2007. szeptember 03., 00:002007. szeptember 03., 00:00
a szervezők sikeresnek minősítették az első háromszéki borvízünnepet. Kiváló alkalom volt turisztikai szakemberek, geológusok és önkormányzati vezetők közti tárgyalásokra annak érdekében, hogy a jövőben hatékonyabban használják ki a térség legértékesebb altalajkincsét, az ásványvízforrásokat. „Van igény erre a rendezvényre. Túlzás nélkül kijelenthetem, hogy mi háromszékiek borvíznagyhatalom vagyunk, csak sajnos ezt idáig nem tudtuk kellőképpen kihasználni” – fejtette ki a Krónikának Nyáguj Vilmos, Mikóújfalu polgármestere. Az Aquarius borvízfesztiválra 13 háromszéki település közel 50-féle ásványvízzel érkezett. Volt itt borvízkostolás, borvizesüvegcímke-kiállítás, szakmai előadások és népzenei előadások. A legízletesebb háromszéki ásványvíznek a sepsibükszádi Bugyogó-forrás bizonyult, a második a mikóújfalusi Bedő-forrás, harmadik pedig a hatolykai ásványvízforrás lett. A mikóújfalusi eseményen több kolozsvári geológushallgató is megjelent, akik jelezték, hogy a következőkben részt vennének a háromszéki ásványvízforrások feltárásában, elemzésében. Az eseményen jelen lévő Nagy József, az Országos Ásványvíztársaság vezérigazgatója a Krónikának úgy nyilatkozott, Székelyföldön nem aknázzák ki kellőképpen az ásványvizek gyógyturisztikai potenciálját. „Minden önkormányzatnak fel kell térképeznie ásványvízforrásait, a vegyi elemzéseket pedig az Országos Ásványvíztársaság ingyenesen elvégzi. Így kiderülhet, melyik víz milyen betegség kezelésére ajánlott. Átfogó adatbázist kell készíteni annak érdekében, hogy egy lehetséges befektetőnek be lehessen mutatni, milyen források vannak, milyen a vizük és mekkora a hozamuk” – hangsúlyozta Nagy József, aki szerint jelenleg Romániában több mint egymilliárd liter vizet palackoznak havonta, ennek 60 százaléka a Kovászna és Hargita megyei forrásokból származik. Egy éven belől palackozó üzem létesül a kézdivásárhelyi Fortyogófürdőn és a Csíkszereda melletti Zsögödfürdőn, így az országban palackozott ásványvízmennyiség 70–80 százalékát a székely megyék biztosítják.
Borvizek útja: leadták a projektet
A Borvizek útja turisztikai infrastruktúra fejlesztési tervének dokumentációját pénteken nyújtották be a Fejlesztési, Középítkezési és Lakásügyi Minisztériumhoz. Amint arról lapunkban már beszámoltunk, a projekt révén a borvízforrások turistacsalogató erejét próbálja kihasználni a jövőben Kovászna és Hargita megye önkormányzata. A két székelyföldi megye öszszefogásával készülő projektet a 6,7 millió euró értékű Phare-program keretében bonyolítják le, a részt vevő helyi és megyei önkormányzatok tízszázalékos önrésszel járulnak hozzá a költségekhez. Vajda Lajos, a Kovászna megyei önkormányzat alelnöke szerint jövő év elején elkezdődhetnek a munkálatok, amelyeket a szerződés aláírása utáni 18 hónap alatt kell véglegesíteni. A tervek szerint a Borvizek útja Háromszéken Előpatak, Bölön, Barót, Nagybacon és Sepsibükszád településeken vezet keresztül; Hargita megyéből Csíkzsögöd, Tusnádfürdő, Szentegyháza, Szejkefürdő, Borszék, Gyergyóremete kapcsolódik be a programba.
Csütörtök-péntekig tovább melegszik az idő Románia legtöbb régiójában, ahol kánikulára és fokozott hőterhelésre kell számítani, utána azonban fokozatos lehűlés kezdődik, és nő a záporok, zivatarok valószínűsége.
Pásztor Sándor vízügyi igazgató szerint Bihar, Arad és Hunyad megyében több mint kéttucat településen már csak korlátozottan működik a vízszolgáltatás, és vannak olyan helységek, amelyekbe keddtől lajtos kocsival szállítják majd az ivóvizet.
Kedden 12 és 20 óra között korlátozzák a 7,5 tonnánál nagyobb össztömegű járművek közlekedését Szatmár, Bihar, Arad és Temes megyében az országutakon, a gyorsforgalmi utakon és az autópályákon.
Korlátozzák a közúti teherforgalmat a hatóságok a vörös hőségriasztás miatt három partiumi megyében.
Erdélyben évről évre bővül azoknak az intézményeknek a köre, amelyek a hagyományos állami oktatástól eltérő pedagógiai utat kínálnak: a Montessori- és Waldorf-osztályoktól kezdve a Step by Step programokon át a nemzetközi tantervű iskolákig.
Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.
Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.
Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.
Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.
Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt.