Az időseknek a mindennapi segítség mellett társaságra, beszélgetésre és személyes figyelemre is szükségük van
Fotó: Haáz Vince
Elmaradó főzés, összekevert gyógyszerek, egyre bizonytalanabb járás: a távol élő családtagok előtt rejtve maradhat, hogy az idős szülő már segítségre szorul. Tussay Szilárd, a Diakónia Keresztyén Alapítvány országos igazgatója szerint többnyire krízishelyzetben keresnek gondozót a hozzátartozók idős családtagjaik mellé, miközben az ellátásban várólisták és szakemberhiány nehezítik a segítségnyújtást.
2026. október 27., 08:052026. október 27., 08:05
2026. október 27., 08:052026. október 27., 08:05
Van idős ember, aki az órát figyeli, annyira várja a gondozó érkezését. A látogatás számára a sebkötözésen, a tisztálkodásban nyújtott segítségen vagy a bevásárláson kívül azt is jelenti, hogy valaki rányitja az ajtót, meghallgatja, időt tölt vele. Az otthoni időgondozó szolgálat munkatársai nap mint nap találkoznak hasonló helyzetekkel: az ellátottak között számos egyedül élő, kiszolgáltatott ember van, akinek a mindennapjaiban különös jelentőséget kap a rendszeresen visszatérő segítő.
Az idősek világnapja, október 1-je alkalmából közzétett barométer szerint, amelyet az Alianța Binelui Comun (ABC) készített, Romániában mintegy 1,35 millió idős él egyedül, a városi idősek közel 29 százalékának pedig a gyermekei más városban vagy más országban élnek.
A számok mögötti gyakorlati nehézségekről, arról, hogy ki és milyen körülmények között tud gondoskodni a külföldön élők itthon maradt, idős családtagjairól, Tussay Szilárdot, a Diakónia Keresztyén Alapítvány országos igazgatójával beszélgettünk.
A szakember rámutatott, a hozzátartozókat gyakran felkészületlenül éri, amikor a az idős családtag már nem boldogul egyedül. Ez pedig azokra is jellemző, akik itthon élnek: az ellátás megszervezése többnyire akkor kerül napirendre, amikor már nem halogatható.
„Nemcsak a külföldön, hanem az itthon élők nagy része is akkor keres meg bennünket, amikor már nagyon nagy a krízishelyzet, és az idős nem tud magáról gondoskodni. Ritkán találkozunk olyan családdal, amely előre tájékozódik, és idejében felkészül arra, hogy néhány éven belül rendszeres segítségre lehet szüksége” – mondta Tussay Szilárd.
Hozzátette, komoly nehézséget jelent azonban, hogy mire a család segítséget kér, az idős hozzátartozó gyakran már nem maradhat ellátás nélkül, a szolgáltatók viszont nem mindig tudnak azonnal gondozót biztosítani: az idősotthonok a legtöbb helyen telt házzal működnek, és egyes térségekben az otthoni gondozásra is várni kell.
A távol élő hozzátartozók számára sokszor csak későn derül ki, hogy az idős szülő már rendszeres segítségre szorul
Fotó: Haáz Vince
„Az idősek állapotromlása sokszor észrevétlen marad, különösen akkor, ha a távol élő családtagokkal csak telefonon tartják a kapcsolatot: az önállóság ugyanis fokozatosan csökken, a mindennapi teendők közül pedig egyre több marad elvégzetlenül” – hívta fel a figyelmet Tussay Szilárd. Mint magyarázta, gondozóik két problémával találkoznak a leggyakrabban:
„Azt tapasztaljuk, az alapvető szükségletek azért szorulnak háttérbe, mert az idős ember ereje és mozgásképessége már nem elegendő a napi teendőkhöz, a következmények pedig tovább rontják az egészségi állapotát. A higiénia romlása például nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy különböző betegségek jelentkezzenek az idősek körében” – fejtette ki.
Megjegyezte, további figyelmeztető jel, ha az idős elfelejti vagy összekeveri a gyógyszereit, elmarad a számlák befizetése, bizonytalanná válik a járása, többször elesik vagy eltéved.
