A kiszsolnai templom Giotto-freskómásolatot rejtő szentélye és tornya
Fotó: Teleki László Alapítvány, Mudrák Attila
Az országos befektetési alap, illetve az országos helyreállítási terv (PNRR) révén „éledhet újjá” a Giotto-freskómásolatot rejtő kiszsolnai evangélikus templom. A helyreállításon kívül a műemlék népszerűsítésére is jut pénz.
2022. június 19., 14:212022. június 19., 14:21
A tervek szerint az országos befektetési alap támogatásával valósulhat meg a kiszsolnai evangélikus templom megmentése, melyben pár éve értékes Giotto-freskómásolatot fedeztek fel. Jelenleg az ehhez szükséges dokumentáció készül – tért ki a Beszterce melletti értékes műemlék helyzetére Csók Zsolt régész.
Emlékeztetett, hogy ezt a szász evangélikus egyház átengedte a Beszterce-Naszód megyei önkormányzatnak, mely a megyei múzeum gondjaira bízta.
A Besztercétől nyolc kilométerre található egykori szász település evangélikus temploma megkülönböztetett jelentőségű műemlék. Azzal írta be magát a művészettörténet-könyvekbe, hogy szentélyében 2016-ban magyar örökségvédők Giotto di Bondone (1267–1337; firenzei festő, szobrász és építész, a korai reneszánsz, a trecento művészetének első jelentős alakja) egy elpusztult mozaikjának hű freskómásolatát találták meg. A római Szent Péter-székesegyház számára készített Navicella-mozaik hű másolata azért különleges értékű, mert az eredeti a 17. században megsemmisült. A Giotto-mű elkészülte utáni száz évből eddig csak három másolatot ismertek: Firenzéből, a közeli Pistoiából és Strasbourgból.
– jelentette ki a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét zárónapján tartott könyvbemutatón Csók Zsolt, aki szerint az országos befektetési alapnál kérik az újratervezést, rekonverziót.
A templom szentélyében talált freskó
Fotó: Timponline.ro
Rámutatott, ha sikerül megmenteni, funkcionális állapotba hozni, a mikrorégió számára is mentőövként szolgálhat, a turizmus mellett a borászatot is fellendítheti. Külön hangsúlyozta, hogy a besztercei műemlék az RMDSZ és Kelemen Hunor kormányfőhelyettes közbenjárására menekülhet meg.
A kiszsolnai evangélikus templom az országos helyreállítási programba (PNRR) is bekerült, az erődtemplomok útja keretében kap támogatást a harinai evangélikus templommal együtt, mely Erdély egyik legértékesebb román stílusú temploma.
A korábban az összeomlás szélén álló kiszsolnai templomnak és a freskómásolatnak, magyar állami támogatással, 2016-ban kezdődött el a mentése, a Rómer Fóris-terv keretében nyújtott támogatás révén. Az 1970-es évek óta romosodik, pusztulására már többször is felhívták a figyelmet a szakemberek.
Az épület hanyatlása összefügg a térség demográfiai összetételének változásával.
A Beszterce melletti faluban helytörténeti adatok szerint 1941-ben 367 szász volt, a lakosság 62 százalékát tették ki. 1944-ben, a német csapatok visszavonulásakor a nösnerlandi (Beszterce vidékének német megnevezése) szász lakosok többsége Ausztriába és Németországba menekült. Kiszsolnán 1953-ban még 66 evangélikus volt, de az elmúlt évtizedekben a szászok száma folyamatosan csökkent, ma Besztercén és térségében sem számottevő. A jelenlegi templom a 15. század első felében kőből épült, egyhajós, torony nélküli gótikus épület, mely román kori stíluselemeket is tartalmaz. Az értékes freskómásolat mellett másik érdekessége, hogy oszlopfőit egy-egy kőből kifaragott emberfej zárja.
Az Iskola Alapítvány kiadója által megjelentetett Középkori művészet a Szamos mentén című kiadvány bemutatóján egyébként Kollár Tibor szerkesztő emlékeztetett, hogy a kiszsolnai templom szentélyénél a magyar szakemberek közbenjárására történt sürgősségi beavatkozás, melyet fele-fele arányban finanszírozott a magyar kormány és a Beszterce-Naszód megyei önkormányzat.
A Kárpát-medence épített örökségéről számos kiadványt megjelentető szerkesztő úgy fogalmazott, hogy „a restaurálás csak most kezdődik”.
