Fotó: Haáz Vince
A Marosvásárhellyel összeépült Marosszentgyörgyön az – emlékezetbe fekete márciusként beivódott – 1990-es véres román–magyar összecsapást idézték fel vasárnap délután a település temetőjében tavaly állított emlékműnél.
2022. március 20., 18:412022. március 20., 18:41
2022. március 20., 18:452022. március 20., 18:45
A megemlékezésen Sófalvi Szabolcs, a település polgármestere arról számolt be, hogy hatósági zaklatásnak volt kitéve az emlékmű tavalyi felállítása után. Járta a hivatalokat, míg bebizonyította, hogy a református és a római katolikus temető találkozásánál felállított, román, magyar és roma szimbólumokat idéző emlékmű az események áldozatainak állít emléket, és mint ilyen, felállításához nem volt szükség építési engedélyre.
„Semmi és senki nem fog megakadályozni abban, hogy minden évben idejöjjünk, és fejet hajtsunk azok előtt, akik védték a településüket” – idézte az MTI a polgármestert, aki arra buzdított, hogy az egykor szemben álló felek tudjanak megbocsátani egymásnak, és tudjanak továbblépni.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszternek az eseményre küldött levelét Tóth László, Magyarország csíkszeredai főkonzulja olvasta fel. A miniszter felemelőnek és példaértékűnek találta, hogy 1990-ben a marosszentgyörgyi romák közösséget vállaltak a megtámadott magyarokkal. Kijelentette: a magyar nemzethez tartozás nem származás, hanem szabad vállalás kérdése. Arra buzdított, hogy a romániai népszámlálás időszakában is ki-ki vállalja identitását. Megemlítette: a valódi hazafiság nem irányul más nemzetek ellen.
A miniszter szerint 1990-ben is, akárcsak 1848-ban csak azt kívánták, hogy a magyar nemzet és a vásárhelyi magyarság békében és biztonságban folytathassa fejlődését, hogy szabadon használhassa anyanyelvét, hogy nemzeti intézményrendszert építhessen, hogy ne sodorják idegen háborúba, hogy legyen felelős nemzeti kormánya, amely képes és tud felelősen dönteni. „Ma sem kívánunk egyebet” – írta levelében Szijjártó Péter. – A vásárhelyi fekete március mindig arra tanítson, hogy az embereknek, nemzeteknek nem egymás ellen, hanem egymást segítve kell küzdeniük a boldogulásért”.
Az eseményen részt vevő Nacsa Lőrinc kereszténydemokrata parlamenti képviselő a magyarországi választás tétjére hívta fel a hallgatóság figyelmét. Szerinte április 3-án az dől el, hogy olyan kormánya lesz-e Magyarországnak, amelyik nemzetben gondolkozik, vagy amelyik képtelen erre és nem is akar. Arra biztatta a jelenlevőket, hogy mindenki járuljon hozzá a szavazatával ahhoz, hogy igazi nemzetgyűlés alakulhasson Budapesten ismét, amelyik folytatja az elmúlt évek nemzetpolitikáját.
1990. március 19-én husángokkal és fejszékkel felfegyverkezett román falusi férfiakat szállítottak Marosvásárhelyre, hogy „védjék meg” a várost a magyaroktól. Az erőszakosan fellépő, sok esetben ittas férfiak feldúlták az RMDSZ székházát, súlyosan bántalmazták Sütő András írót. A magyarellenes pogromkísérlet másnap is folytatódott, ekkor azonban magyar ellentüntetés is szerveződött. A magyar tüntetők a segítségükre érkező cigányokkal kikergették Marosvásárhely főteréről a husángos román parasztokat és a velük szimpatizáló marosvásárhelyi román tüntetőket.
Az összetűzéseknek 5 halottja (3 magyar és 2 román) és 278 sebesültje volt. Az események után a román igazságszolgáltatás kizárólag a magyar ellenreakciót vizsgálta, csak magyarok és romák ellen emelt vádat és csak őket ítélték el.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sorsunk ma egyetlen döntésen múlik. Itt az idő hát, hogy mi, magyarok újra összefogjunk, és együtt, közösen védjük meg az elmúlt másfél évtized nemzetpolitikai eredményeit.
Közel 130 olyan magyar emlékjelet kutatott fel a Bánságban Bodó Barna temesvári politológus, amelyek az első világháború utáni román közigazgatás beavatkozása nyomán eltűntek vagy „átalakultak”.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken figyelmeztette a Kolozsvár–Nagyvárad-vasútvonal villamosításán és korszerűsítésén dolgozó kivitelezőket, hogy négy hónap áll rendelkezésükre a munkálatok felgyorsítására a kritikus szakaszokon.
Hatalmas munkát végzett a magyar kormány a Királyhágómelléki Református Egyházkerülettel és a helyi magyar közösségekkel közösen azáltal, hogy teljesen természetes módon kapcsolódott a helyi törekvésekhez Soltész Miklós szerint.
Illegális fegyverek, lőszerek és pirotechnikai eszközök után kutattak a rendőrök három Brassó megyei ingatlanban. A házkutatások során több fegyvert, lőszert és egy körözött revolvert is találtak, egy 18 éves fiatalt pedig őrizetbe vettek.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján Erdély, a Partium és a Bánság számos településén ünnepi rendezvényekkel tisztelegnek a hősök emléke előtt. Március 15-én és az azt megelőző napokban gazdag programkínálattal várják az érdeklődőket.
Arad egyik új kertvárosi részében egyre nagyobb a feszültség: az ott lakók szerint annyira elszaporodtak az aranysakálok, hogy már félnek kiengedni gyerekeiket az utcára, éjszakánként pedig „kísérteties hangok” tartják rettegésben őket.
Kolozsváron építhetik meg az első, közpénzből létrehozott, a szenvedélybetegségek kezelését szolgáló addiktológiai központot. A polgármesteri hivatal 35 millió euróból valósítaná meg az egészségügyi beruházást.
Két személy, köztük egy hároméves kisgyermek életét vesztette egy csütörtök esti balesetben a Kolozs megyei Körösfeketetón, ahol egy teherjármű és két személyautó ütközött össze.
Ma már 29 közepes és nagytermelő dolgozik azon, hogy a ménes–magyarádi borvidék több évszázados borkultúrája ne csak fennmaradjon, hanem új lendületet kapjon – összegezte a megyei tanács az Arad-Hegyalján folyó szőlőtermesztés és bortermelés helyzetét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!