Băsescu oktatási reformja

A Kovászna fürdővárosban tartózkodó Băsescu tegnap elmondta, a székelyföldi megye lakosaival folytatott megbeszélése során elsősorban a magyar diákok románnyelv-oktatásának ügye került terítékre. „A polgárok két kifogással éltek. Egyrészt azzal, hogy szakképzett romántanárok helyett nagyon sok a helyettesítő pedagógus, továbbá felhívták a figyelmemet arra, hogy a vidéki származású, kizárólag magyarul beszélő gyerekek olyan elbánásban részesülnek az iskolákban, mintha ismernék a román nyelvet” – számolt be tapasztalatairól az államfő, olyan speciális oktatási rendszer meghonosítására téve javaslatot a romániai magyar gyermekek számára, amelynek során a diákoknak idegen nyelvként oktatnák a románt. Az államelnök szerint egyértelmű, hogy nem lehet a román nyelvet ugyanúgy oktatni a magyar diákoknak, mint azoknak, akik már életük első hét évében otthon elsajátították azt. Băsescu hozzáfűzte: véleménye szerint ezt a rendszert „a nulláról”, tehát már az I–IV. osztályos elemi oktatástól alkalmazni kellene, ezen túlmenően pedig az is szükséges, hogy a pedagógus mindkét nyelvet beszélje.

Traian Băsescu államfő sepsiszentgyörgyi kijelentése szemléletváltáshoz vezethet a hazai oktatásügyi rendszer kidolgozásáért felelős illetékesek körében, akik mindeddig lesöpörték az asztalról az erdélyi magyar politikai, valamint civil-szakmai szervezetek részéről érkező igényt. Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) elnöke lapunktól értesült az államfő által szorgalmazott intézkedésről, és meglepetésének adott hangot ennek kapcsán. „Úgy tűnik, az állami intézmények képviselői kezdenek érzékennyé válni a romániai magyarság részéről régóta érkező javaslatra” – kommentálta az államfő kijelentését Lászlófy Pál. Az RMPSZ elnöke emlékeztetett arra, hogy a szervezet nemrég juttatta el a bukaresti oktatásügyi minisztériumnak azt a tantervjavaslatot, amely többek között azt célozza, hogy a kisebbség soraiból származó gyermekeknek ezentúl ne anyanyelvként tanítsák az állam nyelvét. A tudományos munkát egyébként a Balázs Lajos csíkszeredai egyetemi tanár, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem román– angol tanszékének vezetője által irányított pedagóguscsoport dolgozta ki. „Korábbi javaslatunkban még éppen az a formula szerepelt, amelyet most Traian Băsescu használt, vagyis hogy a magyar gyermekek idegen nyelvként tanulják a románt. Csakhogy a román pedagógusok felhorkantak ezen a szóhasználaton, emiatt úgy módosítottuk, hogy számukra ne anyanyelvként oktassák az állam nyelvét” – nyilatkozta lapunknak Lászlófy Pál. Sze-rinte az erdélyi magyar diákok – különösen a tömbmagyarságban élők – sohasem fognak megtanulni a jelenlegi rendszer közepette románul, és a vizsgákon is hátrányba kerülnek többségi társaikkal szemben.

Vége a diszkriminációnak?

Mint ismeretes, a magyar diákok románnyelv-oktatásával kapcsolatosan az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) már tavaly megállapította, hogy a jelenlegi tanügyi rendszer nem biztosítja az esélyegyenlőséget a kisebbségi diákoknak a román nyelv elsajátításához. A testület azt a beadványt véleményezte pozitívan, amelyben az aláírók sérelmezik, hogy a magyar diákoknak nem tanítják idegen nyelvként a románt, és a vizsgákon is a román anyanyelvű diákokkal azonos elbírálásban részesülnek. A CNCD-hez Hantz Péter és Kovács Lehel, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem volt, valamint Szász Csaba jelenlegi adjunktusa, Lászlófy Pál RMPSZ-elnök, Péntek János, Szilágyi N. Sándor és Vekov Károly egyetemi oktató, Török Ferenc, Kolozs megye volt főtanfelügyelő-helyettese, valamint Sógor Csaba szenátor és Toró T. Tibor parlamenti képviselő fordult panasszal. A dokumentum értelmében habár az I–IV. és az V–VIII. osztályos diákoknak külön román nyelv és irodalom tananyagot dolgoztak ki, a képességvizsgán a román diákok számára kidolgozott kritériumoknak kell megfelelniük. Gimnáziumi szinten nincs különbség a román és más anyanyelvű diákok román tananyaga között, és az érettségi vizsgán is azonos a mérce. Ráadásul az érettségin elért gyengébb osztályzat az egyetemi felvételin is hátrányt jelent. Az aláírók szerint ez diszkriminációnak minősül, ugyanis egy idegen nyelvet nem lehet anyanyelvi szinten elsajátítani. Noha tavalyi határozatában a diszkriminációellenes testület kerülte a diszkrimináció kifejezését, azt javasolta az oktatási minisztériumnak: hozzon létre szakbizottságot, és találja meg a legmegfelelőbb módszert arra, hogy a kisebbségekhez tartozók elsajátíthassák az állam nyelvét, és az esélyegyenlőség elve se csorbuljon. A CNCD döntését különben nem befolyásolta, hogy az oktatási minisztériumtól kapott véleményezés szerint a jelenlegi oktatási rendszerben nem éri hátrányos megkülönböztetés a magyar tanulókat, sőt a képviselőház tanügyi bizottsága leszögezte: „a román nyelv elsajátítása prioritás kell hogy legyen”.

Mellőzve érzi magát a prefektus

Băsescu kijelentésével egy időben György Ervin háromszéki prefektus tegnap nemtetszését fejezte ki amiatt, hogy egynapos késéssel, akkor is csak a sajtóból értesült Traian Băsescu ismételt kovásznai látogatásáról. „Az lett volna a helyes, ha az államelnöki hivatal értesít a látogatásról, hogy tudjam, mi történik a megyébe. Még akkor is, ha az államfő magánlátogatáson van, és csak a Demokrata Párt helyi vezetőivel találkozott” – hangoztatta György Ervin. Kovászna megye prefektusa ugyanakkor cáfolta az államfő kijelentését, miszerint országos szinten Háromszéken lennének a legrosszabb utak. György Ervin elismeri ugyan, hogy a megyében rosszak az utak, de szerinte a dél-romániai megyékben a háromszékihez hasonló mértékben elavult az infrastruktúra. Emlékezetes, hétvégi Kovászna megyei körútja után Traian Băsescu hétfőn este visszatért a megyébe, kedden reggel újra Bukarestbe utazott, hogy jelen legyen Winkler Gyula informatikai miniszteri eskületételén, majd kedden este újfent berendezkedett a Kovászna-fürdői protokollvillában, ahol péntekig kíván maradni.

Kovács Zsolt, Rostás Szabolcs