Az áthidaló fogalom arra utal, hogy ez az értékes épület mindenkié, azoké is, akiké volt, és azoké is, akik most élnek az adott területen. Kollár Tibor szerint arról is sikerült meggyőzni a döntéshozókat, hogy a kiszsolnai templomnak diplomáciai és tudománytörténeti jelentősége is van.
Kollár Tibor szerkesztő és Csók Zsolt régész a kolozsvári könyvbemutatón
Fotó: Facebook/Kolozsvári Ünnepi Könyvhét
Rámutatott, a Mezőségen, főleg Beszterce-Naszód megyében sok hasonló helyzetben lévő műemlék van. Többek között ilyen az aranyosmórici (Moruț) evangélikus templom, ahol már csak egyetlen idős szász házaspár van, és az ásatások során láthatták, hogyan él együtt a nagyon kicsi szász és református közösség: egyik héten a közeli Szentmáté református lelkésze, másikon a segesvári evangélikus lelkész hirdeti az igét a párlelkes protestáns gyülekezeteknek.
Rámutatott, a Teleki Alapítvány számos ilyen dél-erdélyi templomot mentett meg, mert ezek „őrtornyokként” működhetnek, akár a gyülekezet feléledését is hozhatják, de próbálnak közeli, működő gyülekezeteket is kapcsolni hozzájuk. „Már az is sokat jelent, ha 20–30 évre kitolhatjuk a pusztulást” – hangsúlyozta a szerkesztő, aki neves szakembereket kért fel az egyes helyszínek bemutatására, és a gazdag képanyag részleteiben is bemutatja az értékes műemlékeket.
Hiába a precedensértékű román–magyar összefogás: évek óta nehezíti a kiszsolnai evangélikus templom megmentését a bonyolult romániai közbeszerzési procedúra.
A Giotto-freskómásolat és az egyedi kőfaragványok restaurálása következik a Beszterce–Naszód megyei Kiszsolnán, miután sikerült befejezni a tartószerkezeti munkálatokat – számolt be a Teleki László Alapítvány.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az erdélyi magyarok más tapasztalatok alapján alkottak véleményt az anyaországi országgyűlési választáson, mint a magyarországi választók. Erdélyből nézve más volt a kormányzati teljesítmény érzékelése, és ebből fakadóan a megítélése is.
Lemondott a Háromszék főszerkesztői tisztségéről Farcádi Botond, akit jelenlegi helyettese, Farkas Réka követ a napilap élén.
Az RMDSZ részletes jelentésben ismertette észrevételeit és javaslatait az Európa Tanács tanácsadó testületének hétfői, április 20-i kolozsvári látogatása során.
A háromszéki Angyalos nyerte el a legszebb határon túli magyar településnév címet – közölte hétfőn Tamás Sándor, Kovászna megye tanácsának elnöke.
Kolozsvár az országban elsőként vezet be átfogó szabályozást a bérelhető rollerekre, hogy nagyobb legyen a biztonság az utcákon, kiszámíthatóbb legyen a rollerezés – közölte Oláh Emese, a kincses város alpolgármestere.
Fotókiállítással és emléktábla-avatással idézték meg Kolozsváron Fadrusz János életművét. A Mátyás-szoborcsoport alkotójának egykori lakhelyén felavatott új emléktábla „egy régi adósság törlesztéseként” került a Rósás-ház homlokzatára.
A kalotaszentkirályi iskolában a környezeti nevelés nem csupán egy tantervi elem, hanem 25 éve tartó közösségi küldetés. A történet egy bátor pedagógiai döntéssel indult: néhány helyi oktató felismerte, hogy a jövő záloga a természet tisztelete.
Itt a tavaszi jó idő, immár újra várják a kikapcsolódni vágyókat Kolozsváron a Sétatéri és a Györgyfalvi negyedi tavakon a csónakázási lehetőségek.
Vizsgálat indult, miután 25 tinédzser, egy bukaresti labdarúgócsapat tagjai, valamint két felnőtt, az edzőik szombaton az aradi sürgősségi osztályra kerültek, miután feltehetően ételmérgezést kaptak.
Hiába a folyamatos hatósági ellenőrzések, továbbra is rendszeresen derülnek ki szabálytalanságok a faanyag-kitermelés és -szállítás terén. A Brassó megyei razzia során a rendőrség az erdészet képviselőivel közösen bírságokat szabtak ki.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!