
Fotó: Facebook/RMDSZ
Történelmi pillanatként értékelik a kezdeményezők, hogy összegyűlt több mint 1,2 millió aláírás a Minority SafePack támogatásához. Az őshonos európai kisebbségek védelmét szolgáló polgári kezdeményezés kidolgozói azonban még nem dőlnek hátra: a jövőben minél több uniós döntéshozót próbálnak az ügy mellé állítani.
2018. április 04., 16:502018. április 04., 16:50
2018. április 04., 23:412018. április 04., 23:41
Nemcsak a közel másfél milliós romániai magyar közösség, hanem az 50 milliós európai közösség sikere Kelemen Hunor szerint, hogy összegyűlt a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés elfogadtatásához szükséges egymillió aláírás.
A kincses városi sajtóeseménnyel egy időben a németországi Flensburgban tartott sajtótájékoztatón Vincze Loránt, a Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) elnöke kijelentette: a Minority SafePack a legnagyobb projekt, amelyet valaha indítottak a kisebbségi jogokért Európában. A kezdeményezés – mely a FUEN elnöke szerint az elmúlt évben mozgalommá nőtte ki magát – szerinte azt mutatja, hogy az Európai Unió hivatalos szerveinek a kisebbségekkel szemben is vannak kötelezettségei. Úgy vélte, az egyes országokban alkalmazott jó gyakorlatot a többi országnak is át kell vennie, egyenlő jogokat kell biztosítani a kisebbségeknek. Rámutatott, az MSPI „tiszta vízió” az európai kisebbségek jövőjére vonatkozóan, hogy a kontinens a közösségek, kultúrák, nyelvek Európája legyen.
A lobbitevékenységre utalva hozzátette, a következő lépések sem lesznek könnyűek.
Hans Heinrich Hansen, a kezdeményező bizottság dániai német tagja, a FUEN korábbi elnöke az aláírásgyűjtést megelőző nyolcéves folyamat lépéseit elevenítette fel. Többek között az Európai Bizottság (EB) ellen indított perre is kitért, melyet azután kezdeményezett, hogy az uniós végrehajtó szerv – arra hivatkozva, hogy nem tartozik hatáskörébe – elutasította a kezdeményezés bejegyzését.
Úgy vélte, ha még két hétig folytatódna a szignók gyűjtése, ezek száma akár a kétmilliót is elérné.
Hansen közölte, az MSPI a szubszidiaritást szolgálja, közelebb viszi a döntéseket a polgárokhoz, ugyanakkor a kisebbségek védelmét szolgáló akció az ötödik sikeres polgári kezdeményezés EU-s szinten, holott 60-70 próbálkozás is volt. Hozzátette, az EB sok „akadályt” épített a rendszerbe, hogy elejét vegye a visszaéléseknek.
Fotó: Facebook/RMDSZ
„A kezdeményezők kiegyensúlyozatlan harcot vívtak az EU-s intézményrendszerrel, amely az ő korlátozott lehetőségeikhez képest állami eszközökkel, pénzügyi és jogi háttérrel egyaránt rendelkezett. Az ennek ellenére elért siker a régiók Európájának a megerősödéséhez vezet” – vélte Hansen, azon reményének is hangot adva, hogy ennek hatására az olyan konfliktusok is megoldhatók lesznek – például a spanyolországi katalán kérdés –, melyek börtönbüntetés helyett párbeszédet igényelnek.
Az a tény, hogy Románia másodikként végzett a rangsorban és itt a szerda déli állás szerint 303 695 aláírás gyűlt össze, a közösség önbizalma szempontjából is fontos – értékelte a sajtótájékoztatón Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke emlékeztetett, hogy a szövetség 250 ezer szignó összegyűjtését vállalta és ezen vállalásának már januárig eleget tett.
Elmondta, a területi szervezetek mindannyian begyűjtötték a rájuk kirótt aláírásszámot, Maros, Szilágy, Bihar megye, valamint a Háromszék és Csík területi szervezetek kiemelkedően teljesítettek.
Fotó: Facebook/RMDSZ
A politikus arra is kitért, hogy az RMDSZ aktivistái 13 országban segítettek a kampány szervezésében, koordinálták azt, ami a politikus szerint óriási tapasztalat volt, ezáltal jelentős tudásra és kapcsolati tőkére tettek szert. A legtöbb, mintegy 570 ezer szignó egyébként Magyarországon gyűlt össze, de jól szerepelt Olaszország, Szlovákia, Spanyolország, Bulgária, Litvánia, Horvátország, Dánia is. Kelemen Hunor úgy értékelte, hogy a polgári kezdeményezés ügyével – tekintettel a küszöbön álló EP-választásokra – érdemben már csak a 2019-es megmérettetés után felálló Európai Bizottság fog foglalkozni.
Ezeknek három hónap áll rendelkezésre, hogy leellenőrizzék a szignók hitelességét és kiadják az igazolást, amivel majd az EB elé viszik az ügyet. Ennek újabb három hónapja van arra, hogy feltegye kérdéseit, majd állást kell foglalnia.
Fotó: Facebook/RMDSZ
Az RMDSZ elnöke szerint az EP-választások miatt ez elhúzódhat, de a kezdeményezők ez idő alatt sem tétlenkednek, a tagországokban ismertetik az MPSI létjogosultságát. „Senkitől nem kívánunk elvenni semmit, hanem a mi értékeinket szeretnénk hozzátenni Európa jövőjéhez” – hangsúlyozta.
„Ami Dél-Tirolban, Finnországban jó, az Romániában is jó kell legyen” – hangoztatta Kelemen. Újságírói kérdésre elismerte, hogy az őshonos kisebbségek védelme erős Kárpát-medencei magyar érdek, hiszen a régió legnagyobb kisebbségeként az erdélyi magyar közösségnek kiemelten fontos ez, a nyugat-európai országokban ugyanis már az elmúlt évtizedekben rendeződött a kisebbségi kérdés. Kelemen Hunor szerint azonban csak az MSPI ellenzői fogják majd azt állítani, hogy ez „magyar ügy". A politikus úgy vélte, a következő időszakban „észérvekkel kell operálni" és minél több uniós döntéshozó támogatását megnyerni.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
Kolozsváron március 16-tól változnak a helyi adókra és illetékekre vonatkozó szabályok. Megszűnnek a városrészek szerinti adóemelések, miközben egyes kedvezményeket – a fogyatékkal élők és a régi épületek tulajdonosai számára – automatikusan alkalmaznak.
Nagy erőkkel vonult ki a rendőrség a Kovászna megyei Sepsibükszádra, miután szerdán este értesítést kaptak arról, hogy a környéken láthatták a Maros megyei baltás gyilkosként hírhedtté vált Emil Gânj-t.
Tűz ütött ki szerda este egy nagyszebeni tömbházlakásban; egy ember súlyosan megsérült.
Hogyan garantálható a gyógyszerek biztonsága, mennyire helytállóak az antibiotikumokról és homeopátiáról szóló tévhitek, és mi táplálja a gyógyszeriparral szembeni bizalmatlanságot? Casian Tiborral, az Európai Gyógyszerkönyv szakértőjével beszélgettünk.
Gulyás Adrienn hadtörténész és Ugron Zsolna író részvételével tartják meg a Háromszéki Honleányképzőt március 12-én és 13-án Sepsiszentgyörgyön, ahol előadások és műhelyfoglalkozások keretében mutatják be a reformkort a középiskolásoknak és érdeklődőknek.
Országszerte több mint egy tucat, az összeomlás szélére sodródott műemléken dolgoznak idén a Műemlékmentő Szolgálat önkéntesei. Kastélyok, erődtemplomok, kúriák, középületek és egykori közfürdők sürgősségi megóvása szerepel a programban.
Hargita megyében is elkezdődnek a tényleges autópálya-építési előkészületek.
Amikor a levélszavazásos rendszer szabályait megalkotta, a magyar állam megfelelő garanciákat épített be az eljárásba, és ezek működnek a gyakorlatban – szögezte le a Krónika kérdésére Kolozsváron Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke.
Vádat emelt a Temes megyei törvényszéki ügyészség a januárban elkövetett csenei gyermekgyilkosság három, szintén kiskorú elkövetője közül kettő ellen – közölte szerdán az ügyészség.
szóljon hozzá!