus templom az 1970-es évek óta romosodik, pusztulására már többször is felhívták a figyelmet a szakemberek.
Az épület hanyatlása összefügg a térség demográfiai összetételének változásával. A Beszterce melletti faluban helytörténeti adatok szerint 1941-ben 367 szász volt, akik a lakosság 62 százalékát tették ki. 1944-ben, a német csapatok visszavonulásakor a nösnerlandi (Beszterce vidékének német megnevezése) szász lakosok többsége Ausztriába és Németországba menekült. Kiszsolnán 1953-ban még 66 evangélikus volt, de az elmúlt évtizedekben a szászok száma folyamatosan csökkent, ma Besztercén és térségében sem számottevő.
A jelenlegi templom a 15. század első felében kőből épült, egyhajós, torony nélküli gótikus épület, de datálása nem egyértelmű, ugyanis román kori stíluselemeket is tartalmaz. Érdekessége az értékes freskómásolat mellett, hogy oszlopfőit egy-egy kőből kifaragott emberfej zárja.
Hiába a precedensértékű román–magyar összefogás: évek óta nehezíti a kiszsolnai evangélikus templom megmentését a bonyolult romániai közbeszerzési procedúra.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Első írásos említésének 750. évfordulóját ünnepli idén Körösfő, amely augusztusban a Kalotaszegi Hagyomány Napok keretében idézi fel gazdag múltját. Bódis László polgármesterrel a jubileumról és a település gazdag kulturális örökségről beszélgettünk.
Sulyok Tamás államfő eltávolítása súlyos hiba, szembemegy a jogállammal – szögezte le a Krónikának Fodor Gábor. A liberális politikus abszurdnak nevezi a Tisza Párt számos intézkedését, szerinte a kormány visszaél a kétharmados felhatalmazással.
Már az aszfaltozásra készülnek a dél-erdélyi autópálya Nagyszeben és Fogaras közötti szakaszán – tudatta Cristian Pistol, az Országos Közúti Infrastruktúra-kezelő Társaság (CNAIR) igazgatója.
Első ízben állítják ki Romániában Assisi Szent Ferenc ereklyéit. A szeráfi szent földi maradványait péntek délutántól vasárnap estig Nagyváradon, a helyi ferences kolostorban lehet megtekinteni.
Ha minden a várakozások szerint halad, hamarosan elkezdődhet a marosvásárhelyi körgyűrű egyik fontos szakaszának építése – adta hírül Horațiu Cosma, a közlekedési minisztérium államtitkára.
Hét pontban rögzítette a Fidesz választási vereségében közrejátszó okokat Fodor Gábor liberális politikus a Krónikának, rámutatva arra is, hogyan „ásta meg magának a gödröt” a volt kormánypárt.
Januártól megszűnik az aradi székhelyű Nyugati Jelen című regionális hetilap Böszörményi Zoltán, az újság tulajdonosa szerint. A kiadó a múlt héten pénteken Tusványoson jelentette be, hogy nem tudja tovább fenntartani az öt megyében terjesztett lapot.
Nyolc házkutatást tartottak kedden több Maros megyei településen annak az öt személynek az ingatlanjaiban, akiket azzal gyanúsítanak, hogy nagy mennyiségű halat fogtak ki jogtalanul egy mezőségi magántóból.
Csütörtöktől nyugat felől egy fokozatosan erősödő hőhullám éri el Romániát, amely várhatóan augusztus 3–6. között tetőzik – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Jól haladnak az Nagyszebent Nagylakkal összekötő A1-es jelzésű dél-erdélyi autópálya még hiányzó, alagutakat is magában foglaló szakaszának építésével – tudatta szerdán a temesvári regionális út- és hídkarbántáró igazgatóság (DRDP).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!