Az idősotthon akkor válhat szükségessé, amikor a gondozói látogatások már nem elegendők, és folyamatos felügyeletre van szükség
Fotó: Tuchiluș Alex
Az otthoni gondozás sokféle szükségletre adhat választ. A Diakónia munkatársai sebkezelést és -kötözést végeznek, beadják az orvos által előírt gyógyszereket és injekciókat, ellátják a katéteres és sztómás betegeket, emellett segítenek a tisztálkodásban, a bevásárlásban és a lakókörnyezet rendben tartásában, szükség esetén pedig segédeszközt is kölcsönöznek.
„Egyes feladatokat a család is el tud végezni, a szakápolást igénylő teendőket viszont sok hozzátartozó nem meri vagy nem tudja vállalni. A gondozási igény ráadásul változhat: ami eleinte heti néhány látogatással megoldható, az később mindennapos jelenlétet, majd folyamatos felügyeletet kívánhat” – mondta Tussay Szilárd.
Az ápolók ezért nyomon követik az ellátott állapotát, és jelzik a családtagoknak, ha romlást tapasztalnak, vagy ha az addigi segítség már nem elegendő. Ilyenkor új szociális felmérést kell kérni.
„Az otthoni szolgálatnak azonban megvannak a határai: huszonnégy órás felügyeletet nem tudunk vállalni. A távolból szervezett gondozáshoz ezért különösen fontos egy helyben elérhető ember, aki szükség esetén oda tud menni. De amikor az idős éjszakára már nem maradhat egyedül, a család általában az idősotthon felé fordul” – mondta az igazgató.
Az elmagányosodás ellensúlyozásaként sokan használják a digitális eszközöket kapcsolattartásra
Fotó: Freepik.com
A helyben elérhető segítség megszervezésében a személyes kapcsolatoknak is szerepük van. Tussay Szilárd tapasztalatai szerint a falusi közösségekben ma is él az egymásra figyelésnek az a formája, amelyre az idősek és a távol élő hozzátartozóik támaszkodhatnak.
Mint mondta, a szomszédok ismerik egymást, tudnak egymás életéről, és könnyebben észreveszik, ha valami szokatlan történik. „Ha a gyerek külföldön van, és az idős hozzátartozó nem veszi fel a telefont, a szomszédnak a telefonszáma is megvan, felhívja, bemegy, és segít. Ez még ma is működik” – fogalmazott.
Mint magyarázta, a fizikai közelség nem feltétlenül jár személyes kapcsolattal, egy tömbházban is magára maradhat az idős ember, ha nincs, aki figyelemmel kísérné, hogyan telnek a napjai. Az itthon maradt idős családtagoknak éppen a kapcsolat hiánya jelenti az egyik legnagyobb nehézséget: az idősek leginkább a családjukat hiányolják, és azt, hogy valaki felvegye velük a kapcsolatot.
„Azt látjuk, azok az idősek, akik valamilyen közösséghez kapcsolódnak, például idősklubba járnak, másként öregszenek, mint akik elszigetelten élnek” – fejtette ki Tussay Szilárd.
Nőtt Romániában azoknak a száma, akik magányosnak érzik magukat, nincs, akihez fordulniuk, ha gondjuk van – derült ki egy friss felmérésből. Az elmagányosodás lelki következményeiről, hátteréről Román Mónika kolozsvári pszichológust kérdeztük.
Miközben egyre több megkeresés érkezik, az ellátás bővítését leginkább a munkaerőhiány akadályozza. Tussay Szilárd szerint kevesen választják a fizikailag és lelkileg egyaránt megterhelő gondozói pályát, amelynek bérezése sem áll arányban a feladatokkal járó felelősséggel és igénybevétellel. A mozgásukban korlátozott ellátottak emelése, mozgatása komoly fizikai erőfeszítést kíván, a szakápolási teendők elvégzéséhez pedig megfelelő képzettség szükséges.
