
A kiszsolnai templom Giotto-freskómásolatot rejtő szentélye és tornya
Fotó: Teleki László Alapítvány, Mudrák Attila
Az országos befektetési alap, illetve az országos helyreállítási terv (PNRR) révén „éledhet újjá” a Giotto-freskómásolatot rejtő kiszsolnai evangélikus templom. A helyreállításon kívül a műemlék népszerűsítésére is jut pénz.
2022. június 19., 14:212022. június 19., 14:21
A tervek szerint az országos befektetési alap támogatásával valósulhat meg a kiszsolnai evangélikus templom megmentése, melyben pár éve értékes Giotto-freskómásolatot fedeztek fel. Jelenleg az ehhez szükséges dokumentáció készül – tért ki a Beszterce melletti értékes műemlék helyzetére Csók Zsolt régész.
Emlékeztetett, hogy ezt a szász evangélikus egyház átengedte a Beszterce-Naszód megyei önkormányzatnak, mely a megyei múzeum gondjaira bízta.
A Besztercétől nyolc kilométerre található egykori szász település evangélikus temploma megkülönböztetett jelentőségű műemlék. Azzal írta be magát a művészettörténet-könyvekbe, hogy szentélyében 2016-ban magyar örökségvédők Giotto di Bondone (1267–1337; firenzei festő, szobrász és építész, a korai reneszánsz, a trecento művészetének első jelentős alakja) egy elpusztult mozaikjának hű freskómásolatát találták meg. A római Szent Péter-székesegyház számára készített Navicella-mozaik hű másolata azért különleges értékű, mert az eredeti a 17. században megsemmisült. A Giotto-mű elkészülte utáni száz évből eddig csak három másolatot ismertek: Firenzéből, a közeli Pistoiából és Strasbourgból.
– jelentette ki a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét zárónapján tartott könyvbemutatón Csók Zsolt, aki szerint az országos befektetési alapnál kérik az újratervezést, rekonverziót.
A templom szentélyében talált freskó
Fotó: Timponline.ro
Rámutatott, ha sikerül megmenteni, funkcionális állapotba hozni, a mikrorégió számára is mentőövként szolgálhat, a turizmus mellett a borászatot is fellendítheti. Külön hangsúlyozta, hogy a besztercei műemlék az RMDSZ és Kelemen Hunor kormányfőhelyettes közbenjárására menekülhet meg.
A kiszsolnai evangélikus templom az országos helyreállítási programba (PNRR) is bekerült, az erődtemplomok útja keretében kap támogatást a harinai evangélikus templommal együtt, mely Erdély egyik legértékesebb román stílusú temploma.
A korábban az összeomlás szélén álló kiszsolnai templomnak és a freskómásolatnak, magyar állami támogatással, 2016-ban kezdődött el a mentése, a Rómer Fóris-terv keretében nyújtott támogatás révén. Az 1970-es évek óta romosodik, pusztulására már többször is felhívták a figyelmet a szakemberek.
Az épület hanyatlása összefügg a térség demográfiai összetételének változásával.
A Beszterce melletti faluban helytörténeti adatok szerint 1941-ben 367 szász volt, a lakosság 62 százalékát tették ki. 1944-ben, a német csapatok visszavonulásakor a nösnerlandi (Beszterce vidékének német megnevezése) szász lakosok többsége Ausztriába és Németországba menekült. Kiszsolnán 1953-ban még 66 evangélikus volt, de az elmúlt évtizedekben a szászok száma folyamatosan csökkent, ma Besztercén és térségében sem számottevő. A jelenlegi templom a 15. század első felében kőből épült, egyhajós, torony nélküli gótikus épület, mely román kori stíluselemeket is tartalmaz. Az értékes freskómásolat mellett másik érdekessége, hogy oszlopfőit egy-egy kőből kifaragott emberfej zárja.
Az Iskola Alapítvány kiadója által megjelentetett Középkori művészet a Szamos mentén című kiadvány bemutatóján egyébként Kollár Tibor szerkesztő emlékeztetett, hogy a kiszsolnai templom szentélyénél a magyar szakemberek közbenjárására történt sürgősségi beavatkozás, melyet fele-fele arányban finanszírozott a magyar kormány és a Beszterce-Naszód megyei önkormányzat.
A Kárpát-medence épített örökségéről számos kiadványt megjelentető szerkesztő úgy fogalmazott, hogy „a restaurálás csak most kezdődik”.
