
Borboly Csaba
Fotó: Barabás Ákos
Helyreigazítást kért a The Guardiantől Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke, miután a brit napilap a napokban terjedelmes cikkben foglalkozott a székelyföldi medvehelyzettel.
2017. november 26., 16:312017. november 26., 16:31
2017. november 26., 16:332017. november 26., 16:33
Az elöljáró közleményében azt írja, a cikk nem törekszik a helyzet megértésére, inkább a szenzációt vadássza, aminek érdekében attól sem riad vissza, hogy a székelyföldi helyzet illusztrálására 17 évvel ezelőtti, Ilfov megyében készült képet használjon fel.
– mutatott rá Borboly Csaba. A megyei tanács elnöke szerint nehéz elhinni, hogy pusztán félrefordításból adódik ez a helyzet, „a cikk egyoldalú megközelítése és megjelenésének időpontja felveti annak a gyanúját, hogy valakik befolyásolni akarják a témában megszülető politikai döntéseket”. A cikk ugyanis a neves brit újság nyomtatott verziójában éppen a Régiók Bizottsága környezetvédelmi szakbizottsága ülésének napján jelent meg, és az ülésen a szakbizottság egyik brit tagja mutatta fel – mutatott rá Borboly.
Amint arról beszámoltunk, a Hogyan lett a barnamedve első számú közellenség a vidéki Romániában? című cikkben a szerző megállapítja: a vadászati tilalom ellenére az emberek egyre ellenségesebbek a medvékkel szemben, és a falusiak lassan a saját kezükbe veszik a dolgok irányítását. A cikk szerint a vidéki emberek már méregrecepteket csereberélnek egymással a problémás nagyragadozók elpusztítása érdekében.

Az elkeseredett hegyvidéki falusiak már recepteket cserélgetnek olyan házi készítményű mérgekről, amelyek biztosan megölik a medvét – írja a The Guardian a székelyföldi medveügyről szóló cikkében.
„A nemzetközi sajtót könnyű félrevezetni, rávenni, hogy figyelmen kívül hagyja az itt élők valós problémáit. Az európai szavazók és döntéshozók többsége városokban él, távol a medvéktől, nincs tisztában a nagytestű ragadozók jelentette problémákkal, így könnyű őket megtéveszteni néhány hangzatos szólammal és csúsztatással” – fogalmazott Borboly Csaba.
Kun Kocsárd egykori Hunyad megyei főispán, művelődéspolitikus, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) alapítója és tiszteletbeli elnöke mellszobrát avatták fel vasárnap, a magyar szórvány napján Algyógyon.
Van, aki a családját, más a munkahelyét, az egészségét vagy emberi méltóságát veszítette el az alkohol és a kábítószer miatt. A Magyarózdon működő Bonus Pastor Alapítvány terápiás otthonában két évtizede próbálnak új esélyt adni a szenvedélybetegeknek.
Továbbra is rendkívül lassú marad a vasúti közlekedés számos erdélyi útvonalon, miközben a nagyszabású pályafelújítások miatt egyes szakaszokon évekig tartó lezárásokkal és jelentős kerülőkkel kell számolni.
Tánczos Vilmos író, néprajzkutató, antropológus kapta idén az Év Erdélyi Magyar Szerzője-díjat a 32. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron – közölték a rendezvény szervezői a Facebookon. Az elismerést a szerző Utolsó szavak című kötetéért vehette át.
Kicsit olyan, mintha London valamelyik hangulatos, alternatív piacára csöppennénk, pedig csak Kolozsvár belvárosában kell felmennünk egy régi épület emeletére.
Vasárnap megemlékezést tartanak Marosillyén a néhai erdélyi fejedelem szülőházában, az úgynevezett Veres-bástyában, amelyet a Böjte Csaba által létrehozott dévai Szent Ferenc Alapítvány mentett meg az enyészettől.
Akár tízezer lejnél is többet elkérnek egy hároméjszakás szilveszteri üdülésért Romániában, és Székelyföldön sem ritkák az ötezer lej körüli vagy annál drágább ünnepi csomagok.
A szórvány és a tömb ugyanaz a közösség, és felelősséggel tartoznak egymásért, ami politikai értelemben is konkrét feladatokat jelent – hangsúlyozta Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szombaton a magyar szórvány napja alkalmából mondott ünnepi beszédében.
Havazás és havas eső köszöntött be Románia több térségébe, a lehűlés nyomán Brassóban és a hegyvidéki üdülőtelepeken is megjelent a hó. Az ország középső részén több országúton télies útviszonyok között lehet közlekedni.
Báró Nopcsa Ferenc a magyar paleontológia úttörője, a hátszegi törpedinoszauruszok felfedezője és leírója, kalandos élete során hírszerzéssel is foglalkozott, és Albánia önjelölt királya is volt.
szóljon hozzá!