„A Diakónia számára a városokban nehezebb dolgozót találni. Több az álláslehetőség, magasabbak a bérigények, és a kórházak is elszívják a szakképzett munkaerőt. Vidéken ezzel szemben a helyben végezhető munka vonzóbb lehet a szűkösebb álláskínálat miatt” – osztotta meg tapasztalatait az igazgató. Hozzátette, a munkatársak megtalálásában a Diakónia gyülekezeti kapcsolatai is segítséget jelentenek: a református szeretetszolgálat számos alkalmazottja a helyi egyházi közösségekből érkezik.
Tussay Szilárd kitért arra is, a személyzethiány mellett állami szabályozás is behatárolja az ellátás lehetőségeit, ugyanis az otthoni betegápolásban egy ápoló naponta legfeljebb hat ellátottat kereshet fel, és ez a korlát tíz éve változatlan. Úgy véli, az egyes feladatokra megállapított időkeretek sem igazodnak megfelelően a terepen tapasztalt körülményekhez.
A finanszírozás ugyancsak nehézséget okoz. Mint rámutatott, a támogatásra jogosult idősek esetében a összeállítják az igényléshez szükséges dokumentációt, a lehívható összeg azonban sok esetben nem fedezi a szolgáltatás tényleges költségét. A vidéki ellátásban például az ápolási feladatokon túl az autó fenntartásával, az üzemanyaggal és az utazással töltött idővel is számolni kell, ezekre azonban nem jut megfelelő fedezet. A szervezet állami és önkormányzati támogatásokból, valamint adományokból igyekszik pótolni a hiányzó összeget.
„Nem tudunk mindenkit ingyen ellátni, ezért javasoljuk, hogy ha az idős teheti, vagy a hozzátartozó megengedheti magának, járuljon hozzá az ellátáshoz” – magyarázta.
Megjegyezte, ha kapacitáshiány miatt vissza kell utasítaniuk egy segítségkérőt, más helyi szolgáltatók és az önkormányzat bevonásával próbálnak megoldást találni.
Az időskori gondozás lehetőségeiről érdemes még akkor egyeztetni, amikor az érintett önállóan boldogul, és maga is mérlegelheti, milyen segítséget fogadna el
Fotó: Haáz Vince
Ha az otthoni gondozás már nem elegendő, a költségek ugrásszerűen nőnek. Tussay Szilárd szerint az idősotthoni díj nagyjából havi hatezer lejtől kezdődik, és ebben benne van
A koordinátor arról is beszélt, sokan úgy gondolják, az idősotthon jó üzlet. „Szerintem egyáltalán nem az. Egy idősre 1,2 munkatárssal kell számolni, és valaki mindig ott kell legyen, hétvégén, ünnepnapokon is. Ez még csak a minimum, hol vannak a programok és az orvosi ellátás” – sorolta. Hozzátette, a szociális intézmények az energiaárak vagy az adók alól sincsenek mentesítve, az állami támogatás ugyanakkor az idősotthonok esetében is évtizedek óta nem változott.
A legfrissebb adatok szerint Románia lakossága egyelőre még fiatalabbnak számít az uniós átlagnál, a számok azonban azt mutatják: az ország gyorsabban öregszik, mint Európa, ma száz fiatalra 136 idős jut.
Az anyagi lehetőségek mérlegelése mellett a családnak gyakran egy érzelmileg is nehéz döntést kell meghoznia: meddig maradhat megszokott környezetében az idős hozzátartozó, és mikor válik szükségessé a bentlakásos ellátás? Tussay Szilárd szerint a legfontosabb szempont az, hogy az otthoni segítség mellett biztosítható-e a megfelelő gondozás és felügyelet.
A költözés kérdése többnyire akkor válik sürgetővé, amikor az idős ember már nem hagyható egyedül, a család pedig nem tudja megszervezni a folyamatos jelenlétet. A megszokott otthonhoz való ragaszkodás ilyenkor különösen megnehezítheti a döntést az idősek esetében. Az igazgató rámutatott, az utóbbi időben ugyanakkor nálunk is egyre több olyan időssel is találkozik, aki még önellátóként, saját elhatározásából választja a bentlakásos intézményt, mert társaságra, közösségi életre vágyik.