Az áthidaló fogalom arra utal, hogy ez az értékes épület mindenkié, azoké is, akiké volt, és azoké is, akik most élnek az adott területen. Kollár Tibor szerint arról is sikerült meggyőzni a döntéshozókat, hogy a kiszsolnai templomnak diplomáciai és tudománytörténeti jelentősége is van.
Kollár Tibor szerkesztő és Csók Zsolt régész a kolozsvári könyvbemutatón
Fotó: Facebook/Kolozsvári Ünnepi Könyvhét
Rámutatott, a Mezőségen, főleg Beszterce-Naszód megyében sok hasonló helyzetben lévő műemlék van. Többek között ilyen az aranyosmórici (Moruț) evangélikus templom, ahol már csak egyetlen idős szász házaspár van, és az ásatások során láthatták, hogyan él együtt a nagyon kicsi szász és református közösség: egyik héten a közeli Szentmáté református lelkésze, másikon a segesvári evangélikus lelkész hirdeti az igét a párlelkes protestáns gyülekezeteknek.
Rámutatott, a Teleki Alapítvány számos ilyen dél-erdélyi templomot mentett meg, mert ezek „őrtornyokként” működhetnek, akár a gyülekezet feléledését is hozhatják, de próbálnak közeli, működő gyülekezeteket is kapcsolni hozzájuk. „Már az is sokat jelent, ha 20–30 évre kitolhatjuk a pusztulást” – hangsúlyozta a szerkesztő, aki neves szakembereket kért fel az egyes helyszínek bemutatására, és a gazdag képanyag részleteiben is bemutatja az értékes műemlékeket.

Hiába a precedensértékű román–magyar összefogás: évek óta nehezíti a kiszsolnai evangélikus templom megmentését a bonyolult romániai közbeszerzési procedúra.

A Giotto-freskómásolat és az egyedi kőfaragványok restaurálása következik a Beszterce–Naszód megyei Kiszsolnán, miután sikerült befejezni a tartószerkezeti munkálatokat – számolt be a Teleki László Alapítvány.
Amikor a levélszavazásos rendszer szabályait megalkotta, a magyar állam megfelelő garanciákat épített be az eljárásba, és ezek működnek a gyakorlatban – szögezte le a Krónika kérdésére Kolozsváron Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke.
Vádat emelt a Temes megyei törvényszéki ügyészség a januárban elkövetett csenei gyermekgyilkosság három, szintén kiskorú elkövetője közül kettő ellen – közölte szerdán az ügyészség.
Felbátorították Közép-Európa egyik legnagyobb sípályakomplexumának képviselői a Bihar Megyei Tanács elnökét, miután közösen megvizsgálták Biharfüred és Vârtop adottságait, síparadicsommá alakításuknak potenciális fejlesztési lehetőségeit.
Súlyos közúti balesetben vesztette életét egy 18 éves, vezetői engedéllyel nem rendelkező fiatalember a Brassó megyei Viktóriavárosban. A nagy sebességgel egy fának csapódó jármű további két kiskorú utasát súlyos sérülésekkel szállították kórházba.
Mint köztudott, a kormány sürgősségi rendelete értelmében a szerencsejáték-termek működésének engedélyezése 2026-tól már nem kizárólag országos hatáskör, hanem a helyi önkormányzatok hozhatnak döntést az ügyben.
Történelmi pillanat Kézdivásárhelyen: idén, március 15-én dr. Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke mond ünnepi beszédet – jelentette be kedden a Facebook-oldalán Bokor Tibor, a székelyföldi város polgármestere.
2016 óta több mint 900 külhoni magyar óvoda és bölcsőde épült vagy újult meg a magyar kormány támogatásával, ebből több mint 500 Erdélyben. Összeállításunkban néhány konkrét megvalósítás révén mutatjuk be a támogatás jelentőségét.
Antikommunista román hősre, a Ceaușescu-diktatúra elleni tiltakozásként önmagát felgyújtó Liviu Corneliu Babeșre emlékeztek hétfőn az erdélyi Brassópojánán.
Nemcsak lopott személygépkocsival, hanem Nyugat-Európából eltulajdonított kerékpárral is le lehet bukni. Szatmárnémetiben egy Ausztriából származó biciklit sikerült lokalizálni a rajta elhelyezett helymeghatározó eszköz segítségével.
Erdélyi személyek is Dubajban rekedtek a háborús közel-keleti helyzet miatt.
szóljon hozzá!