2007. május 17., 00:002007. május 17., 00:00
A szociális szolgáltatások terén újdonságnak számít, hogy szakértőkből álló csapatot alakítanak ki, amelynek tagjai az utcán vagy az ideiglenes szállásokon keresik fel a rászorulókat, így próbálnak meg segíteni rajtuk. „Kétségbeejtő az, hogy annak a napi átlagban 75 személynek, akik felkeresik a hajléktalanszállót, körülbelül 80 százaléka évek óta folytatja ezt az életvitelt – magyarázta Viorel Solschi alpolgármester. – A kezdeményezésünk célja az, hogy oly módon nyújtsunk segítséget számukra, hogy ne fokozzuk függőségüket.” Ebből a meggondolásból az önkormányzat szociális osztályának dolgozói úgy döntöttek, a reggeli és esti élelemosztáskor csak teát és kenyeret adnak a hajléktalanoknak, a hangsúlyt pedig a társadalmi beilleszkedés segítésére teszik majd.
Az utcán élők többségének nincsenek személyi iratai, ezért nem tudnak hivatalosan munkát vállalni, továbbá a nekik járó szociális segélyben sem részesülhetnek. Doina Vãsuþi, a szociális osztály vezetője szerint nagy részük vállal alkalmi munkákat, viszont kiszolgáltatott helyzetükből adódóan többnyire kihasználják őket. Mint elmondta, napszámoskodás mellett jó részüket koldulásra, prostitúcióra vagy rablásra is kényszerítik, az ily módon megszerzett pénzt viszont többnyire elveszik tőlük. Az önkormányzat tervei szerint minden egyes rászoruló szociális helyzetét egyenként elemzik majd, és ezt figyelembe véve próbálják a sorsukat más mederbe terelni. A fő cél az, hogy személyi igazolványt állíttassanak ki számukra, segítsék őket a hivatalos munkába állásban, majd egy albérlet megszerzésében.
A rászorulók közel 90 százaléka alkohol- vagy kábítószerfüggő, ezért a projektbe partnerként bevonták a drogellenes ügynökséget is. Ennek alkalmazottjai egyéni és csoportterápiás módszerekkel igyekszenek majd rábírni őket arra, hogy hagyjanak fel káros szenvedélyeikkel. Szatmárnémetiben az első hajléktalanszállót 1997-ben alapította a Hans Lindner Alapítvány, saját tőkéjéből. Később közösen működtették a polgármesteri hivatallal, 2005-ben pedig az önkormányzat teljesen átvette az intézményt. Tavaly összesen 300 személy vette igénybe a létesítményt.
Szilárdan megalapozott nemzettudatra napjainkban legalább akkora szükség van, mint hetven évvel ezelőtt – jelentette ki Dávid Gyula egykori politikai elítélt az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján Kolozsvárt rendezett megemlékezésen.
A Maros megyei Szováta önkormányzata tematikus parkot létesít a Föld medvefajainak bemutatására. A becslések szerint 2,5 millió euróba kerülő beruházást európai uniós forrásokból finanszírozzák.
A történelmi egyházak segesvári egyházközségei pénteken hivatalos petíciót iktattak a Maros megyei város polgármesteri hivatalában, amelyben tiltakoznak a Halloween a Várban (Halloween în Cetate) című rendezvény megszervezése ellen.
A szerzetesek végezték a város lakóinak lelki gondozását a törökök kiűzése után, évszázadokon át szervezték az oktatás, az 1848–1849-es magyar forradalom idején pedig kitartottak a szabadságharcosok mellett, sőt többen nemzetőrnek is álltak közülük.
A Temes megyei rendőrség nyomozást indított, miután egy 13 éves diák egy késsel a kezében jelent meg egy fotón, amelyet egy temesvári iskola tantermében készítettek.
Elhunyt 102 éves korában az utolsó úzvölgyi veterán, a sepsiszentgyörgyi Bartha Mihály.
Zsók László 1942. január 8-án született Csíkdánfalván. Az elemit szülőfalujában, a középiskolát Csíkszeredában, az akkori 1-es számú gimnáziumban, a mai Márton Áron Főgimnáziumban végezte. Azaz végezte volna.
Hiába került 2022-ben Arad tulajdonába a 18. századi vár, és hiába született két és fél évvel ezelőtt megállapodás a katonai helyőrség kiköltöztetéséről, az erődítmény továbbra is el van zárva a nagyközönség elől, műemlék épületei pedig pusztulnak.
Felhagytak a tiltakozással azok a bányászok, akik közel két napig tiltakoztak a Zsil-völgyi Zsilyvajdejvulkán szénbányájának tárnáiban, miután biztosítékot kaptak arra, hogy követeléseiket teljesítik.
Megnyitották szerdán este a Vörös Csillag Múzeumot Sepsiszentgyörgyön. A háromszéki megyeszékhely egykori dohánygyárának raktárában kialakított közel 3000 négyzetméteres kiállítótérben Romániában elsőként a kommunista diktatúra történetét mutatják be.