Mint elmondta, a Diakónia idősotthonaiban
Azoknak pedig, akik továbbra is otthonukban szeretnének élni, de napközben segítségre és társaságra van igényük, a szeretetszolgálat Erdély több településén működő nappali központjai jelenthetnek megoldást. Ezekben meleg ételt és szervezett foglalkozásokat biztosítanak, estére pedig a résztvevők hazatérnek.
A nappali központok szervezett foglalkozásokkal és társasággal segítik az időseket, akik estére visszatérhetnek saját otthonukba
Fotó: Erdély Bálint Előd
A későbbi ellátás megszervezését megkönnyítené, ha a hozzátartozók még akkor beszélnének az időskori gondozás lehetőségeiről, amikor a szülő, rokon még önállóan boldogul, és maga is mérlegelheti, milyen segítséget fogadna el. Tussay Szilárd szerint ezek a beszélgetések gyakran elmaradnak, holott fontos lenne közösen feltérképezni a közelben elérhető szolgáltatásokat, azok költségeit, valamint azt, hogy a hozzátartozók milyen feladatokat tudnak vállalni.
A felkészüléshez gyakorlati kérdések tisztázása is hozzátartozik:
Érdemes azt is átgondolni, hogyan oldanák meg az ellátását egy kórházi kezelés után, ha az illető szülő, rokon átmenetileg vagy tartósan több segítségre szorulna.
Az igazgató szerint nem szükséges minden lehetséges helyzetre részletes tervet készíteni, de a családnak ismernie kellene a szülő elképzeléseit és a rendelkezésre álló lehetőségeket. Így egy váratlan állapotromlás esetén már tudhatják, kihez fordulhatnak, és milyen megoldásokat mérlegelhetnek.
A romániai városokban élő idősek több mint fele magányosnak érzi magát: minden negyedik ember csak egyvalakivel beszél havonta.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kolozsváron egyre több távol-keleti vesz részt a szentmiséken: nemcsak katolikusok, keresztények, hanem buddhisták és hinduk is. Különleges esemény helyszíne volt az emblematikus Szent Mihály-templom.
Parajdon román zászlót rakott a sóbánya bejáratához, Udvarhelyen a magyarok és az RMDSZ ellen hergelt Lucian Mușat AUR-os parlamenti képviselő, Szatmárnémetiben a PNL főtitkára pedig amiatt háborog, hogy október 23-án csak magyar zászlót lehetett látni.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hétfői előrejelzése szerint szerda délig csapadékos, szeles időjárás várható, és a magasabban fekvő hegyekben havazni fog.
Nem vehet már részt az egyszerűsített honosításban az Eurotrans Alapítvány a Krónika értesülései szerint. Az RMDSZ szervezete a jövő évi működési költségek támogatásához szükséges kérelmet benyújtotta a magyar kormánynak, választ egyelőre nem kapott.
Őrtüzek gyújtásával jelezték a helyi közösségek vasárnap Székelyföldön, hogy a tájegység őshonos lakossága igényt tart a területi autonómiára.
A gyulafehérvári székesegyházban megtartották vasárnap a diakónus- és papjelöltek befogadásának szertartását, az úgynevezett admissiót.
Huszonnégy órára őrizetbe vették azt a 43 éves férfit, aki szombat este airsoftfegyverrel és játékgránáttal lépett be a gyulafehérvári rendőrség épületébe.
Balázs Ferenc lelkész, író és közösségszervező születésének 125. évfordulóján, a Kolozs megyei Mészkőn tartotta az emlékév egyik központi ünnepségét a Magyar Unitárius Egyház.
Vasárnap hajnalban ismét átállunk a téli időszámításra, így egy órával tovább alhatunk. A szakemberek szerint azonban az óraátállítás korántsem jelent feltétlenül több pihenést.
Az 1956-os magyarországi forradalmat követő legnagyobb koncepciós perek egyike a Szoboszlay-per volt, amelyben több mint 400 embert ültettek a vádlottak padjára, tíz személyt pedig ki is végeztek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!