Életre kelt lovagok
„Amikor a környékünkön található várakban egymás után szervezik a középkori fesztiválokat, éppen ideje volt, hogy a Farkasrendi Lovagok is kibújjanak odújukból, és végre középkori hangulatot varázsoljanak a vásárhelyi vár falai közé” – fogalmazott a fesztivál művészeti igazgatója, Liviu Pancu. A marosvásárhelyi Nemzeti Színház művésze viccelődve hozzátette, ő maga is tagja a rendnek, de amíg lovaggá kenték, évekig fegyverhordozóként dolgozott. Komolyra fordítva a szót, Pancu elmondta: aki sörrel locsolt népünnepélyre és rockkoncertekre számít, annak csalódnia kell, ugyanis a héten egyetlen csecsebecseárust vagy miccssütőt sem engednek be a vár területére. A hét első felében rendezett konferenciák és szemináriumok hangulatából is érződött, hogy a szervezők nemcsak beszélnek a középkorról, hanem megpróbálják a hangulatát is megidézni.
Száz udvarhölgy, ötven trubadúr
A bástyákban szervezett tanácskozásokon a rivaldafény helyett gyertyák világítottak az asztalokon, kóla helyett pedig bort és vizet kínáltak a korhű öltözetben jövő-menő lányok. A poszterek helyét lovagi címerek vették át, a város és az ország zászlója mellé egy sor lovagi rend lobogója került. Ottjártunkkor két fiatal kardot rántva vetett véget a Szabók bástyájában folyó vitának. Miután a hosszú percekig húzódó párbajból mindketten nyertesen kerültek ki, lovagiasan kezet fogtak, és egy kancsó borral „mosták le” sérelmeiket. A napok óta zajló középkori fesztivál hivatalos megnyitójára péntek este fél 7-től kerül sor. A lovagokat a Színház térre hívják össze, onnan a főtér megkerülésével kanyarodnak fel a várba. A szervezők ígérete szerint a látogatók péntektől vasárnapig mintegy száz lovaggal és udvarhölggyel, hetven népművészszel, ötven trubadúrral és negyven színésszel találkozhatnak a fesztiválon.
Felerősödő szélre figyelmeztető sárga, vagyis elsőfokú riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szombaton az ország 22 megyéjére.
Orbán Viktor miniszterelnök, aki pénteken részt vett az RMDSZ 17. kongresszusán a Kolozs megyei Zsukiménesen, útban hazafelé még megállt ebédelni. És ha már itt járt, egy Romániában hagyományos ételt választott, a miccset.
A pénteki RMDSZ-kongresszus nem csupán Orbán Viktor magyar és Ilie Bolojan román miniszterelnök jelenléte miatt keltette fel a román sajtó és politikum érdeklődését, hanem azért is, mert annak kezdetén a magyar és a román himnusz után a székely himnuszt is lejátszották.
Átfogó képet rajzol a romániai magyar oktatás helyzetéről az a friss kutatás, amelyet Kolozsváron mutattak be. A szociológusok által végzett országos vizsgálat feltárta az erdélyi magyar iskolák infrastruktúrájának, nyelvhasználatának főbb tendenciáit.
Kelemen Hunor szövetségi elnök az RMDSZ 17. kongresszusán elmondott politikai beszédében az elmúlt 35 évet „a közösségi reziliencia történetének” nevezte, és azt hangoztatta: az erdélyi magyarság nem csupán túlélő, hanem újjáépítő közösség.
„Az erdélyi magyarság az élő bizonyíték, hogy egy közösség addig él, amíg vannak, akik hisznek benne. És ha hiszünk benne, a győzelem sem marad el” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az RMDSZ kongresszusán pénteken a Kolozs megyei Zsukiménesben.
A posztkommunista időszakban az RMDSZ folyamatosan jelen volt a román politikában, az átmenet időszakában, a válságos időszakokban vagy az újjáépítés idején a magyar szervezet fontos szerepet játszott a közéletben – jelentette ki Ilie Bolojan.
Újabb harminc nappal meghosszabbította a vészhelyzetet Parajdon a helyi vészhelyzeti bizottság – számolt be a Hargita megyei prefektúra.
Az RMDSZ 35 éven keresztül vállalta, és fontos feladatának tekinti most is, hogy Románia és Magyarország között összekötő kapocs, híd legyen – jelentette ki Kelemen Hunor az RMDSZ 17. kongresszusán pénteken a Kolozs megyei Zsukiménesben.
A kisajátított ingatlanok tulajdonjogának ellenőrzésével megteszik az első lépést az Arad–Nagyvárad gyorsforgalmi út harmadik szakaszának kivitelezéséhez. Az Arad és Kisjenő közötti szakasz több mint 47 kilométer hosszú lesz.