2009. október 07., 10:222009. október 07., 10:22
Így kétszintes teret lehet itt kialakítani, melynek földszintje és emelete egyaránt 500-500 négyzetméteren terül majd el. Pafka Ernő elmondta: az 1903-ban befejezett, eredetileg is városházának épült palota az utóbbi években túl kicsinek bizonyult: a váradi lakosság az elmúlt száz évben gyakorlatilag megháromszorozódott, és ugyanekkora vagy még nagyobb mértékben gyarapodott az itt dolgozók száma is.
A közönségszolgálati irodák pedig elszórtan működnek a labirintusszerű folyosókon, így az ügyeiket intézni kívánó polgárok számára nem könnyű az eligazodás. Az új épületrész kizárólag ezt a célt szolgálná: ide költöztetnek majd minden olyan hivatalt, amely kifejezetten a lakosság fogadásával foglalkozik. Az alsó szinten egy büfé és néhány mosdó is helyet kap majd, ugyanis eddig nemhogy az ügyeiket intézők, de még a városházán dolgozók számára sem volt elegendő a toalettek száma.
Ugyanebben a projektben szerepel a városháza ötven méter magas óratornyának látogathatóvá tétele is. A belvárosra pazar kilátást nyújtó toronyba jelenleg kizárólag az épület második emeletéről, egy eldugott ajtón keresztül lehet feljutni, ami miatt igen kevés nagyváradi, illetve turista látogatja az építményt. Emellett legfelső régióban már csak ingatag fém- vagy falépcsőkön lehet közlekedni – ezek nem bírnak meg egyszerre ötnél több személyt.
A terv szerint a jövőben a torony lábánál található bejárattól körlépcsőn keresztül juthat fel a látogató a toronyba, amelynek különböző szintjein négy helyről is megcsodálhatja a panorámát, illetve megtekintheti a százéves, még mindig kifogástalanul működő óraszerkezet belsejét is. A projekt értékét két héten belül állapítják meg pontosan. A költségeket a városi büdzséből fedezik.
Tizenegy hét nyári szünidő Romániában, tíz Magyarországon, hat Dániában és tizennégy Olaszországban: jelentős eltérések tapasztalhatók az európai államok legfőbb közoktatási vakációját tekintve.
Erdély vízkészletei évek óta apadnak, a nyári zivatarok pedig önmagukban nem képesek pótolni a hiányt. Czellecz Boglárka hidrológus elmagyarázza, miért apadnak Erdély vízkészletei, és mit tehetünk a csapadék helyben tartásáért.
Nicușor Dan államfő visszaküldte pénteken felülvizsgálatra a parlamentnek a medveállomány ritkítására vonatkozó törvényt – közölte a román elnöki hivatal. A jogszabály alapján 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövésére nyílna lehetőség.
Az Arad Megyei Környezetőrség szerint 15 ezer lejre bírságoltak meg vízügyi korlátozások és a vízfelhasználási szabályok megsértése miatt egy halastavat üzemeltető céget, amely hivatalosan a tőzmiskei RMDSZ-es polgármester érdekeltségi körébe tartozik.
Hétfőn kezdi meg a munkáját az észak-erdélyi autópálya Magyarzsombor és Vaskapu között, Szilágy megyei szakaszának – ami az első szakasz lesz, amelyet idén átadnak.
Napok óta tart a hőhullám, a hőmérő higanyszála az ország több részében is nap mint nap 40 Celsius-fok közelébe emelkedik, miközben építkezéseken, mezőgazdaságban, raktárakban és gyárakban emberek tízezrei dolgoznak.
A hőség és a folyók kritikusan alacsony vízszintje miatt újabb erdélyi megyékben vezettek be forgalom- és vízkorlátozást csütörtökön. A korábbi négyről hétre nőtt a harmadfokú hőségriasztás alatt lévő romániai megyék száma.
Büntetőfeljelentést tett csütörtökön Majka romániai jogi képviselője a sepsiszentgyörgyi Sic Feszt fesztiválra tervezett koncert lemondását kiváltó fenyegetés ügyében.
A túlszaporodott medveállomány miatt azonnali és konkrét intézkedésekre van szükség az emberi életek és a javak védelméhez.
Miközben a jelenlegi szárazság miatt is azt láthatjuk, hogy a Duna vízhozama elérte a történelmi mélypontot, és a romániai folyók többségének hozama várhatóan csökkenni fog az elkövetkező évtizedekben, egy folyó kivételt jelent: a Szamos.