
Fotó: Boda L. Gergely
Brassai Zsombor Maros megyei RMDSZ-elnök a magyarországi választási regisztrációról, a szerzett jogról.
2014. február 04., 17:442014. február 04., 17:44
– Miért vált fontossá az RMDSZ számára az anyaországi választási regisztráció azok után, hogy korábbi nyilatkozataikban a szervezet bizonyos csúcsvezetői még a magyar állampolgárság megszerzését sem támogatták?
– Ebben a kérdésben mindig megoszlottak a vélemények, amit egyébként természetesnek tartok. Az egy dolog, hogy miként vélekedtek egyes csúcsvezetők, azonban szerintem a szerzett jog az a premissza, ami meghatározza a hozzáállásunkat. Hosszú ideje és következetesen képviseljük azt az elméletet, miszerint a jogainkkal élnünk kell.
A kettős állampolgárság is ilyen szerzett jog, ami akkor ér valamit, ha élünk vele. Ennek elsősorban választásra jogosultakként tudunk érvényt szerezni. Nagyon fontos, hogy megfelelő polgári öntudattal értsük, érezzük, belássuk, hogy a társadalom változását és fejlődését egyértelműen a választói joggal való élés szavatolja.
– Miként tudja a választásokon való regisztrációra, részvételre biztatni azokat, akik szerint nem a határon túli magyarság dolga beleszólni az anyaország politikájába?
– Nem akarok senkit meggyőzni afelől, hogy regisztráljon és szavazzon, de mindenképpen megfontolandónak tartom, hogy akinek megadatik ez a jog, éljen is vele. Ez jó lehetőség arra, hogy véleményt mondjunk arról, kik és hogyan képviseljenek bennünket, erdélyieket az Országgyűlésben.
– A regisztráció terén nyújtott segítség az RMDSZ Maros megyei szervezetének a kezdeményezése vagy központi feladat teljesítése?
– Az országos vezetőség véleménye is egyértelmű, Kelemen Hunor elnök több ízben hangoztatta: segíteni kell azokat, akik élni szeretnének ezzel a joggal. A Maros megyei RMDSZ természetszerűen csatlakozott ehhez az irányelvhez, annál is inkább, mivel a kezdetektől fogva a könnyített honosításban is támogatást nyújtottunk a hozzánk folyamodó több mint háromezer családnak.
– Mennyire tud hiteles lenni a Maros megyei szervezet ebben a tevékenységben, amikor éppen a vásárhelyi csúcspolitikusok némelyike volt a leghangosabb azok közül, akik a honosítás ellen emelték fel a szavukat?
– Azt gondolom, ezt a kérdést nem így kell felvetni. Hogy a szervezetünk mennyire tud hiteles lenni ebben az ügyben, erre a legjobb válasz az imént említett több mint háromezer családnak az esete. Gondolom, az ő bizalmuk a lehető legjobban hitelesíti a munkánkat.
– Közismert, hogy az erdélyi magyarság miként viszonyul az anyaországi pártokhoz, és hogy a többség kire szavazna. Az RMDSZ honosítással, regisztrációval kapcsolatos mostani álláspontja az MSZP-s közelségből a Fidesz felé való elmozdulást jelentené?
– Amint a meghívásunkra nemrég Marosvásárhelyre látogató Hidvéghi Balázzsal, az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága alelnökével, Zsigmond Barna Pál csíkszeredai főkonzullal és Csige Sándor vezető konzullal folytatott megbeszélésen is elmondtam, elvi partnerekként számíthatnak ránk a választási mozgósításban, hiszen a szerzett joggal élés alapvető szempont, főként egy kisebbségi magyar számára.
Ezen túl rendkívül fontosnak tartom, hogy egy politikai partnerség is kialakuljon a Kárpát-medencében, hisz senkinek sem használ az a megosztottság, ami az utóbbi időben minden egyes határon túli régióban felütötte a fejét. A külhoni magyar–magyar vetélkedők során tisztává vált, hogy a többség kinek szavaz bizalmat. Ezzel kell most nagyon higgadtan és bölcsen számot vetni, és ennek megfelelően kell keresni azt a politikai partnerséget, mely egységessé teszi a Kárpát-medencei magyarságot.
A legkisebb jogsérelmet sem szabad elfogadni vagy átsiklani felette, mert a rossz banalitása veszélybe sodorhatja a közösség szabadságát – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök Aradon, az október 6-i megemlékezésen.
Nem kell mindig véráldozatot hozni, de a szabadságért mindig, minden korban meg kell harcolni – fejtette ki október 6. üzenetét Kelemen Hunor kedd délután Aradon, az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc megtorlásának 177. évfordulóján.
Rákóczy Parchetich Hugó, Aradon raboskodó nemzetőr őrnagy és országgyűlési képviselő készítette a rajzokat a fogolytársairól.
A magyar–román határ mentén fekvő Gyulán mond beszédet Magyar Péter miniszterelnök a nemzeti gyásznapon. Eközben Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a határ túloldalán, Aradon emlékezik a ’48-as vértanúkra október 6-án.
A Vox Juventutis egyike volt a rendszerváltás utáni első magyar kulturális kezdeményezéseknek, működésének tíz esztendeje alatt Erdély-szerte és Magyarországon is hírnevet szerzett.
A vallás- és szólásszabadság védelmében kiállt Osztie Zoltán magyarországi katolikus pap mellett Tőkés László volt református püspök.
Az elkövetkező két hétben országszerte általában meleg marad az idő, bár lesznek átmeneti lehűlések és helyenként eső, derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hétfőn közzétett, október 5. és 18. között időszakra vonatkozó előre jelzéséből.
Elhunyt 97 éves korában a kolozsvári Mureșanné Kertész Judit Mirjám egyetemi tanár, aki túlélte a holokauszt erőltetett menetét és a pesti gettót.
Több szurkoló szülő is verekedésbe keveredett a lelátón egy junior bajnokságbeli kézilabdameccsen Temesváron.
Két ember sérült meg szerdán a Hargita megyei Gyergyóalfalu községben, miután az autó, amelyben utaztak, lesodródott az útról – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
szóljon hozzá!